késedelmi kamatszámítás


facsiga77 # 2018.02.12. 08:03

Na ja.

Igaz, hogyha valaki valamit szeretne akkor azt nagyon ki kell mutatni, nagyon ki kell számolni, hogy nehogy azért hajtsanak el, mert nem érti vagy nem akar szarozni vele a tekintetes hatóság.

gerbera317 # 2018.02.11. 14:05

Lehet ám számtalan oka

Persze, hogy lehet. A kérdésem igazából csak költői kérdés volt. Merthogy ez a kérdező nem taktikázott, hanem egyszerűen csak feledékeny volt.

Ha pl havonta jár egy fix összeg egy jogalapból, akkor nem indítható havonta a lejárt összegekre egy-egy fmh?
Tartásdíj esetében lehet ilyen, mivel annál a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. De nem szoktak ilyet, ráadásul a végrehajtó ügyviteli programja nem tud automatikusan ilyet is számolni, olyan végrehajtó pedig nincs, aki havonta belenyúlna kézzel a nyilvántartásba, csak hogy a vh-kérő 0,9 százalékos xara naprakészen nyilván legyen tartva. Utólag, egyszeri alkalommal, egyösszegű teljesítéskor megcsinálja, de egyébként... Nehogymá'.
Ez itt más: A kérdező 2 éven át nem kapott meg valamit, és azt fizették ki visszamenőlegesen. Késedelem szempontjából ez 24 darab esedékesség. Ha a kérdező ki tudja ezt számolni forint-fillérre, vagy úgy seggen csókol valakit, hogy az hajlandó lesz kiszámolni helyette, akkor rendben van. De ha csak beadja a keresetét, hogy "kérem a késedelmi kamatokat is", úgy fogják vele elhajtani, hogy többé még ingyen sem akar a dologról hallani.

facsiga77 # 2018.02.11. 11:33

Ha pl havonta jár egy fix összeg egy jogalapból, akkor nem indítható havonta a lejárt összegekre egy-egy fmh?

Nem dönthet úgy valaki, hogy egy jogalapból járó követelésének először csak egy x hányadát követeli jogi úton (arra van pénze, idege, stb), akár próbaperként?

Lehet ám számtalan oka, a túlbonyolításon kívül is, hogy csak egy részlet kerül a közjegyző/bíróság elé.

gerbera317 # 2018.02.10. 21:39

Igaz. És az jó taktika, ahányszor eszébe jut valami érvényesíthető követelésrész ugyanabból a jogból kifolyólag, külön-külön egyenként indít irántuk pert?

facsiga77 # 2018.02.10. 18:12

Ha kérte a kamatot és nem ítélték meg neki, akkor az ítélt dolog.

Viszont ha nem kérte akkor miért lenne az?

gerbera317 # 2018.02.10. 12:48

És ki állította, hogy itt a jegybanki kétszerese az irányadó? Én a törvényesen követelhetőt számszerűsítettem. De legyen a kétszeres, üsse kő. Akkor meg 1,8%. Hát nem édesmindegy?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.10. 12:28

tehát a keresetben nem is lehet kamatot megadni.
Nem megadni, kérni. Már hogyne lehetne!

ezsuzsa # 2018.02.10. 11:04

Jegybanki alapkamat kétszerese, az bizony nem 0,9 %. Nem sok, de évekig használták a pénzem, én meg nélkülöztem. Tehát, igenis utánajárok a kamatnak!

nonolet # 2018.02.10. 10:39

gerbera317

De abban sincs gátolva, hogy utólag kérje...
Az ítélettő függetlenül.

Más kérdés, hogy van-e értelme is.

Mivel a rokkant nyugdíjhoz képest jelentős összegről van szó vélhetően.

Miért ne kérné?

2 év csak 30 eFt/hó estén is 720 eFt
0,9% kamattal 15 eFt körüli az összeg

Egy fél havi nyugdíj...
Van ahol ez is sok pénz.

ezsuzsa # 2018.02.10. 10:31

Gerbera 317
A rokkant ellátásokkal kapcsolatos ítélet nem fix összeget határoz meg, hanem adott időponttól járó ellátást, tehát a keresetben nem is lehet kamatot megadni. Egy bizonyos határozatot támadunk meg.

ezsuzsa # 2018.02.10. 10:25

Köszönöm szépen a gyors válaszokat! Nonolet javaslatát fogom követni.
Közben utánanéztem:
2011. évi CXCI. törvény
20. §72 (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére - ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az Ebtv. VIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Ebtv. VIII. fejezete
Az ellátások késedelmes kifizetése
69. §576 Ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.
Én ezt úgy értelmezem, hogy nem kell külön pert índítani, a törvény szerint jár a kamat. Csak abban az esetben kell külön pert indítani, ha nem fizetnek.
Még egyszer köszönöm a segítségeteket!

gerbera317 # 2018.02.10. 09:43

Rokkantellátás 0,9 százalékos késedelmi kamatára külön pert indítani, tényleg nagy ötlet. Még ha valami államtitkári fizetésről lenne szó... :-)
Ez nem ítélt dolog? Ítélelet szól arról, hogy ennyi jár, nem több. Ja, hogy kimaradt az eredeti keresetből? Na és? Késedelmi kamat akkor is létezett, és a felperes nem volt akadályoztatva, hogy az igényét az eredeti perben előadja.

nonolet # 2018.02.10. 09:37

ezsuzsa

Kérni lehet, sőt követelni is!
Nem tiltja semmi.

