jogérvényesítési kérdés


kispali2 # 2013.12.14. 10:40

Perelhető-e a bíróság ?
Perelhető-e az LB ?
LB (Legfelsőbb Bíróság) még élő szervezet, vagy már megszűnt ? Ha megszűnt:
LB-nek van-e jogutódja, ki (mely szervezet) az ?

Ha perelhető az LB (vagy jogutódja), mely fórum előtt ?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.14. 11:32

Jobb lenne, ha a konkrét kérdést tennéd fel.

kispali2 # 2013.12.14. 12:26

érdemi válasz reményében:

Közelmúltban (kb. fél éve) neves EU képviselő (jogász) nyilatkozott az AB tevékenysége körében - ahogyan ő látja; s emlékezetem szerint fölmerült, hogy még az AB hatásköre, kompetenciája is szabályozva van, jóllehet tevékenysége - a nyilatkozó véleménye szerint (ha jól hallottam, értettem) - néha mintha ezektől függetlenítetten aktualizálódna. Elhangzott valami olyasmi, hogy az AB nagy tekintélyű szervezet, s hogy egyes kérdésekben senki nem perli, noha a reá vonatkozó szabályok (esetleges) be nem tartása körében perelhető.
Mindennek az analógiájaként kérdeztem azt amit.

Tehát pl. ha a bírósági csúcsszerv nem tartja be a reá vonatkozó szabályozás egyes elemeit (pl. Pp. konkrét szakasza), perelhető-e? Akár csak megállapítás végett? Mely bíróság lehet illetékes, ha egyáltalán? LB esetében mi a helyzet? (Konkrétan ki perelhető tevékenysége kapcsán? Ítélkezési tevékenység kapcsán történt (vélelmezett) ~jogszab.sértő jogalkalmazás okán?)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.14. 12:30

Ez volt a konkrét kérdés? Van olyanod egyáltalán?

kispali2 # 2013.12.14. 14:24

KBS:

elvi lehetőség szintjén - igen, - ez konkrét kérdés.

Igazgatási kérdésben perelhető-e az LB, ma, 2013. decemberében, vagy később ? (Esetleg meddig ?)

Ha nincs LB, reális kérdés, hogy a Kúria jogutódja-e ?, vagy ha nem, ki az ?, egyáltalán van-e olyan ?, s ha végképp nincs, elvben van-e bármilyen állami szerv, aki helyette (LB helyett) mint "felettes szerv", vagy bármi egyéb alapon perelhető-e?.

Ezekre a kérdésekre Te kedves KBS nyilván tudod a választ. Légy szíves válaszolj. Érdemi válasz után örömmel leírom a még direktebb kérdést, de előbb erre szeretnék - érdemi - választ kapni.

Köszönöm ha válaszolsz.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.14. 16:01

Az elvi lehetőség mint konkrét kérdés fából vaskarika.

kispali2 # 2013.12.14. 19:55

Aki lát a pályán, az - ugye? - tud nagylelkű lenni.

Valahol e fórum célja is talán a felvilágosítás-adás. Ebbe beleférhet az elvi lehetőséget körüljáró konkrét kérdés.

Perelhető-e az LB manapság? Lehet-e alperes? Ha meg is szűnt (én nem tudom biztsan, hogy így van-e), megállapítási kereset indítható-e 'ellene', vele szemben?

Általánosságban, megállapítási keresetre igaz-e az, hogy csak létező fél ellen indítható, vagy ilyet lehet 'postumus' is indítani? Ha nem, ennek mi a reális jogi indoka?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.14. 20:56

Igen.
Nos, mentél a válasszal valamire? Mire megy bárki azzal, hogy perelhető-e a magyar állam? Mire megy azzal, hogy perelhető-e a volt házastárs?

Mi a fenéért nem akarod feltenni a konkrét kérdést?!

(A megállapítási kereset idekeverése csak tovább rontja a helyzetet.)

ObudaFan # 2013.12.15. 12:19

Perelhető-e a bíróság ?

A helyi, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság nem, mert azok helyett az a törvényszék perelhető, amelynek a területén működik. A többi bíróság perelhető.

