bíztosító időhúzása(kötelező)


b.sz. # 2006.06.12. 08:29

bimi !

A gyakorlat az ha a gépjármű leálása után közvetlen kiszálással okozták a kárt akkor a biztosító a károkozó helyett a fizetési kötelezettsége fennál, ha pedig a parkoló gépjárműbe beszáláskór, illetve a beszálással okozzák a kárt akkor már nem tartozik bele a gépjármű üzemeltetés körébe.

csellos # 2006.06.01. 15:39

bimi!

Ezt mintha láttam volna az Autók-
motorok témáknál. Ott írtam is valamit.

the big cat # 2006.05.30. 17:35

Éredekes álláspont ez a biztosítótól, ezek szerint az autóba nem kell ki és beszállni, ahhoz, hogy üzemeltetni lehessen.

bimi # 2006.05.30. 17:26

kedves forumozók!

03.29.én feleségem gk-jának oldalának vágta a mellette megálló autó, autós gépjárművének ajtaját. Erős szél volt aznap, a kár 2cm mély horpadás az ajtón, javíttatás szakszervíz: 69eFt (egyengetés festés. Mivel az eset lakóparki társasházunk parkolójában történt, a vétkes "szomszéd" korrekten jelezte az esetet, rendben lepapiroztuk az ügyet, kárszakértő megtekintette, rendben találta a dolgokat. Autó megjavíttatva, számlát küldi a szervíz a Posta Biztosítónak és a válasz meghökkentő: (2 hónap után!!!)

hivatkozik a levél 190/2004 (VI.8.)korm.rendelet 2§ (5) miszerint a biztosító............a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e rendeletben foglaltak szerint megtéríti.

"A fenti jogszabáLyhely értelmében csak a gépjármű üzemeltetése során bekövetkezett, az üzemeléssel okozott károkat térítik meg a károkozó felelőségbiztosítása alapján."

mivel a károkozó autója már állt nem mozgott a kiszállás már nem üzemszerü használatnak minősül ezért a kárt nem térítik meg.

pontosan: "mivel a gépjármű parkoló helyzetével a jármű veszélyes üzemi jellege megszűnik, a gépjármű ilyen esetben veszélyes üzemnek nem tekinthető. Ebből következően a parkoló helyzet nem minősül a jármű üzemeltetésének." (ezt vajon honnan vették? van ilyen szabályozás?)

LÉTEZIK ILYEN?

Átolvastam a fenti törvényt nekem úgy tűnik épp az ott leírtakat kerülik itt meg sajátos értelmezéssel.

Mit lehet ilyenkor tenni?

  1. levelezgetni a biztosítóval, hátha meggondolják magukat?
  2. Perelni a biztosítót? Van ennek reális esélye?
  3. Perelni a szomszédon a kár összegét?

Előre is köszönöm a tanácsokat!

Üdv:

B.I.

autojogasz (törölt felhasználó) # 2005.12.15. 20:49

A munkába járás akkor oké, ha tömegközlekedéssel nem tudsz bejárni. Ennek oka lehet pl., ha nincs tömegközlekedés abban az időpontban, aránytalanul sok időt kellene utazással tölteni, a családtagok miatt nélkülözhetetlen a kocsival való bejárás (pl. gyermek renszeres iskolai, stb. elfoglaltságai), stb. stb.

Ha a munkáltatód ad egy igazolást, hogy a munkaköröd ellátásához a személygépkocsid használata nélkülözhetetlen, az már fél siker. Ha még azt is igazolja, hogy erre valamilyen formában (átalány, útnyilvántartás) mondjuk havnta költségtérítést is fizet, akkor a jogalappal már meg is volnánk... :)

woodslave (törölt felhasználó) # 2005.12.15. 07:54

he-he Én vagyok a jogi képviselőm, de még soha nem volt ilyen ügyünk..
Szóval magában az a tény, hogy nem tudom használni a saját gépkocsimat, nem alapozza meg kártérítési igényemet? Mert pl munkába kellett járnom? Hogy bizonyítom hogy enélkül kirúgtak volna? Mondhatná a biztosító, vegyek ki szabadságot...

autojogasz (törölt felhasználó) # 2005.12.14. 22:09

Azt, hogy mi a helyzet valójában, leginkább Te tudod. A valós tények ismeretéhez lehet atán a jogot passzintani. Bérgépkocsinál a jogalap többnyire akkor állapítható meg, ha annak igénybevétele nélkül - bármilyen hosszú távon - a károsultnak bizonyíthatóan nagyobb kára keletkezne, mint a bérgépkocsi költsége.

