Van egy kérdésem, ami talán ebbe a kérdéskörbe tartozik. A történet röviden.
A cég megalakult egy befektető cég és egy házaspár szövetségeként.
A cég a válalt tevékenységét 10 hónap múlva befejezte, és a többségi tulajdonos döntése alapján elkezdődött az üzemcsarnokok bontása és értékesítése. A bontási anyagot előkalkulálva megvette egy fémhulladék felvásárló és Olaszországba exportálta.
A cég ügyvezetője és felesége olyan indokkal, hogy a cégnek igen nagyösszegű tartozása van az APEH felé, ezért fennáll az a lehetőség, hogy az APEH ráteszi a kezét a cégre. Ennek elkerülésére 25-35 mFt készpénzt kért és fogadott el a hulladék felvásárlótól, melyet tagi kölcsönként kívántak a cégvagyonba bevinni, de a többségi cég tulajdonosa csak a tulajdonihányad arányú befizetésbe egyezett bele. Majd amikor a lebontott csarnokok helyét, mint ingatlant értékesítették, megkezdték a tagi kölcsön visszaszerzését a cégvagyonból, most már tiszta pénzként. Ebbe a pénzügyi manőverbe mind a három tulajdonos részt vett. Mi ez ha nem pénzmosás? A könyvelő semmilyen pénzmozgást sehová nem jelentett, mert megtiltották neki, illetve előttem anyit mondtak, ne törődj vele. Ezzel Õ is bűnrészessá vált. Egyáltalán bűn az amit tettek, vagy csak ügyeskedtek?
pénzmosás
Az adatvédelmi ombudsmanhoz lehet fordulni, mert ez adatvédelmi kérdés.
A törvény arról szól, mikor kötelező az ügyfél azonosítása. Te meg azt gondolod, hogy amikor nem kötelező, akkor rögtön tilos is. Nos, ez nagy tévedés.
A törvény szerinti azonosítási kötelezettség fennállásának esetei:
Azonosítási kötelezettség
3. § (1) A szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű (forintban, devizában, valutában) ügyleti megbízást a szolgáltató kizárólag olyan ügyféltől, meghatalmazottól, rendelkezésre jogosulttól, továbbá képviselőtől fogadhat el, akinek azonosítását elvégezte.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott azonosítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a kétmillió forintot. Ebben az esetben az azonosítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyletek együttes értéke eléri a kétmillió forintot.
(4) Pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint azonosításra még nem került sor, a szolgáltató köteles haladéktalanul az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a (2) bekezdésben meghatározott értékhatárra tekintet nélkül azonosítani.
Tehát az ÜGYFÉLLEL történő ÜZLETI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSEKOR szabad esetünkben azonosítani.
Meg kellene tudnunk, hogy ki az ügyfél, és mi az üzleti kapcsolat. Ezt a törvény tartalmazza. Idézem:
Értelmező rendelkezések
2. § (1) E törvény alkalmazásában:
- Ügyfél: aki a szolgáltatóval a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére szerződést köt (rendszeres ügyfél), illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad (alkalmi ügyfél).
- Üzleti kapcsolat: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Üzleti kapcsolatnak tekintendő az is, ha a 14. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzői tevékenységek tekintetében a közjegyző az eljárást lefolytatja.
Felhívom a figyelmet a 2.§ b) pontjára.
Na ez nem teljesül, amikor valaki beugrik a bankba, és egy számlaszámra átutal pár ezer Ft-ot.
Ezért törvénytelen a bankok igazoltatási eljárása, amit azonnal be kell fejezni.
A kérdés az, hogy kihez kell fordulni?
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Ez egy jogi fórum.
Megkérlek, hogy ne a bankváltoztatást ajánlgasd, mint a hazudós Gyurcsány a hazaválasztást, hanem a felmerült jogi problémához szólj hozzá!
Ha azt gondolod, hogy itt semmi probléma, azzal kifejtetted, és le is zártad a véleményedet, és elvesztetted a hiteles további hozzászólási lehetőségedet a témához.
Ez így messze vezet, leginkább az NBH tudná eldönteni, mi mivel függ össze, nem a bank.
Legfeljebb. De a banknak is igaza van, hogy a (3) gyakorlatilag végrehajthatatlan, ha nem azonosítják az ügyfelet már korábban is.
Tkp mi az, hogy "egymással ténylegesen összefüggő ügylet"? Ügyfél azonosság, ellenoldali személy azonossága, ügylet jogcímének azonossága, ezek kombinációja?
Megértem, hogy a bankok be vannak szva, mert az ő alkalmazottaik büntetőjogi felelőssége is fennáll, és a PSZÁF-vizsgálat sem egy jó dolog. Azért az adatvédelmi biztosnál lehet próbálkozni.