Perelhető-e az LB ?
LB (Legfelsőbb Bíróság) még élő szervezet, vagy már megszűnt ? Ha megszűnt:
LB-nek van-e jogutódja, ki (mely szervezet) az ?

A Kúria perelhető, mint az LB jogutódja.

Ha perelhető az LB (vagy jogutódja), mely fórum előtt ?

Mivel a székhelye a Fővárosban van, a Fővárosi Törvényszék előtt.

kispali2 # 2013.12.15. 16:42

O b u d a F a n :
Köszönöm szépen.

Ha még lehet kérdésem:
Konkrétan mivel igazolható, hogy a Kúria az LB jogutódja, illetve, hogy az LB helyett e körben (igazgatási visszásság) a Kúria perelhető? (Arra az esetre, ha a jogutódság vita tárgyává válna. Kúria OBH honlapi alapító okiratából ez a jogutódság számomra nem derül ki - igaz én is valószínűnek gondolom, de valamiért mégsem 'csak' névváltoztatás történt, hanem (ha jól érzékelem) új szervezet.)

K B S :
Köszönve persze a Te válaszod is:

Igen, mert lelkileg erősít. Csökkenti a 'jónép' felé a tabukkal (mint pl. az LB) szembeni fellépés ellen a tabu tabu mivoltából eredően ható ellenerőt. Azt az érzetet, hogy eleve baromság a vélt vagy valós sérelem/visszásság orvoslásába, korrekciójába, de akár csak a kimutathatóságába is vetett hit. Már annek fölvetése is.

Nem tudom, hogy egy jó zsoldos meddig lojális, és hogy 'ráéghet'-e egy egy szerep, s ki tud-e lépni belőle.
Azt hiszem ömlesztve több témát egyszerre egy topic-ban nehéz megtárgyalni, fölvetni, és érdemi válaszokat nyerni. Talán jobb lépésenként. Első kérdés meg szerintem mégis csak az elvi lehetőség.

(A megállapítási kereset nem értem miért zavarja a képet, hiszen közelmúltban volt jogszabályi változás, ha jól tudom. Marasztalási igénytől talán könnyebben el lehet választani. Ha ez igaz, az egyszerűsítheti szerintem a képet, hiszen kérdéseket szét lehet bontani. Szerintem kevésbé irritáló.
Esetlegesen már megszűnt, jogutód nélküli ("postumusz") 'alperes-jelölt' (pl. LB) esetében meg - tisztán csak megállapítási (marasztalási igény nélküli) kereset esetében - a magam részéről nem értem, hogy miért szükséges (ha szükséges) az, hogy az alperes élő/egzisztáló/működő (meg nem szűnt) legyen. Ha a megállapítási keresetnél esetlegesen nem szükséges az alperes, vagy annak cselekvőképes volta, az egy esetlegesen mégis jogutód nélkül megszűnt szerv tevékenységével szembeni kereset esetében azt gondolnám, szinte kapóra jöhet.)

ObudaFan # 2013.12.16. 06:51

Bszi. 188. § (1) A Legfelsőbb Bíróság, az OIT és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az OBH elnöke.

kispali2 # 2013.12.16. 10:17

ObudaFan:
Köszönöm szépen.

KBS:
?

kispali2 # 2013.12.16. 10:51

Pár további kérdés:

1.)
Bírósággal szembeni kereset esetén lényegileg más-e a keresetet elbíráló bírósági (nem a megfelelő szó, de mégis:) hozzáállás ha a per tárgya csak megállapítás, vagy ha azzal együtt valamiféle kártérítési igény is előterjesztésre kerül ? A gyakorlatban számít-e ez valamit ?

2.)
Lehet-e bíróságot perelni azért, hogy az ítélkezési tevékenysége során esetleg nem a megfelelő jogszabályt, vagy nem a megfelelő módon alkalmazta ?
Mi az a jogszabályhely, ami ilyen tartalmú kereset befogadását kizárja (ha kizárja) ?