Aztán van még néhány aranyszabály az öngördülő költség valós elszámolására a biztosítók gyakorlata ellenében, a számla nélküli bgk-költség elszámolásának lehetőségére, a futamidőre javítás és totálkár esetén, az igénybe vehető bérgépkocsi paramétereire, stb, stb, de ezekhez több konkrétum ismerete szükséges. Ha per van belöle, bizonyára van jogi képviselőd, aki ezeket szerintem magától is tudja.

woodslave (törölt felhasználó) # 2005.12.14. 08:48

Perünk van folyamatban kötelezős biztosítással kapcsolatos bérautó igény ill. új autó vásárlásánál felmerült költségek megtérítése iránt. Néhány interneten olvasott vélemény alapján a Ptk 339 szerint járna. Mi a helyzet valójában? Esetleg bírósági precedensek is jöhetnének. Köszi.

autojogasz (törölt felhasználó) # 2005.12.08. 22:00

1. A károkozó (vagy a helyette helytálló felelősségbiztosító) csak akkor vonhatja le az új alkatrészek beépítése miatt a köznyelvben amortizációnak nevezett, de valójában értékemelkedésként funkcionáló részt a javítási költségből, ha bizonyítja, hogy a károsult vagyonában (pl. gépkocsi értékében) az új alkatrészek beépítésével végzett javítás vagyongyarapodást eredményezett (pl. a gépkocsi értékesebb lett), a baleset előtti (illetve a baleset elmaradása esetén fennálló) állapothoz képest.

A fő probléma, hogy a biztosítóknak eszük ágában sincs bizonyítani, hogy ez a vagyongyarapodás valóban bekövetkezett, és ha igen, milyen értékben. Az alkatrészek elhasználódásának mértékét pedig önkényesen, hasraütés szerűen állapítják meg, és többnyire nem a károsult felé hajlik a kezük...

Autós nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy ha egy 50.000 Ft értékű alkatrészből 50% értékcsökkenést (de valójában értékemelkedést) von a biztosító, akkor előbb bizonyítania kellene, hogy az autó forgalmi értéke az új alkatrész beépítése miatt 25.000 Ft-al emelkedett.

Bár általános kárrendezési gyakorlat az "amortizáció" vonogatása, még soha egyetlen általam ismert perben sem tudta bizonyítani egyik biztosító sem (lehet, hogy másnál már volt ilyen, hisz a jogi alapja elvileg megvan) hogy a beépített új alkatrészek miatt a károsult autója többet érne a kijavítás után, különös tekintettel a jármű sérülése miatti piaci értékcsökkenésre is.

3. A PTK. magáért beszél (megvariáltam a paragrafusok sorrendjét a könnyebb érthetőség kedvéért):
360. § (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
(2) A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
(4) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

4. Egyiken sem. Klasszikus egyetemi tananyag a milliós értékű nagybőgő "halála" a közlekedési balesetet szenvedett vétlen gépkocsi csomagtartójában. A károkozó felelőssége limitált, így az olyan károkért nem tartozik felelősséggel, amellyel a károkozó magatartás tanúsításakor reálisan nem számolhatott (ilyen a milliós értékű hangszer a csomagtartóban).

5. A biztosítón. A biztosító köteles megtéríteni minden olyan kárt, amelyet a biztosított jármű üzemeltetése körében okoztak, és amelyért a biztosított a magyar jog szerint felelősséggel tartozik. Ergo, ha a károkozó felelős (és a károkozás a jármű üzemeltetése körében történt, és itt igen), akkor a biztosító mögöttes kártérítői felelősége fennáll. Ha nem, akkor a károkozóé sem.

kilián # 2005.12.07. 13:40

köszönöm!

majd meglátjuk mire jutunk egymással!

ObudaFan # 2005.12.04. 10:46
  1. HA jól értem, a biztosító azért akar kevesebet fizetni, mert szerinteük a sérült alkatrészek már nem érnek annyit, mivel a kocsi öreg. A biztosítóval szemben pereskedhetsz, de csak akkor érdemes, ha az alkatrészek így használtan sem értek ennyivel kevesebbet.
  2. A kötelező felelősségb.-t álló biztosító egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió Ft összeghatárig köteles a szerzôdés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is. Ilyen értékhatárig a biztosítóval, efölött a károkozóval szemben lehet fellépni.
  3. Hacsak a biztosító nem ígérte hamarabbra a fizetést, akkor ezt a károkozón érdemes követelni, bár részletesebben is leírhatnád, miből adódtak ezek a költségek.
  4. Ezt egyértelműen a károkozón, a biztosítót ez nem fogja érdekelni.
  5. Károkozó.
  6. Igen, a szemüvegben bekövetkezett anyagi kárt akár a büntető-eljárás keretében is.
kilián # 2005.12.02. 15:29

kedves fórumozók!