Észrevettük. Nincs itt semmi törvénysértés. Egyébként meg szabad mindenkinek bankot váltani.
(Amúgy igazad van: még a végén a bankos kisasszony megtudja a neved, kikeresi a telefonszámod, és erotikusan túlfűtött hívásokkal fog zaklatni.)
Az alábbi levélben több súlyos törvénysértő hiba van. Kérem szíves észrevételeiteket, észrevételeiket!
A 2. VÁLASZLEVÉL:
Tisztelt ……… Úr!
Sajnálattal vettük tudomásul, hogy tárgyban küldött eredeti panaszbeadványára írt válaszlevelünkben foglaltak nem szolgáltak megelégedésére.
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 3.§ (1) - (4), valamint az 5 . § (7) bekezdései tartalmazzák azokat az eseteket, amikor a pénzügyi szolgáltató szervezet köteles az ügyfél személyes azonosítását elvégezni.
3. § (1) A szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül kétmillióforintot elérő vagy meghaladó összegű (forintban, devizában, valutában) ügyleti megbízást a szolgáltató kizárólag olyan ügyféltől, meghatalmazottól, rendelkezésre jogosulttól, továbbá képviselőtől fogadhat el, akinek azonosítását elvégezte.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott azonosítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbizásra, ha ezek együttettes értéke eléri a kétmillió forintot. Ebben az esetben az azonosítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyletek együttes értéke eléri a kétmillió forintot.
(4) Pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint azonosításra még nem került sor, a szolgáltató köteles haladéktalanul az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a (2) bekezdésben meghatározott értékhatárra tekintet nélkül azonosítani.
5.§ (7) Háromszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegú pénzváltási tranzakció esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet az (1) bekezdésben szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani.
Fentiekből láthatóan a 3.§ (3) bek. írja elő az azonosítási kötelezettséget az egymással ténylegesen összefüggő ügyletek esetére. Ennek a törvényi előírásnak a Bank értelemszerűen csak abban az esetben tud maradéktalanul eleget tenni, ha minden egyes befizetés esetén azonosítja a befizetőt, hiszen logikailag és matematikailag is csak így lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a több ügyleti megbízás együttes összege mikor éri el a kétmillió forintot, illetve, hogy a kétmillió forint alatti tranzakciók egymással ténylegesen összefüggenek-e.
Egy példával megvilágítva: ha egy ügyfél - függetlenül attól, hogy rendszeres vagy alkalmi ügyfél - az ország egyik felében végez egy kétmillió forintot el nem érő tranzakciót az egyik napon, majd ugyanezen ügyfél az ország másik részén egy önmagában szintén kétmillió forint alatti tranzakciót a következő napon ( amely azonban az előző napi tranzakcióval együtt a kétmillió forintos összeghatárt eléri vagy meghaladja), akkor a Banknak csak akkor van lehetősége a két ügylet között bármilyen kapcsolatot, összefiiggést észlelni és a kétmillió forintot összességében elérő ügyfelet azonosítani, ha előzetesen már - a kétmillió forint alatti tranzakció esetében - beazonosította ügyfelét ( ez a rendszeres ügyfél esetében nem probléma, mert ő a valamely banki szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződés létrejöttekor egyszer már azonosításra került).
Ha tehát Bankunk minden egyes ügyletnél nem azonosítaná az (alkalmi) Ügyfelét, akkor lehetetlen volna annak megállapítása, hogy az egyes ügyleteknél, ki (volt) a tranzakciót végző. Ebben az esetben Bankunk nem tudna eleget tenni azon törvényi kötelezettségének, hogy az egymással ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízás esetében a kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót végrehajtó ügyfelét azonosítsa.
Az ügyfél azonosítás szabályai Bankunknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nem kifogásolt belső szabályzatában is a fentiekkel azonos módon kerültek kialakításra. Ezen szabályzatunkat, valamint az ennek alapján kialakított és követett - -gyakorlatunkat a PSZÁF több alkalommal is átfogó ellenőrzés keretében vizsgá1ta és e tárgykörben kifogással soha nem élt.
Mivel ismételt panaszos beadványa - a korábbi panaszos leveléhez képest - új tényállási elemet nem tartalmaz, ezért újabb vizsgálat kezdeményezését nem tartjuk indokoltnak, az ügyet lezártnak tekintjük.
Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét.
Tisztelettel:
ERSTE BANK HUNGARY NYRT.
Ügyfélszolgálat
Kedves Bandi1,
én arra tippelek így a tv. és a szabályzat részletesebb tanulmányzása után, hogy a bank a befizetést a 3. § (1) bekezdése értelmében vett ügyleti kapcsolat létesítésének tekinti.
