Internetes napló nyílvános vagy magán szféra?

Fórum → informatika
régebbi elöl     új hozzászólás

kisné # 2008.07.15. 16:50

Köszi,ez megnyugtatott, de mégis mire számíthatok?
Lehetőségem van bebizonyítani, hogy a leírtak mind igazak?
Ha pénzbüntetésre ítélhetnek, milyen összegre számíthatok?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.15. 15:39

Nem fognak lecsukni.

kisné # 2008.07.15. 14:35

kérem a hozzáértők gyors válaszát!
Ha internetes naplómban bizonyos emberekről írtam a velük való viszonyomról, megtörtént esetekről és a számomra fájó, megalázó dolgaik miatt minősítettem őket, majd miután valaki szólt nekik, hogy én ilyeneket írok róluk, ugyanazon a portálon nyílvánosan elnézést kértem tőlük,majd miután mindenki elvileg tudomásul vette ahelyreigazításomat, megszüntettem a nplót, van-e lehetőségük, illetve joguk az elnézést kérést követő 2 hónappal később feljelenteni engem "jó hírnévhez való jog megsértéséért, becsületsértésért és emberi méltóság megsértéséért"???
Ja, cserébe ugyanazon a portálon minden adatomat, orvosi és magán titkomat leírva, rólam és családomról hazug tényeket állítva megjelentettek egy nyilvános oldalt. Majd ők is megszüntették, bocsánatkérés nélkül.
Az illető a volt férjem, én nem léptem, rá és a gyermekünkre való tekintettel, de most, hogy a gyereket nem nála helyezték el (a feljelentése ellenem a bírósági ítélet után történt), mindenre lecsap. Egyértelmű, hogy csak engem akar tovább húrcolni.
Mire számítsak a bíróságon?
Van-e lehetőségem benizonyítani, hogy aleírt esetek megtörténtek?
Esetleg tanukat beidéztethetek?
Pénz vagy börtönbüntetésre számítsak?

Akivalaki # 2008.07.12. 18:27

Tisztelt KBS! Köszönöm a választ. Azért jogásznak nem fogok elmenni azt már látom.... :-)

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.12. 13:49

Nagyjából. De a saját jogos érdeked is elég lehet.

Akivalaki # 2008.07.12. 09:14

Kedves KBS.
"182. § (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta”

Szóval ha valakit "csak" úgy cikizés és pellengérre állítás végett, vagy kedvtelésből rágalmazás, vagy becsületsértés ér, anélkül hogy a rágalmazás tárgya vagy célja valakinek a jogos érdekét ne indokolná, akkor az bűntetendő.!?

A jogos érdek nélkülözése miatt vonható felelősségre?

Ha ellenben az a tény amit állítunk bizonyítékokra támaszkodik, és valós, valamint a tény nyilvánbosságra hozásával a közérdek vagy vagy egy szűkebb réteg további sérüléseit kerüljük el akkor az nem bűntethető??
Pl. Ha egy vállakozó statikailag nem megfelelő házakat épített tömegesen ami életveszélyes és ezt bizonyítékokkal tudom alátámasztani ( szakvélemény stb ) és ezt a tényt a nyilvánosságra hozom, azzal a céllal, hogy több embert ezzel ne hozzon életveszélybe, akkor az nem bűntethető?
Mert ha csak az én házam életveszélyes, ( mert én nem ismerek több hozzám hasonló cipőben járó embert ezzel a céggel kapcsolatban ) akkor az lehet véletlen is, vagy hibás teljesítés, de ha tudomásomra jut, hogy ezen eset tömegessé vált, akkor a fellépés már a köz érdekében zajlik, a -közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke érdekében - és erre a figyelemfelkeltés vagy a tények nyilvános közlése már nem rágalmazás. Ha jól látom.

Petee1979 # 2008.07.11. 21:59

„Egy apróság elkerülte a figyelmedet – pedig magad is bolddal kiemelted: a bíróság a valóságbizonyításra csak kivételesen, feltételekkel ad lehetőséget.
Aminek az az eredménye, hogy hiába igaz az általad közölt (híresztelt) becsület csorbítására alkalmas állítás, nem lesz módod bizonyítani – ergo elítélnek. Szóval csak óvatosan.”