3.)
Létezik-e olyasmi, hogy a bíróság esetleg jogszabálysértően alkalmaz egy jogszabályt, s ez peresíthető, ennek megállapítására benyújtható kereset, amit az illetékes bíróság tárgyalhat is ?
Van-e ilyen 'legális' (bírósággal szembeni megállapítási perben befogadható) jogcím, hogy "jogszabálysértő jogalkalmazás" ?

5.)
Igazgatási jogkörben esetlegesen megtörtént bírósági mulasztás megállapítása iránti per mennyire lehet 'sima ügy', ha minden okirattal igazolható ?

6.)
Folyamatban lévő per alatt perelhető-e a pert éppen tárgyaló bíróság adott bírája, tanácsa ? Van-e ennek olyan értelemben korlátja, hogy pl. az kizárást eredményez, vagy hogy csak az adott per teljes befejezése után indítható ilyen témában per ?

7.)
Mennyire stigmatív, ha valaki bíróság ellen indít pert ?

Sherlock # 2013.12.16. 10:57

A Monte Cristo grófja öt mondatban összefoglalva nem kellene?

kispali2 # 2013.12.16. 11:06

Sherlock:
Tőled azt szeretném megkérdezni - ezt fejtsd már ki - hogy ha valaki arra vetemedik, hogy 'beperli' a bíróságot, az mennyire stigmatív, okozhat-e hátrányos megkülönböztetést ?

Sherlock # 2013.12.16. 11:16

Hol?

kispali2 # 2013.12.16. 11:20

Sherlock:
érintett bíróságon, valamint a perben érintett közig szerv előtti eljárások során

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.16. 11:47

Pont leszarják.

kispali2 # 2013.12.16. 12:20

Bélaaaaaaaaa!
Hát míllyen szóhasználat ez ?!

Sherlock:
?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.16. 12:24

Adekvát.

ObudaFan # 2013.12.16. 12:29

ha a per tárgya csak megállapítás, vagy ha azzal együtt valamiféle kártérítési igény is előterjesztésre kerül ?

Pp. 123. § Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.

Lehet-e bíróságot perelni azért, hogy az ítélkezési tevékenysége során esetleg nem a megfelelő jogszabályt, vagy nem a megfelelő módon alkalmazta ?
Mi az a jogszabályhely, ami ilyen tartalmú kereset befogadását kizárja (ha kizárja) ?

A keresetet be kell fogadni és el kell utasítani a Pp. 229. § alapján.

Létezik-e olyasmi, hogy a bíróság esetleg jogszabálysértően alkalmaz egy jogszabályt, s ez peresíthető, ennek megállapítására benyújtható kereset, amit az illetékes bíróság tárgyalhat is ?
Van-e ilyen 'legális' (bírósággal szembeni megállapítási perben befogadható) jogcím, hogy "jogszabálysértő jogalkalmazás" ?

Pp. 2. § például.

Igazgatási jogkörben esetlegesen megtörtént bírósági mulasztás megállapítása iránti per mennyire lehet 'sima ügy', ha minden okirattal igazolható ?

Pp. 123. § Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.

Folyamatban lévő per alatt perelhető-e a pert éppen tárgyaló bíróság adott bírája, tanácsa ? Van-e ennek olyan értelemben korlátja, hogy pl. az kizárást eredményez, vagy hogy csak az adott per teljes befejezése után indítható ilyen témában per ?

Perelhető, legfeljebb felfüggesztik a bíróság ellen indított pert. Kizárást csak a bíróság ellen indított perben okoz.

kispali2 # 2013.12.16. 12:42

K B S :
Béla, mi a baj ?

O b u d a F a n :
Köszönöm.
Pontosítanám a kérdésem.

S h e r l o c h :
?

kispali2 # 2013.12.16. 12:46

Sherlock (bocs)

kispali2 # 2013.12.17. 09:00

Pp. 123.§-ban mit jelent az "egyéb" szó? Hogy kell értelmezni? Mennyit változtat a mondat értelmén? (Mihez képesti egyébségre gondol?)

"Pp. 123. § Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.”"

ObudaFan # 2013.12.17. 11:12

A teljes §:

123. § Ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.