Te is írod, hogy az adatok megadása nélkül nem teljesítik az "alkalmi megbízást".
a 2 milliós határ csak a 3. § (2) bekezdésében jön be, a 3. § (1) bekezdésben foglalt eseteken kívüli körben teremtve addicionális azonosítási kötelezettséget.
szóval szerintem innen fúj a szél.
az más kérdés, hogy egy már ügyfelet, aki éppen befizet náluk pl. 3.500 forintot, mi alapján akarna azonosítani, amikor azalól a 3. § (11) bekezdés felmenti
tehát- ha egyedi ügyletekről van szó, és már azonosított, lehet a 3. § (11) bekezdésre hivatkozva tiltakozni.
egyébként a 3.§ (4) bekezdés meg egy gumicsont- annak alapján akár akárkit beazonosíthanak, értékhatár nélkül, ha még nem került erre sor.
aztán meg ha tiltakozik a polgártárs, még a végén gyanússá válik ;)
Vadalma
http://www.erstebank.hu/…s_magyar.pdf
A törvény dátuma helyesen 2003, s nem 2005. Elnézést!
Kiváló kérdés, Kedves Vadalma!
Sztem az ÁSZF-ük alapján:
HIRDETMÉNY
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
_____________________________________
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény értelmében minden
hitelintézet, így az ERSTE BANK HUNGARY Rt. is köteles ügyfeleit (annak meghatalmazottját, a
rendelkezésre jogosultat, illetve a képviselőt) azonosítani, azaz valamennyi ügyfeléről a törvényben előírt
és felsorolt személyazonosító adatokat nyilvántartani.
AZONOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG
A törvény értelmében az alábbi személyazonosító adatoknak kell a bank nyilvántartásában szerepelni:
- belföldi természetes személy esetén
- családi és utónév (születési név), ill. házassági név
- lakcím
- születési hely és idő
- állampolgárság
- anyja születési neve
- azonosító okmány típusa és száma
- külföldi természetes személy esetében a fenti bekezdésben megadott adatok közül az azonosító
okmányból megállapítható adatok, valamint a magyarországi tartózkodási hely.
- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén
- név, rövidített név
- székhely (külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe)
- fő tevékenysége
- azonosító okirat száma
- képviseletre jogosultak neve és beosztása, minden, a Banknál eljáró képviselőnek, rendelkezésre
jogosultnak (aláírónak), mint természetes személynek az azonosítását el kell végezni
- kézbesítési megbízott azonosításra alkalmas adatai
Az azonosítás a törvényben meghatározott okmányok alapján történik:
- belföldi természetes személy esetén
- személyazonosító igazolvány (személyi igazolvány) ÉS lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
- útlevél ÉS lakcímet igazoló hatósági igazolvány
- legkorábban 2001-ben kiállított kártya formátumú vezetői engedély ÉS lakcímet igazoló
hatósági igazolvány
- 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa
vagy útlevele, diákigazolványa
- külföldi természetes személy esetén
- útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra
jogosít, (EU állampolgár minden elismert azonosító okmánya) vagy érvényes
tartózkodási engedélye,
- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén bemutatandó az az okirat,
amely igazolja, hogy
- belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte vagy bejegyzési kérelmét benyújtotta;
egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, ill. adóhatósági bejelentkezési
kérelmét benyújtotta
- más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba
vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti
kérelmét benyújtotta
- külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját
országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént
- cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz,
hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződése (alapító okirat, alapszabály)
A Bank köteles a fent felsorolt 30 napnál nem régebbi hiteles okiratok bemutatását megkövetelni. A
külföldi szervezet azonosításához 30 napnál nem régebbi okmányok -OFFI által készített- hiteles fordítása
szükséges.
Az azonosítási kötelezettség teljesítésének minősül, ha a Bank rendelkezik az ügyfél azonosításához
szükséges, fent felsorolt adatokat tartalmazó okirat hiteles másolatával (amely abban az esetben fogadható
el, ha azt a kiállítás helye szerinti állam hitelesítésre feljogosított hatósága, vagy – ha nemzetközi
szerződés eltérően nem rendelkezik – az illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette, ez belföldön
kiállított okirat esetén közjegyző által hitelesített okiratot jelent).
NYILATKOZATTÉTELI KÖTELEZETTSÉG
Az ügyfeleknek személyazonosító adataik megadásán túl nyilatkozniuk kell arról is, hogy a saját maguk
nevében vagy más személy, mint tényleges tulajdonos nevében, illetve javára járnak-e el a Banknál
(tényleges tulajdonosi nyilatkozat).