kbs

Ez egy abszurdum egyszerűen, engem pontosan ilyen miatt egyszer ítéltek már igaz csak pénzbüntetésre, mert a kedves igen szenilis bíró úr nem értett az adott területhez, de ő mint tekintélyes bíró persze bizonyítottnak látta azt ami egy kicsit is nem laikus ember számára teljesen egyértelműen abszurd, de olyannyira, hogy utána ismerősi körben sokan a hasukat fogták a nevetéstől az indoklás miatt. Ez egy nonszensz. Mi az hogy nincs jogom bizonyítani a valóságot? Én szépen levezettem neki a mellettem szóló érveimet logikusan, utána pedig az ítélet indoklásába foglalta ugyanazt amit elmondtam, de azt ellenem fordítva, tehát úgy jött ki az egész, hogy ha bárki azt csak ép elmével elolvassa, nem kell jogásznak lennie, akkor érti miről van szó, na persze bíró úrnak ez nem sikerült valamiért. Nem tudok más szót használni rá, abszurd ami itt megy, hogy van egy szenilis bíró és akkor ő eldönti, hogy márpedig a négyzet az igenis kör, és az egyenes pedig görbe, mert kb. ilyen színvonalú témáról volt szó. Én kiakadtam rendesen, de ügyvédem lebeszélt a fellebbezésről, azt mondta, fizessem be aztán felejtsem el, mert még idő, herce-hurca és ott is ugyanilyen okostojások ülnek, ráadásul ennek az idős, tekintélyes szenilis bírónak nem fognak ellentmondani, szóval nincs garancia, hogy nekik sikerül felfogniuk, hogy a négyzet az valóban négyzet. Tényleg komikumba, sőt paródiába illő történet volt.
Petee

Vivi lo que vivi, hice lo que hice.
Petee

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.11. 20:24

Csak másolsz, de nem olvasod, hogy mit?

„182. § (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta”

Tristen # 2008.07.11. 20:23

Ha valamit írsz egy blogban mindig általánosságokban írd, valamint ha állítasz valamit, rögtön cáfold is meg, ember legyen a talpán, aki azt fogja mondani, normális vagy! :)))))) Aki nem normális, az pedig bolond, és bolondnak áll a világ; :)) Éljünk józanul, ugyanakkor legyünk bárgyuk és mutassuk, hogy ostobák is vagyunk; ....stb.

Akivalaki # 2008.07.11. 19:55

Kedves KBS.

A "a bíróság a valóságbizonyításra csak kivételesen, feltételekkel ad lehetőséget" hol található ez a kitétel, mert én nem találtam a törvény közelében. Tudsz segíteni, hogy hol? És a csak kivételesen és feltételekkel az mit jelent?? Nem kötekedni akarok.

Gondolom a bazilika kilincs perben nem létfontosságú, de egy bűnügyben talán már igen? Valamit milyenek lehetnek a feltételek?

Érdekesek ezek a törvények. Ha nem bizonyíthatom a valóságot, akkor az igazságos, és pártatlan jogítélethez való jogom sérül. ( lehet hogy nem jól fogalmazok de talán érthető ugye? ) Akkor a törvény nem saját maga alatt vágja a fát?
Köszönettel.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.11. 06:41

Egy apróság elkerülte a figyelmedet - pedig magad is bolddal kiemelted: a bíróság a valóságbizonyításra csak kivételesen, feltételekkel ad lehetőséget.
Aminek az az eredménye, hogy hiába igaz az általad közölt (híresztelt) becsület csorbítására alkalmas állítás, nem lesz módod bizonyítani - ergo elítélnek. Szóval csak óvatosan.

Akivalaki # 2008.07.10. 22:27

Rágalmazás

179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

  1. aljas indokból vagy célból,
  2. nagy nyilvánosság előtt,
  3. jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

Becsületsértés

180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben

  1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
  2. nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Kegyeletsértés

181. § Aki halottat vagy emlékét a 179. vagy a 180. § ban meghatározott módon meggyalázza, vétséget követ el, és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.

A valóság bizonyítása

182. § (1) A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

A valóság bizonyításával, ha az a tény amit leírsz valósnak biozonyul akkor nem vagy bűntethető.

Eképpen ha valakről azt írod hogy nagy az orra és tényleg akkora mint a bazilika kilincs, akkor nem rágalmazás, viszont ha olyan környetbe helyezed ami alkalmas arra, hogy ebben a környezetben értelmezve rá sértő és megalázó lehet akkor viszont gond van!
Pl, ha úgy írod, hogy akkora az orra, hogy a plasztikai sebész csuját akart csinálni belőle neki mikor elment hozzá hogy műtse meg.... és ráadásul még észre sem veszi a szellemi fogyatékos, hogy a Qazimodó hozzá képest Mona Lisa! .... HEHEHE .....
Ilyen és ehhez hasonlóra gondolok.

_Wasp_ # 2008.06.05. 12:43

Rágalmazás

179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

  1. aljas indokból vagy célból,
  2. nagy nyilvánosság előtt,
  3. jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

A bűncselekmény jogi tárgya a becsület. Ezen a természetes és jogi személyről a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítélet értendő. A bűncselekmény sértettje élő személy, ezek körülírható csoportja valamint jogi személy, társadalmi szervezet és hatóság egyaránt lehet.
A rágalmazás elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, ilyen tény híresztelése, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Mindezen túl az elkövetési módnak is jelentősége van, ugyanis a fenti magatartásokat más - nem a sértett, hanem harmadik személy - előtt kell kifejteni.

