Egy cégnak, ha magyarországi a bejegyeztetése, és van külföldön telephelye állítólag (dolgoztat külföldön), akkor Magyarországon hol, milyen adatbázisból férhetőek hozzá azok az adatai ami vélhető külfföldi érdekeltségeit mutatja?
(külföldi bankszámla, esetleg ingatlan, esetleg jelentősebb ingók?)
külföldi cégvagyon hol látható
A mérlegeiben természetesen szerepelnie kell a külföldi vagyonelemeknek is.
Egészen konkrétan, aznosíthatóan megnevezve?
(pl. bankszámlaszám, vagy ingatlan címe, stb?)
Ja, és ... bármelyik, így akár a 'legfrissebb' mérlegben is, vagy csak (ingatlan esetén pl.) a vásárlás évét leíróban?
Mérleg az Cégbíróságnál, vagy Apeh-nél nézhető meg?
Ha a mérleg hosszabb (terjedelmesebb), ... melyik részében kell ennek lennie?
Plusz elképzelhető-e az, hogy egy magyar cégnek, ha van külföldön telephelye, akkor ennek az adatai nem is Magyarországon, hanem a telephely országa szerint illetékes Cégbíróságon vannak? Telephely esetén azt regisztráltatni kell-e minden esetben a telephely helye szerint illetékes (külföldön lévő) cégbíróságon?
Nem. Nem fogsz látni a mérlegében bankszámlaszámot, ingatlancímet, rszvényvagyont, stb.
a mérleget egyébként a cégbíróságon nézheted meg, néhány oldalnyi táblázatos anyag, nem kezelhetetlen mennyiség...
Már elnézést, klaus, de az nem nyilvános cégadat, hogy egy cégnek konkrétan milyen vagyonelemek vannak a tulajdonában, és azok hol találhatók. Nekik sincs közük ahhoz, hogy neked mid van - és neked sem az övékéhez.
gondolom az esetleges igényérvényesítéséehez szeretné tudni, hogy mije van a cégnek...
de ahogyan írtam, konkrétan nem fog kiderülni semmi... a mérleg megmutatja a cég vagyonát, esetkeg annak bel- és külföld szerinti megosztását, de semmi többet!
Hogy van-e fedezet, annak megállapításához elég a mérleg. (Most vegyük úgy, hogy az valós.) A konkrét vagyonelemeket meg szükség esetén felderíti a végrehajtó, neki megvannak hozzá az eszközei. De nem a külföldiekkel fogja kezdeni, hanem a bankszámlával.
Köszönöm a válaszokat.
A konkrétumokat azért kérdeztem, mert arra gondoltam, hogy ha kérek biztosítékfoglalást a bíróságtól, akkor meg kell adni a konkrét dolgot. amit biztosíték körébe vonhatnak. Ezért kérdeztem a bankszámlára, ingatlanra.
Értő ember mérlegadatokkal tud elegendően indokolni? Az (mérlegadat, főleg tekintve, hogy 2005-ös van egyelőre gondolom csak) lehet elégséges?
Külföldi érdekeltség, akár cégben, akár ingatlan, akár bankszámla - Nemzeti Banknál akár azt nem kell nyilvántarttatni? (végülis magyar vagyon külföldön)
A veszélyeztetettség valószínűsítéséhez pl. mérlegből mit kell tudni bizonyítani? Ha a követelés pl. több mint a cég jellemző nyeresége, vagy több mint az alaptőkéje, vagy ... ha mondanátok példát, hogy milyen viszonyszám olyan, hogy elegendő lehet.
Válaszaitokat köszönöm.
klaus
A veszély elsősorban nem a követelés és a vagyon arányától függ, hanem az adós magatartásától. Ha például valamivel igazolni tudnád a fedezetelvonással való fenyegetőzést, az valószínűleg elég is lenne.
Alkubeszélgetész pl. ha felveszek magnóra, diktafonra? Az OK? (vagy csak személyi jogot sértek vele?) (Tanú nincs rá, max a főtulaj-cégvezető van az ügyvédjével.)
Önmagában az, hogy alkut ajánlanak, nem lesz elegendő. Konkrétan azzal kellene fenyegetőzniük, hogy el fogják vonni a követelés fedezetét. Ilyet pedig ügyvéd neked nem fog mondani.
De a tulaj-ügyvezető igen.
Annak ilyen beszéde rögzítve elegendő?
Annak valószínűsítésére, hogy a követelés kielégítése veszélyben van, igen. De a biztosítási intézkedésnek - mint azt ObudaFan többször mondta - az is kell, hogy a követelés közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal legyen bizonyított.
185. § Ha a követelés teljesítése érdekében a 13. § alapján végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:
- a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg
- a meghatározott dolog zárlatát.
186. § (1) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként a 15. és 16. § szerint végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert
- a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg
- a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.
(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat alapján - a megfelelő feltételek esetén - a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.
A kivastagított esetben is kell az teljesbizonyítóerejű okirat?
Nem, a BH2003. 462 sz. eseti döntés ezt ki is mondta: "Nem megalapozott az alperesek azon álláspontja, amely szerint a biztosítási intézkedés elrendelésének azért nincs helye, mivel a felperesek követetése nincs teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalva. Ahogyan ellenkérelmükben a felperesek helyesen hivatkoznak rá, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 186. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biztosítási intézkedés elrendelésének akkor is helye van, ha a követelés egy még nem jogerôs bírói ítéleten alapul."
Viszont a követelés veszélyeztetettségét azért ebben az esetben is legalább valószínűsíteni kell.
Köszönöm.
Mérlegadataok alapján abból mi az ami elegendő lehet vajon?
(Akárha példával tudnád szemléltetni, élő, vegetáló cég esetére. Egyébként nagyonkösz.)
Szerintem a továbbiakban csak egy topicot használj.
OK.
OK.