aequumF1
2014.05.15. 15:35
Köszönöm a segítő tanácsot!
jogérvényesítési kérdés
- 1
- 2
ObudaFan
#
2014.05.15. 05:44
Megpróbálhatsz a MÜBSÉ-hez fordulni, de ha nem fizetnek, közvetlenül az okiratszerkesztő ügyvédet perelheted, ha máshogy nem, ügygondnokkal, hirdetményi idézéssel. Ha azt a pert megnyered, akkor térít a MÜBSE.
aequumF1
#
2014.05.14. 19:02
Csakhogy "felégetett" maga mögött mindent, mint írtam ismeretlen helyen van, irodáját megszüntette.
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2014.05.14. 18:47
Az ügyvédhez, az ügyvédnek el kell ismernie, hogy kárt okozott.
aequumF1
#
2014.05.14. 18:40
Tisztelt Szakértők!
A következő esetre kérnék megoldási segítséget: A megbízott jogi képviselő elrontotta az iratszerkesztést, ebből az ügyfélnek tetemes kára keletkezett. Az ügyvéd ismeretlen helyen tartózkodik jelenleg.
Úgy tudom, hogy az ügyvédek rendelkeznek felelősség-biztosítással. Annak terhére érvényesíthető-e az okozott kárnak a megtérítése és ha igen, milyen módon, kihez kell fordulni, vagy milyen más megoldás létezik stb...
Köszönöm a segítséget.
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.05.09. 11:12
Pardon?
jusstis
#
2014.05.09. 09:01
Üdv!
Szeretném tudni, ha egy harmadik világbeli állampolgár, Magyarországon letelepedési engedéllyel életellenes bűncselekményt okoz (csalással szerezte az engedélyt, illegálisan szerzett pénzt..), a büntetést követően pedig a hatóságok elengedik (tartózkodási helye ismeretlen), és a bíróság olyan kártérítési határozatot ad nekem, amiben a károk kompenzálására alkalmas létező dolog nincs, áldozatként magam viselem a károkat??
Egy ilyen sértő jogfolyamat okot ad személyiségi jogi perre?
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.05.05. 11:54
Annyira fontos neked, hogy kapjon a szabálysértő egy ejnye-bejnyét?
pal1
#
2014.05.04. 15:52
Köszönöm az észrevételeket. Lehet, hogy összevissza beszélek jogi ügyekben, de nem vagyok jogi végzettségű. Ha az lennék és kristály tisztán adnám elő a gondomat, akkor viszont nem olvasnátok itt ezt a kis történetet:)
- A rendőrség nem károsított meg, legalábbis anyagilag. A rendőrség egyszerűen csak nem vizsgálta ki az ügyet és elévülés miatt megszüntette a nyomozást. (A rongálással okozott kár nekem min. 50.000 Ft-volt, de akkor még nem tudtam, hogy 50.001-kellett volna megadnom és akkor nem szabálysértésként vizsgálódtak volna.) Avval indokolták, hogy "a szabálysértés büntethetősége hat hónap elteltével (előzőleg véletlenül 3 hónapot írtam) az elévülést félbeszakító eljárási cselekmény(!)hiányában megszűnt, a cselekmény elévült". Azt azonban megállapították, hogy "szándékos rongálás történt."
Az ügyészség a panaszra megállapította: "a rendőrség bizonyítást nem folytatott, eljárási cselekményt nem végzett... a hatósági eljárásban észlelt törvénysértés miatt Ügyészségünk jelzéssel élt a kapitányság vezetőjénél".
Oszt punktum. Én meg húzzak el. Mindez nem az én fogalmazásom, hanem szó szerinti idézetek.
Nem tudom, világos-e?
Kérdés:
- érdemes-e a rendőrséghez fordulni pl. szabálysértéssel, rongálással? Úgy tűnik teljesen fölösleges, vigyem kapásból bíróságra minden bajomat. Az már csak hab a tortán, hogy a telefonomban történt rongálás értéke 80.000 Ft lett.
