titkosítási tilalom - legyen legális a polgári célú titkosítás

Az elekt. aláírási tv. 13.§ (4) bekezdésébe (gondolom belbiztonsági-bűnüldözési) bekerült, hogy 'titkos kulccsal titkosítani tilos'.

A másik topicban erről már T. urak eldöntötték, hogy nem volt túl sok értelme, de azért én nem vagyok nyugodt.

Ha ilyen erősen él a gondolat, hogy tiltsuk be a polgári titkosítást, akkor előbb utóbb észre fogja venni a T. jogalkotó, hogy:

a, még nem ért célhoz az elekt. aláírási törvénnyel,
b, szüksége van egy új jogszabályra.

Én Majtényi adatvédelmi biztos úrral értek egyet, aki kifejezetten ajánlotta ennek (t.i. polg. titkosítás) használatát.

Valószínűleg ezen ominózus esetben a jogalkotó nem mérlegelte, hogy ez a saját polgárai számára milyen hátrányokat jelent: mivel az interneten még elég veszélyes bármit is átküldeni, igen sokat emelt volna a netezők komfort és biztonság érzetén, ha nem kellene azt hinniük, hogy 'titkosítani tilos'.

És egyébként is: az, hogy egy el. aláírt szerződést nem lehet hamisítani, egy dolog. De miért kell annak ettől még 'nyilvánosnak' lennie?

Nagyon örülnék az építő jellegű reakcióknak!

Virágh Gábor

Virágh G. írta - 2001.06.9 3:19
„
Valószínűleg ezen ominózus esetben a jogalkotó nem mérlegelte, hogy ez a saját polgárai számára milyen hátrányokat jelent: mivel az interneten még elég veszélyes bármit is átküldeni, igen sokat emelt volna a netezők komfort és biztonság érzetén, ha nem kellene azt hinniük, hogy 'titkosítani tilos'. ”
Azt hiszem aggodalomra semmi ok, azért, mert az aláírást nem lehet titkosításra használni, a szolgáltatónak jogában áll még egy kulcspárt generálni, amivel a titkosítás is megoldható. Ha a törvényalkotó nem akarja, hát ne legyen. Van kiskapu.

csabika25 írta - 2001.06.11 19:42
„
Azt hiszem aggodalomra semmi ok, azért, mert az aláírást nem lehet titkosításra használni, a szolgáltatónak jogában áll még egy kulcspárt generálni, amivel a titkosítás is megoldható. Ha a törvényalkotó nem akarja, hát ne legyen. Van kiskapu.”

Ok, azt hiszem ezt értem.

Nekem az a problémám, hogy miért kell úgy tenni, mintha tiltani akarnánk a dolgot, miközben valójában nem is tiltjuk.

Ez egyértelműen elveszi az emberek kedvét attól, hogy napi használatra, a kommunikációjuk részévé tegyék a titkosítást. Ez pedig baj.

Persze az is lehet, hogy a szöveget megfogalmazó tudor szándékosan így írta meg, amit írt. Ezzel a 'hivataloknak' is adott valamit, de nekünk is, hiszen titkosíthatunk.

Jó lenne, ha így lenne....

Szia,

V.G.

Valahol hallottam egy olyan érvet is, hogy praktikus műszaki okai vannak annak, hogy ezt tiltják. A nyilvános kulcsok hozzáférhetőségével volt kapcsolatban. Igazából nem emlékszem, hogy pontosan milyen érv hangzott el, de a jogalkotó sajnos teljesen biztos, hogy a nemzetbiztonsági szervek miatt tette be, ezt a passzust. Viszont a titkosítást nem tiltja. Innen is látszik, hogy ennek a paragrafusnak így nincs értelme. Fogjuk ezt fel úgy, hogy egy olyan keret, amit a gyakorlathoz kell majd igazítani. Azt hiszem egy éven belül módosítani fogják a törvényt, és ez a paragrafus is pontosabb lesz vagy akár el is tűnik.
Ami a bátorítást illeti: amit nem tilt, azt szabad. Legyen ez a felfogás. De ez a törvény nem erről szól, ez csak egy sok vitára okot adó tévedés, ami nem érdemel ennyi figyelmet.

Csaba, olvastad a legújabb (jún. 16.) HVG 53. oldalán Jóri Andris cikkét. Hogy ennek a fiúnak milyen eredeti ötletei vannak!

ha egy uzenet elmeletileg meghatarozhato, akkor az miert titkos ? :) csak egy bena uzenetlekepezest valasztottak...

Jovial írta - 2001.06.15 14:37
„Csaba, olvastad a legújabb (jún. 16.) HVG 53. oldalán Jóri Andris cikkét. Hogy ennek a fiúnak milyen eredeti ötletei vannak!”
Még nem, de ahogy hazamegyek megteszem.:-)

Elolvastam. Tényleg jó kis cikk.