külföldi cégvagyon hol látható

OK.

OK.

Szerintem a továbbiakban csak egy topicot használj.

Köszönöm.

Mérlegadataok alapján abból mi az ami elegendő lehet vajon?
(Akárha példával tudnád szemléltetni, élő, vegetáló cég esetére. Egyébként nagyonkösz.)

Nem, a BH2003. 462 sz. eseti döntés ezt ki is mondta: "Nem megalapozott az alperesek azon álláspontja, amely szerint a biztosítási intézkedés elrendelésének azért nincs helye, mivel a felperesek követetése nincs teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalva. Ahogyan ellenkérelmükben a felperesek helyesen hivatkoznak rá, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 186. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biztosítási intézkedés elrendelésének akkor is helye van, ha a követelés egy még nem jogerôs bírói ítéleten alapul."

Viszont a követelés veszélyeztetettségét azért ebben az esetben is legalább valószínűsíteni kell.

185. § Ha a követelés teljesítése érdekében a 13. § alapján végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:

1. a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg
2. a meghatározott dolog zárlatát.

186. § (1) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként a 15. és 16. § szerint végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert

1. a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg
2. a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.

(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat alapján - a megfelelő feltételek esetén - a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.

A kivastagított esetben is kell az teljesbizonyítóerejű okirat?

Annak valószínűsítésére, hogy a követelés kielégítése veszélyben van, igen. De a biztosítási intézkedésnek - mint azt ObudaFan többször mondta - az is kell, hogy a követelés közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal legyen bizonyított.

De a tulaj-ügyvezető igen.
Annak ilyen beszéde rögzítve elegendő?

Önmagában az, hogy alkut ajánlanak, nem lesz elegendő. Konkrétan azzal kellene fenyegetőzniük, hogy el fogják vonni a követelés fedezetét. Ilyet pedig ügyvéd neked nem fog mondani.

Alkubeszélgetész pl. ha felveszek magnóra, diktafonra? Az OK? (vagy csak személyi jogot sértek vele?) (Tanú nincs rá, max a főtulaj-cégvezető van az ügyvédjével.)

A veszély elsősorban nem a követelés és a vagyon arányától függ, hanem az adós magatartásától. Ha például valamivel igazolni tudnád a fedezetelvonással való fenyegetőzést, az valószínűleg elég is lenne.

Köszönöm a válaszokat.

A konkrétumokat azért kérdeztem, mert arra gondoltam, hogy ha kérek biztosítékfoglalást a bíróságtól, akkor meg kell adni a konkrét dolgot. amit biztosíték körébe vonhatnak. Ezért kérdeztem a bankszámlára, ingatlanra.

Értő ember mérlegadatokkal tud elegendően indokolni? Az (mérlegadat, főleg tekintve, hogy 2005-ös van egyelőre gondolom csak) lehet elégséges?

Külföldi érdekeltség, akár cégben, akár ingatlan, akár bankszámla - Nemzeti Banknál akár azt nem kell nyilvántarttatni? (végülis magyar vagyon külföldön)

A veszélyeztetettség valószínűsítéséhez pl. mérlegből mit kell tudni bizonyítani? Ha a követelés pl. több mint a cég jellemző nyeresége, vagy több mint az alaptőkéje, vagy ... ha mondanátok példát, hogy milyen viszonyszám olyan, hogy elegendő lehet.

Válaszaitokat köszönöm.
klaus

Hogy van-e fedezet, annak megállapításához elég a mérleg. (Most vegyük úgy, hogy az valós.) A konkrét vagyonelemeket meg szükség esetén felderíti a végrehajtó, neki megvannak hozzá az eszközei. De nem a külföldiekkel fogja kezdeni, hanem a bankszámlával.

gondolom az esetleges igényérvényesítéséehez szeretné tudni, hogy mije van a cégnek...

de ahogyan írtam, konkrétan nem fog kiderülni semmi... a mérleg megmutatja a cég vagyonát, esetkeg annak bel- és külföld szerinti megosztását, de semmi többet!

Már elnézést, klaus, de az nem nyilvános cégadat, hogy egy cégnek konkrétan milyen vagyonelemek vannak a tulajdonában, és azok hol találhatók. Nekik sincs közük ahhoz, hogy neked mid van - és neked sem az övékéhez.

Nem. Nem fogsz látni a mérlegében bankszámlaszámot, ingatlancímet, rszvényvagyont, stb.

a mérleget egyébként a cégbíróságon nézheted meg, néhány oldalnyi táblázatos anyag, nem kezelhetetlen mennyiség...

Egészen konkrétan, aznosíthatóan megnevezve?
(pl. bankszámlaszám, vagy ingatlan címe, stb?)
Ja, és ... bármelyik, így akár a 'legfrissebb' mérlegben is, vagy csak (ingatlan esetén pl.) a vásárlás évét leíróban?
Mérleg az Cégbíróságnál, vagy Apeh-nél nézhető meg?
Ha a mérleg hosszabb (terjedelmesebb), ... melyik részében kell ennek lennie?

Plusz elképzelhető-e az, hogy egy magyar cégnek, ha van külföldön telephelye, akkor ennek az adatai nem is Magyarországon, hanem a telephely országa szerint illetékes Cégbíróságon vannak? Telephely esetén azt regisztráltatni kell-e minden esetben a telephely helye szerint illetékes (külföldön lévő) cégbíróságon?

A mérlegeiben természetesen szerepelnie kell a külföldi vagyonelemeknek is.

Egy cégnak, ha magyarországi a bejegyeztetése, és van külföldön telephelye állítólag (dolgoztat külföldön), akkor Magyarországon hol, milyen adatbázisból férhetőek hozzá azok az adatai ami vélhető külfföldi érdekeltségeit mutatja?
(külföldi bankszámla, esetleg ingatlan, esetleg jelentősebb ingók?)