Azt azonban mondjátok meg, hogy miért jártam jól a kereset elutasításával?
köszönöm
Angelicasol
#
2014.04.23. 10:59
Agent Cooper ebben tökéletesen egyet tudok érteni :)
Agent Cooper
#
2014.04.23. 10:40
Angelicasol, valóban. Tehát elrendelték a nyomozást, majd három hónap után megszüntették (vagy felfüggesztették), ami ellen panasszal élt. Viszont akkor nem értem, hogy ezután miért nem lépett fel pótmagánvádlóként, ha számára annyira nyilvánvaló, hogy valaki kárt okozott neki rongálással.
Mindenesetre szerintem a kereset elutasításával járt a legjobban.
Üdvözlettel: Agent Cooper
védelem és sértetti képviselet
e-mail: bartas@bartinfo.hu
http://frzs.hu/hir.php?…
Angelicasol
#
2014.04.22. 20:30
Ha nem történt semmilyen intézkedés a feljelentés nyomán, akkor mit zártak le? Ki hivatkozik a 3 hónapra (a feljelentő vagy az ügyészség)? Miből szűrte le, hogy az ügyészség nem jogképes (ez csak személyes kíváncsiság...)? Mi köze az egészhez az Rtv. 1. § (2) bek.nek?
Attól hogy valaki nem lát bele a rendőrség munkájába vagy az éppen nem azt az eredményt hozzá, amit szeretne, attól még nem követnek el mulasztást. Ráadásul a kártérítés illetve a sérelemdíjnak is feltétele, hogy rendes jogorvoslati körben nem volt elhárítható a probléma.
Szerintem közölték vele, hogy a 2 hónap nyomozati határidőben - indokolt esetben hosszabbítva 3 hónap alatt - nem sikerült a feljelentésben foglaltak nyomán bűncselekményt megállapítani és ez további nyomozati cselekménytől sem várható, vagy a feltárt cselekmény nem bűncselekmény. Ezt nehéz megemészteni :(
Agent Cooper
#
2014.04.22. 14:27
Angelicasol, én azt olvastam ki, hogy pal1 személyiségi jogi pert akart indítani a rendőrséggel szemben, miután nem történt semmilyen intézkedés a feljelentése alapján (nyomozást nem indítottak vagy rendeltek el feljelentés kiegészítést, és a feljelentést nem utasították el). Csak a BRFK helyett a BRFK VII. ker. RK ellen adott be keresetet, amit természetesen elutasítottak.
Mindenesetre ha így folytatja, akkor előbb-utóbb sikerül majd pereskedni, és az lesz a következő kérdés, hogy miért kell megfizetnie a perköltséget és az illetéket...
Üdvözlettel: Agent Cooper
védelem és sértetti képviselet
e-mail: bartas@bartinfo.hu
http://frzs.hu/hir.php?…
Angelicasol
#
2014.04.22. 14:03
A VII. kerületi rendőrség nem jogi személy, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság az. De nem egyértelmű, hogy miben károsított téged a rendőrség vagy hogy hogy jön ide a szabálysértési hatóság volta?! Összevissza beszélsz, talán ezért nem értette eddig senki, hogy mit szeretnél!
pal1
#
2014.04.22. 11:58
Keresetet adtam be a VII. ker. rendőrség ellen, mivel nem vizsgálták ki a feljelentésemet 3 hónapon át (egy magánszemély 100eFt anyagi kárt okozott nekem garázda viselkedéssel), majd azt közölték velem, hogy letelt a megszabott idő, lezárták az ügyet.
Panaszt tettem az ügyészségen is, de ők is a 3 hónapra hivatkoztak.
A bíróságon kártérítést kértem a rendőrségtől, de azt írták vissza, hogy hiányos a keresetem, mivel "a jogi személy szervezeti egysége nem jogi személy", azaz sem a rendőrség, sem az ügyészség nem rendelkezik jogképességgel, nem perelhető.
Ismerjük a rendőrség feladatát:
A rendőrségi tv. 1. § (2): "...szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében."