Amennyiben az ügyfelek más nevében járnak el, úgy nyilatkozatukban a tényleges tulajdonos név és
lakcím adatát kell a Bank rendelkezésére bocsátaniuk.
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény értelmében az ügyfél
azonosítása csak akkor tekinthető teljes körűnek, ha a törvényben előírt adatai elektronikusan vagy
papíralapon visszakereshetően rögzítésre kerültek és a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozata
rendelkezésre áll. Amennyiben az ügyfél azonosításra alkalmas adatai, illetve a tényleges tulajdonos
meghatározott adatai az azonosítási eljárás során nem állapíthatók meg, illetve nem szerezhetők be, a
Bank köteles az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízást, illetve a további ügyleti megbízások
teljesítését megtagadni.
A törvény értelmében ügyfélnek minősül az is, aki a Bank részére megbízást ad (eseti vagy alkalmi
ügyfél). A törvény 3 § (3) bekezdés értelmében az azonosítási kötelezettség kiterjed az egymással
ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a 2 millió forintot. E
kötelezettség teljesítése érdekében a Bank döntése szerint az eseti (számlával nem rendelkező vagy a Bank
szolgáltatásait igénybe nem vevő) ügyfelek azonosítását számlához kapcsolódó tranzakciók
vonatkozásában értékhatárra való tekintet nélkül, minden esetben elvégezzük. Valutaváltási (készpénzes)
tranzakció esetében a pénzmosási törvényben meghatározott 300.000 HUF-ot elérő, vagy meghaladó
tranzakciók esetében kell elvégezni az azonosítást.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további információra van szüksége, kérdéseivel kérjük, hogy
forduljon a Bank telefonos ügyfélszolgálatához. (Tel: 06 40 222-222 0-s menüpont)
Megértését és együttműködését köszönjük!
Budapest, 2005. május 25.
ERSTE Bank Hungary Rt
és a bankok ezt kifejezetten pénzmosásellenes okokból teszik explicite? (= tehát azért, hogy az Általad idézett tv. alapján azonosítsanak?)
vagy az ÁSZF-ük egyéb rendelkezései alapján?
Vadalma
Üdvözletem.
Egyes bankok kis összegű befizetéseknél
/2 millió Ft alatt/
rögzítik a befizetők nevét, címét, sz. ig. számát.
Tiltakozást nem vesznek figyelembe.
Befizetéskor írásos megrendelőt kell kitölteni, amelyen fel kell tüntetni az azon szereplő adatokat, különben nem teljesítik az alkalmi megbízást.
Ez a 2005. XV. törvénnyel ellentétes.
Mit kell tenni, és kinek hogy törvényesen járjanak el a bankok?
Kedves Beradett
Ebben a fránya témában mozgó személyek szerint :
1., Kell egy mosógép
2., Kell játék bankók
3., Kell igazi pénz, vagy játék.......
4., egy szárító, a kikoptatott, kimosott bankók megszárítására.
Viccet félretéve, péterapó a jogi anyagot prezentálta. Gyakorlatban, arról van szó, hogy bűncselekménnyel szerzett pénz ( ide kell gondolni pl. kábítószer kereskedelem - forgalmazás során keletkezett összegeket, mely ugye illegálisan szerzett ), vissza kell forgatnia a személynek a gazdaságba, hogy az ne legyen feltünő- kirívó. ( hozzáteszem, nem apropénzről, milliókról, milliárdokról beszélünk, pl. olajügy ) Ennek legjobb módja, hogy körbeutalja - utaztatja, fiktív vállalkozásokat alapítva ( fiktív üzemeltetés során, visszajuttatja a keletkezett pént az áramlásba, úgy, hogy annak keletkezését bizonyítani tudja ). Erre találták ki, a bankok részéről a jelentési kötelezettséget. Pl. K&H Bank esetében, ha jól rémlik, kb 16-18 gyanúsított lett, a pénztárosok között is, az ismert ügyben. Hozzáteszem, hogy értesülésem szerint azóta annyi jelentés érkezik, ORFK Pénzmosás Elleni Osztályához, hogy még nem is győzik, annak feldolgozását.
Természetesen a teljesség igénye nélkül reflektáltam, ebben a témában sok mindent lehetne írni és példákat felhozni.
Tisztelettel.
Btk.303. § (1) Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő....
...két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást
üzletszerűen,különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, hivatalos személyként,ügyvédként követik el.
+++++++++
....bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet,
.... bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése,
Bűnszervezetben részvétel
.....Aki bűntettnek bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetőleg a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.....
Polgár légy, ne alattvaló!
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.
