Az orvos és az önkori között az erősíti a vállalkozási elemet, hogy az orvos saját kockázatára rendezi be a rendelőjét, vagyis megrendel saját pénzen egy csomó mindent, aztán vagy megkeresi a rávalót, vagy nem. Az orvos mellett dolgozó nővérkénél ez hiányzik.
Megbízás vs. munkaviszony
Szvsz az orvos és önkormányzat közötti szerződés lehet vállalkozási, de az orvos (vagy a bétéje) és az asszisztense szerződése az esetek többségében leplezett munkaszerződés.
Kedves Jogászok !
sok fejfájást okoz az egészségügyi színlelt(?) megbízási és vállalkozói szerződések kérdése nekünk. Előre is köszönöma segítségüket.
Mi a korrekt álláspont a következő (nem ritka) esetben?
Az önkormányzat néhány éve a közalkalmazotti munkaviszony felbontására és vállalkozói szerződés megkötésére "vezette rá" a háziorvosokat. A körzeti nővérek egy része is egyéni vállalkozó lett, akik szerződést kötöttek az egyéni vállalkozóként vagy Bt-ben tevékenykedő háziorvosukkal. Mások a doktorok alkalmazottai maradtak.
A vállakozó nővérek szerződése a "színlelt szerződésekhez" sorolható? Ugyanennek a folyamatnak az elején a háziorvosok szerződése az önkormányzattal törvényes? A törvénytisztelő kollégák most nem tudják, mi a teendő! (moratórium lejár június 30-án!)
A szerződéseket nem címük, hanem tartalmuk alapján kell értékelni. Tehát lehet az a "vállalkozási szerződés" megbízási is. (A téves címadás nem eredményez színlelt szerződést.)
A számlázásról szóló részt kissé nehezen tudom értelmezni, de színlelt szerződés ott sem igen jöhet szóba. Viszont az igaz, hogy vásárolt termékekről, szolgáltatásokról a számlát annak a nevére kell kiállítani, aki fizeti. Másképpen: a Bt. nevére kiállított számla nem állítható be a társasház könyvelésébe.
Kedves Fórumozók!
A következő kérdéssel szeretnék forulni hozzátok:
Adott társasház közös képviseletét x Bt. végzi. A megválasztott "pénzügyi aláírókkal" 2 fő, megjegyezném, ők nem a számviteli bizottság tagjai vállalkozási szerződést írtak alá. a Kérdésem az lenne, hogy véleményetek szerint, amennyiben sok esetben a számlázás a Bt. nevére és nem a társasház nevére szól, szó lehet-e színlelt szerződésről? továbbá a Társasház Tv a 2003. évi CXXXIII. tv. értelében, nem-emegbízási , vagy munkavégzési jogbviszonyban kell-e állnia a közös képviselőnek a társasházzal? Továbbá a vállalkozó hat hónapos felmondási időt szabatott ki magának, erről mi a véleményetek, továbbá más társasházaknak szolgalmi jog megadását szorgalmazza, mely társasházaknak szintén ő a képviselője, nekünk persze ezen jog megadásához érdekünk nem fűződik.
Bármilyen kapcsolódó javaslatot örömmel veszek, köszönöm segítségeteket.
Happy kis "problémával
Konkrétan a Gt. szerinti személyes közreműködésre gondolok, ennél konkrétabban nehéz lenne leírni.
Másrészt nem az OMMF az a szerv, ami a gondot jelenti igazán, hanem az APEH. Az APEH-nek viszont van hatásköre erre.
Konkrétan miről van szó?
A színlet szerződés megállapítása eléggé bonyolult feladat.
Hogy is van ez a bt és tagja közötti személyes közreműködés?Ezt nem igazán értem.Légy kedves kifejteni.
Találkoztam olyan üggyel,hogy a Kft résztulajdonosa és ügyvezetője,korábban x cég munkavállalója volt!
A cég kiszervezte a tevékenységet,minden maradt a régi!
A munkaügyi felühyelőség eljárt az ügyben és munkaviszonnyá minősítette a volt munkavállaló (jelenleg ügyvezető) és az adott cég viszonyát!
Másodfokon a OMMF megállapította,hogy nincs jogkörük vizsgálni az ügyet.
Akkor,hogy is van ez?
Viszont az OMMF vizsgálhatja a bt. és tagja közötti személyes közreműködés tartalmát, és ha ez egy harmadik személy felé irányuló munkaviszonyt leplez, akkor büntethet. Az APEH meg aztán bármit vizsgálhat.
Nem kerülhető ki. Ha szinlelt szerződésről van szó a szerződést a tényleges tartalom alapján kell minősíteni. Ha ténylegsen ez munkaviszonynak minősül, akkor kiszabhat bírságot bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Ami a költségoldalát illeti, és ami igazán jelentős lehet ezeknek az adó és járlékterheinek a megfizetését jelenti, ahol az APEH megállapíthatja a vonatkozó adó és járulékterheket (igaz az amnesztiatörvény értelmében 2006. június 30-ig még van egy kis idő rá, hacsak a választások előtt meg nem hosszabbítják a határidőt :).
Tekintettel arra,hogy a OMMF-nek nincs joga,munkaviszonnyá minősíteni két gazdasági társaság között fennálló jogviszonyt,elvileg ezzel kikerülehető!
Nem. Ez nagyon egyszerű kibúvó lenne. :)
Sziasztok!
Kérdésem az lenne, hogy csak egyéni vállalkozók esetén vizsgálják-e a bújtatott munkaszerződéseket?
Tehát ha Betéti társaságot alakítok, ezzel kikerülhetem-e az ellenőrzést?
Köszi előre is!
Elküldtem, mondjuk elég érdekesen írtad az e-mail címed!
Nekem is átküldenéd?Köszönöm
Megkaptam a mailt. Köszönöm szépen!!!
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter
700/2005. (MüK. - ) FMM-PM együttes irányelvét tudom figyelmedbe ajánlani, amely a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról rendelkezik.
Ha sikerül átküldöm e-mail-ben.
A következőket szokták nézni:
- Munkáltató szervezetébe illeszkedve végzi munkáját a munkavállaló vagy sem.
- Van-e hierarchikus kapcsolat a munkáltató, munkavállaló között vagy nincs.
- A munkavállaló munkakör jellegű feladatokat lát el, vagy van egy szerződés, amely a feladatait tételesen, részletesen meghatározza.
- Konkretizáló jellegű vagy korrekciós utasítási jog érvényesül.
- Van-e személyes munkavégzési kötelezettség, vagy helyettes, alvállalkozó igénybevétele megengedett.
- Feladathoz igazodó eseti jellegű a munkavégzés vagy megszabott munkaidőben tevékenykedik az érintett.
- A munkavégzés a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen történik vagy helyileg kötetlen.
- Munkáltató eszközeinek, erőforrásainak, nyersanyagainak használata, vagy saját eszközök és infrastruktúra alkalmazása jellemző.
- Van-e rendelkezésre állási kötelezettség, vagy nincs.
Természetesen nem kell valamennyi ismérvnek fennállnia az átminősítéshez, elegendő, ha kiderül valamelyik jellemző túlsúlya.
Miután taxatív felsorolás a szempontokról sehol nincs, valahogy úgy lehetne összefoglalni, hogy az eset összes körülményeit figyelembe kell venni.
Sziasztok!
A kérdésem: Milyen szempontok alapján minősítik a hatóságok színleltnek a megbízási szerződést? Mi alapján minősítik bújtatott munkaszerződésnek? 1 BH-n kívül több anyagot nem találtam a jogtáron. Tudnátok ajánlani BH-t vagy cikket a témában?