van pár kérdésem egy közlekedési baleset ügyében.mélyfúró vállalkozó vagyok s ez ügyben utaztam makóra.az embereimet is vittem+4 db fúrógépet ( értékük 300.000 és 1.600.000 között)és összesen 6 üveg Whiskyt valamint egy 2 hónapos speciális adatokat tartalmazó laptopot.
2005. november 13.-án éjszaka fél 3kor szegeden belémjöttek hátulról.én egy Sang Yong Family 7 személyes 2, 1 t önsúlyú terepjáróban ültem, mint vezető.az ütközés erejére nézve támpontot nyújt, hogy a belém jövő kocsi álló helyzetből beletolt az előttem álló kamion pótkocsijába.így elöl és hátul is megsérült a kocsim.
a vétkes vezető karcolás nélkül megúszta az ütközést, a kocsija gyakorlatilag szétment.
az én kocsiban 7-en ültek, velem együtt, egyikünk sem sérült meg.
utána kezdődtek a gondok:a vétkes sofőr először káromkodott, fenyegetett, majd nekem ugrott. kaptam 1-et a szemem alá, valamint leverte a 13 dioptriás szemüvegem, amely szilánkokra tört ( 2 éve csináltattam, értéke 170.000 ft, számla megvan).
visszaütöttem és állon találtam az ellenfelelem.szerencséje volt, mert szemüveg nélkül gyakorlatilag nem is látok.arra, hogy mindez így történt összesen 8 tanúm van: a 6 utasom és a kamion 2 (orosz) sofőrje.
rendőrt hívtunk, fölvették a jegyzőkönyvet, helyszínrajzot, stb. én lefényképeztettem és saját kamerával rögzíttettem a dolgot.
utána kórházba menetel, látlelet, stb. következett.majd kihallgatás a rendőrségen a verekedés ügyében.
a vallomásomat fölvevő rendőrrel fölolvastattam a vallomásom, majd amennyire tudtam, elolvastam én is. alá is írtam.
a kocsimnak megsérült a hűtője és elfolyt a hűtővíz valamint az első és hátsó lámpái is kitörtek.összetört az egyik fúrógép ( teljesen, új ára 819.900 ft, kora: 2 és fél év) valamint a laptop (értéke:280.000) és az összes Whisky ( 18.890 ft).
most jön az érdekesség:
a biztosító az autóban keletkezett 680.000 Ft-os kár 70%-át akarja kifizetni.arra hívatkoznak, hogy az autó elmúlt 10 éves (12 éves) és az alkatrészek értéke enyit csökkent az amortizáció miatt.
ezzel nem értek egyet.ugyanis ezt a balesetet nem én okoztam, hanem a belém jövő sofőr.vagyis a károkért én miért vállaljak felelősséget, ha nem én okoztam?
ebben az esetben a világ legtermészetesebb dolga lenne öreg autókat összetörni, mondván:fizesse ki a tulaj a kárt, úgyis öreg a kocsi!
kérdéseim a következők:

1. kit célszerű perelni ebben az esetben?a biztosítót vagy a vétkes sofőrt?

2.a szerszámokban és a laptopban keletkezett kárt az én biztosítom nem hajlandó kifizetni, mert a károkozó személye ismert.
mit tegyek?pereskedjek vele vagy a károkozóval vagy annak biztosítójával?

3. mivel a biztosító még mindig nem utalta át az általa megállapított összeget, a kocsimat saját zsebből csináltattam meg.e célból ( meg a baleset miatt bekövetkezett határidőből való kicsúszás miatti kötbér kifizetése céljából ) fel kellett törnöm a betétemet, elestem a kamattól és 40.000 ft-os "feltörési díjat" kellet fizetnem.
ezt kin célszerű követelni?

4. a már említett kötbér összege 974.000 ft.
ezt kin célszerű követelni?
azért fontos,mert a fúró és az autó kiesése miatt csúsztunk 2 napot, a laptop tönkretevése miatt 9 napot, a szemüvegem elvesztése miatt nem tudtam dolgozni, ez további 6 nap csúszást eredményezett.

5.a kocsimat emelőhátfalas trélerrel kellett Tatabányára (a telephelyünkre) szállítani szegedről: 60.000 ft-ért.az embereimet 2 taxival kellett a makói szállásra vitetnem, 37.400 ft-ért.
terepjárót kellett bérelnem 13 napig, hogy meg tudjuk közelíteni a fúrási helyet: 104.000 ft.
fúrót kellett bérelnem + a laptop nem teljes biztonsági másolatát kiegésziteni.
ezekért a károkért ki felel?a biztosító (minkettő )szerint a mási biztosító vagy én és a károkozó együttesen.