Első lépésként egy felszólító levélben.
HA fizet OKÉ!

Ha nem fizet, akkor lehet küldeni egy "Fizetési meghagyás"-t
A kiszámolt összegről és a költségekről.
Ennek a díja 3% de legalább 5000 Ft lesz.
HA fizet OKÉ!
HA nem fizet és csak lapít végrehajtható lesz.

Ha nem fizet és ellentmond, akkor el kell dönteni,
hogy perré alakítod-e a követelésed...

Szóval, te döntesz.

ObudaFan # 2018.02.10. 08:52

Új perben követelhető valószínűleg.

gerbera317 # 2018.02.10. 08:09

Ha az ítélet nem rendelkezik róla, utólag már nem kérheted.

ezsuzsa # 2018.02.10. 08:03

Kedves Fórumozók!
Kérdésem, hogy meddig követelhető a késedelmi kamat? 2017-ben bírósági ítéletre kifizették 2 évre visszamenőleg a rokkant ellátásom, de késedelmi kamatot nem kaptam rá. Kérhetem most? A választ előre is köszönöm!

ichwill # 2015.01.28. 12:23

Tisztelt Kovács Béla Sándor,
köszönöm válaszait, nagyban elősegítette munkámat.

ichwill # 2015.01.28. 12:22

Tehát, kérdéseimre 2015.01.28 13:14 hozzászólásom a válasz kedves joghallgató, de minden bizonnyal tudatlanságomnak tudható be, hogy konkrét válasszal tudtam szolgálni Önmagamnak. Ennyit a joghallgató társadalomról, természetesen nagy tiszteletem a kivételnek, és remélem ezen kivételek többségben vannak. :) további kellemes napot kívánok :)

ichwill # 2015.01.28. 12:14

KözIGAZGATÁSI És IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM n
IGAZSAGUGYI ES MAGANJoGI JOGALKOTASERT FELELOS
HELYETTES ALLAMTITKAR írt állásfoglalása MÜK részére is felettéb érdekes.

ichwill # 2015.01.28. 11:50

Sherlock, segítek értelmezni a leírtakat, ha gondolod. Abba pedig, hogy ki mit tud,,,,, ne menjünk bele, majd ha értelmes és feltételezhetően ,,intelligens,, ember módjára tudsz érvelni akkor szólalj meg,hozzáteszem, mindenki tud olyat, amit a másik nem, és mint joghallgató,,,,, addig is. Köszönöm. Amúgy Kovács Béla Sándor véleményére vagyok kíváncsi, hogy mi az Ő tapasztalata a gyakorlatban.

Sherlock # 2015.01.28. 11:29

Nem nagyon érted, hogy mit jelent az átalány - meg hogy mi az a diszpozitivitás. Meg mintha azt gondolnád, hogy szerződés nélkül lehet magasabb összegűt kérni.

ichwill # 2015.01.28. 11:09

T. Kovács Béla Sándor, ne értsen félre, nem vitázni szeretnék, csak nem tudom, hogy mit fogadjak el, használjak a gyakorlatban? Természetesen ha valaki nem ért egyet az átalány nagy összegével kérheti annak tételes kimutatását, elszámolását, azonban, ha arra hivatkozik, hogy a ptk-ban meghatározott átalány összegét, azaz 40 Eur-t hajlandó csak kifizetni, az akkor szintén nem fogadható el, mivel nem az összeg nagyságrendjét vitatja, hanem hogy a törvényben meghatározott pontos összeget téríti csak meg.

ichwill # 2015.01.28. 10:57

Szíves olvasatra ajánlom,,,,

röviden:

A behajtási költségátalány jellemzője, hogy

annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt;

annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.);

késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;

abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;

attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem;

a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet;

40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható;

a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.

NAV állásfoglalás bővebben:

http://www.nav.gov.hu/…0140807.html

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.28. 07:38

Ami a 40 eurón túl van, az már bizonyításra szorul. Tehát az már nem átalány.

Sherlock # 2015.01.28. 07:22

Írhatsz 3 milliósat is, attól még 40 eurót köteles megfizetni, ha szerződésben nem állapodtok meg másról.