Kérdésem: kit perelhetek be a rendőrség mulasztásárt, azért, hogy a beérkezett feljelentések között önhatalmúlag válogatnak, a számukra fontosakat kivizsgálják, a többit meg leszarják és visszaadják avval, hogy nincs rá idejük?
pazs
#
2013.12.18. 12:04
Számadási kötelezettség azt jelenti, hogy valamivel el kell számolni, tipikusan ilyen, hogy évente egyszer a gondnok elszámol a gondnokolt vagyonával a gyámhatóság felé, de például szerződésben is ki lehet kötni számadási kötelezettséget (gondolj a számadó juhászra, aki a szerződés lejártakor elszámol a nyájjal és a szaporulattal :)).
Igen, az "egyéb" azt jelenti, hogy megállapítás iránti kereset, de nem a számadási kötelezettség meglétét megállapító kereset.
mi az a per-resumé? Konkrét ítéleteket a bíróság.hu-n lehet anonimizálva találni, de elég használhatatlan a keresője.
Az utolsó kérdésed megválaszolásához jósnak kell lenni.
kispali2
#
2013.12.18. 11:30
Közeljövőben várhatóan jönnek-e olyan jogszabályok (pl. új Ptk, vagy akár más) amelyekre tekintettel érdemes bírósággal szembeni pert minél előbb, vagy éppenséggel később, akár pár hónapot várva indítani ?
kispali2
#
2013.12.18. 11:27
Akkor itt (a Pp.123.§-ban) az "egyéb" szó a nem számadási tárgyú kereseti megállapításkéréseket jelenti ?
Számadási kötelezettség mit jelent ?
Bírósággal szembeni per-resumé-kat, vagy akár konkrét ítéleteket hol lehet találni ? (BH, EBH, BDT, stb, vagy akár az anonim határozatok között?)
Döntvénytár van ebben a témában (Bszi, Pp?) ?
ObudaFan
#
2013.12.17. 11:12
A teljes §:
123. § Ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
kispali2
#
2013.12.17. 09:00
Pp. 123.§-ban mit jelent az "egyéb" szó? Hogy kell értelmezni? Mennyit változtat a mondat értelmén? (Mihez képesti egyébségre gondol?)
„"Pp. 123. § Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.”"
kispali2
#
2013.12.16. 12:46
Sherlock (bocs)
kispali2
#
2013.12.16. 12:42
K B S :
Béla, mi a baj ?
O b u d a F a n :
Köszönöm.
Pontosítanám a kérdésem.
S h e r l o c h :
?
ObudaFan
#
2013.12.16. 12:29
„ ha a per tárgya csak megállapítás, vagy ha azzal együtt valamiféle kártérítési igény is előterjesztésre kerül ?”
Pp. 123. § Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
„Lehet-e bíróságot perelni azért, hogy az ítélkezési tevékenysége során esetleg nem a megfelelő jogszabályt, vagy nem a megfelelő módon alkalmazta ?
Mi az a jogszabályhely, ami ilyen tartalmú kereset befogadását kizárja (ha kizárja) ?”
A keresetet be kell fogadni és el kell utasítani a Pp. 229. § alapján.
„Létezik-e olyasmi, hogy a bíróság esetleg jogszabálysértően alkalmaz egy jogszabályt, s ez peresíthető, ennek megállapítására benyújtható kereset, amit az illetékes bíróság tárgyalhat is ?
Van-e ilyen 'legális' (bírósággal szembeni megállapítási perben befogadható) jogcím, hogy "jogszabálysértő jogalkalmazás" ?”
Pp. 2. § például.
„Igazgatási jogkörben esetlegesen megtörtént bírósági mulasztás megállapítása iránti per mennyire lehet 'sima ügy', ha minden okirattal igazolható ?”
Pp. 123. § Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
„Folyamatban lévő per alatt perelhető-e a pert éppen tárgyaló bíróság adott bírája, tanácsa ? Van-e ennek olyan értelemben korlátja, hogy pl. az kizárást eredményez, vagy hogy csak az adott per teljes befejezése után indítható ilyen témában per ?”
Perelhető, legfeljebb felfüggesztik a bíróság ellen indított pert. Kizárást csak a bíróság ellen indított perben okoz.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.12.16. 12:24
Adekvát.
kispali2
#
2013.12.16. 12:20
Bélaaaaaaaaa!
Hát míllyen szóhasználat ez ?!
Sherlock:
?
- 1
- 2