  1. Tényállításnak az tekinthető, ha az elkövető személyes tudomáson, meggyőződésen alapulóan avagy ilyen látszatot keltve közöl másokkal tényeket. A tényállítás feltétele, hogy a sértett magatartását a becsület csorbítására alkalmas módon és egyedileg felismerhetően határozza meg.
  2. Tény híresztelésének tekintendők azok a cselekmények, amelyek a mások tényállításának, közlésének a továbbításában nyilvánulnak meg. A híresztelés nemcsak állító, hanem kérdő formában, akár feltételes módban is megvalósulhat.
  3. Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata valósul meg minden esetben, amikor az elkövető nem tényeket közöl, hanem olyan kifejezést - tipikusan jelzős formában - használ, amelyből egyértelműen meghatározott tényre, történésre, eseményre lehet következtetni. Egy-egy szó alkalmazásával is megvalósulhat a bűncselekmény, különösen ha a harmadik személy előtt bizonyos előzmények ismertek.

A rágalmazás vétsége csak akkor valósul meg, ha az elkövető a becsület csorbítására alkalmas tényt más előtt állítja, híreszteli, illetve a becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezését más előtt használja. A más személy tehát kívülálló harmadik személy, aki nem lehet azonos a sértettel. Az ilyen elkövetési mód megvalósulhat a sértett jelenlétében és távollétében egyaránt.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
A bűncselekmény alanya bármilyen természetes személy lehet. A hivatalos személy által, ennek a minőségének a felhasználásával, illetőleg ezzel visszaélve jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása céljából elkövetett rágalmazás esetén a Btk. 225. §-ba ütköző hivatali visszaélés bűntette valósul meg.
A rágalmazás akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés más előtt elhangzott, azaz harmadik személy tudomására jutott.

Becsületsértés
180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben

  1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
  2. nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
A becsületsértés és a rágalmazás vétsége között a jogi tárgyat, a sértettet, az alanyt, az alanyi oldalt, a jogellenességet kizáró okokat, az egységet és a halmazatot illetően nincs különbség. Erre vonatkozóan lásd a Btk. 179. §-hoz írt magyarázatot.
A két bűncselekmény közötti különbség az alábbiakban mutatkozik meg:

  • a rágalmazás csak tényállítással vagy erre közvetlenül utaló kifejezéssel, míg a becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel valósítható meg;
  • a rágalmazásnak más előtt kell megtörténnie, míg a rágalmazó jellegű tényállítás is becsületsértésnek minősül, ha az a sértettel szemben négyszemközt történik;
  • a rágalmazás és a becsületsértés egymással a szubszidiaritás viszonyában áll;
  • a rágalmazás vétségének nagyobb a társadalomra veszélyessége a becsületsértés vétségéhez képest.

Objektív tényállási elemek

1. A becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata.
Ennek tekintendő minden sértő kifejezés, ami vonatkozhat az érintett szellemi képességeire, jellembeli tulajdonságaira, szokásaira, testalkatára egyaránt.
2. A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény.
E körbe vonható a tettleges bántalmazás körén kívül eső minden olyan gesztus, illetve sértő mozdulat, amely az elkövetőnek a sértett irányában tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletet fejezi ki.
Az 1-2. pontokban írt elkövetési magatartások esetén az elkövetési módnak is jelentősége van, ugyanis a becsületsértő kifejezés használatának és az egyéb ilyen cselekménynek a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben kell történnie.
Valamennyi elkövetési magatartásnak a becsület csorbítására alkalmasnak kell lennie. Ez az eset körülményei alapján, az általános erkölcsi normák objektív értelmezésével állapítható meg, de ezen túl figyelemmel kell lenni a helyi szokásokra, valamint az elkövető és a sértett közötti viszonyra is.
A becsületsértés akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezés vagy cselekmény használata mással szemben megtörtént, és azt a sértett vagy más személy érzékelte.

_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

verde # 2008.06.05. 12:21

Köszönöm.
Tehát az, hogy "hülye" - nem rágalmazás, de ha az írom, hogy állítólag lopott a boltból, már az?
Van egyébként erre valamilyen törvénykezés, olyasfajta blog-jog?:)

_Wasp_ # 2008.06.05. 11:29

az attól függ....

Ha a naplód mások számára elérhetővé tetted, akkor az publikáció.

Ha felismerhetőek, beazonosíthatóak a személyek (mielőtt félreértenéd, nem kell ehhez név, elég pl. "a nagyorrú boltos", vagy egyéb utalás), akkor megvalósíthatsz jogellenes cselekményt.

A negatív vélemény nem rágalmazás. A hamis tényállítás viszont az. Akkor is az, ha véleménnyilvánításnak álcázzák. ("Az a véleményem, hogy sikkaszott, mert miután eltűnt a pénz, elutazott a Bahamákra")

_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

verde # 2008.06.05. 11:18

Felhasználható-e ellenem internetes portálon vezetett naplóm, melyben magán véleményemet írom le? Esetleg a negatív véleményem másokról (megnevezésük nélkül, esetek leírása csak) rágalmazásnak, becsületsértésnek számít-e?