6.a szemüvegem összetörése és az új szemüvegre való várakozás miatt kiesett munkát és az ebből eredő károkat perelhetem a vétkes sofőrön?

küldtem neki 1 levelet,amelyben tájékoztattam a fennálló helyzetről.erre feljelentett, mert életveszélyesen megfenyegettem telefonon.
ez nem igaz, de szegeden fognak kihallgatni.
szóval lesz még folytatás....
előre is köszönöm a választ!

El Bömbölöm # 2005.11.30. 16:27

kedves Neti!

én is jártam így, kb 2 hete. kérdésemre a biztosító felelt:az biztosítási szerződés kezdetétől számított min. 9 hónapig megfigyelési időszakban vagy. ez azt jelenti, hogy ha bele is esik jan. 1., akkor sem kaphatsz bónuszt.
kérdezd meg a biztosítót, ott választ fognak adni a kérdésedre.

neti # 2005.11.29. 08:20

Mit lehet tenni, ha a biztosító 2 év óta rossz bonus besorolást alkalmazott ? Vissza lehet-e kérni a pénzt ? A helyzet, hogy eddig egy kedves ismerősöm intézte a biztosítási ügyeimet, aki most otthagyta a biztosítót, így magam vettem kézbe a dolgot és így kiderült, hogy 2002 júniusban kötöttem meg a kötelezőmet, káreseményem nem volt, de még mindig B02-be lettem beállítva 2006-ra is. Ha tudtok segítsetek. Az ismerős pedig ez után már nem is olyan kedves.

Ezénvagyok # 2005.11.23. 15:32

Nekem is hasonlóan törték össze az autóm. Az eleje tört össze jobban, sőt a motorháztető megsértette a szélvédőt, ami 3 nap után eltörött. A biztosító persze nem fizetett.
Rendőrségi jegyzőkönyv volt, de mivel a károkozó forgalmijában és személyijében nem ugynaz a lakcím szerepelt erre hivatkozva akarták megtagadni a fizetést. Aztán a rendőrségi jegyzőkönyv, meg némi győzködés után erről letettek, bár az elejét és a hátulját külön káreseménynek vették, mivel szerintük nem egyidőben történt, hanem néhány tizedmásodperc eltéréssel. Ezen én totál kiakadtam, ha más mondja nem hiszem el, hogy ilyen van. Mivel az autó kellett előzetes cascora megcsináltattam, de így kétszer fogtak önrészt. Aztán a biztosító utalt 130ezer forintot, mindenféle indoklás, meg részletezés nélkül. Nekem még kb 500 ezerbe volt a javítás meg a bérautó, úgyhogy ez most peren van, de hogy mikor jutok a pénzemhez azt még nem tudom, pedig borzalmasan szükségem volna rá, de erre persze a tiszteltnek nem nevezhető grupama biztosító nagy ívben sz..ik.
Sajnos amíg a kötelezőt a vétkes fél köti a neki legolcsóbb, de amúgy tisztességtelen biztosítónál, holott nem neki fog fizetni, addíg ki vagyunk szolgáltatva.

ObudaFan # 2005.11.22. 18:18

Behívható, csak nem fog emlékezni, mert hatezer ilyen ügyben eljár.

ceneg # 2005.11.22. 07:10

De ott volt a rendőrség is. A baleset okozója előttük ismerte el a baleset okozásának tényét.
Behívható tanúnak az inézkedő rendőr egy esetleges perben? Ha már a baleseti bejelentőn elismerte felelőségét a baleset okozója gondolom ezt nem módosíthatja.

ObudaFan # 2005.11.21. 20:44

A bejelentő a legfontosabb bizonyíték baleset esetén, de a bizonyítás más eszközei is elképzelhetők. (Ha nem így lenne, akkor ha a baleset okozója nem írná alá, a biztosító mentesülhetne.) Így ha utólag is (adott esetben perben) a baleset okozója elismeri, hogy mi tötrént, akkor a hiányos bejelentő alapján még nem mentesül a biztosító. Más kérdés, hogy ha a biztosító nem hajlandó fizetni, erre csak polgári perben kényszeríthető.

ceneg # 2005.11.21. 11:15

Volt egy balesetem. A baleset okozója a rendőr jelenlétében a baleseti bejelentőn elismerte felelősségét biztosítója még sem akarja rendezni velem, húzza az ügyet. Mivel a hátulról belémjövő autó belétolt az előttem lévőbe az autót totálkárosra vették. De a kifogás, hogy az autó eleje jobban össze van törve mint a hátulja, illetve a baleseti bejelentőre külön nem írtuk rá, hogy beletolt az előttem lévőbe. A belémjövő autós aláírta felelősségét az előttem lévő autósnak is. Mi a teendő? Meddig húzhatja az ügyet?