csavaros adásvétel


Pocakos # 2006.09.19. 09:45

Sziasztok,

vettünk lrházat, amelyet nagyrészt/teljesen hitelből szerettünk volna kifizetni. Ezért pótfedezettel kértünk a hitelt, és a teljes vételárat sikerült fel is venni. Mivel az eladó csak akkor volt hajlandó belemenni ha adunk is valamit előre, 2 milliót odadtunk előre, és erre írt az ügyvéd (pontosabban formailag kéttanús megállapodást kötötttünk), hogy ha a szerződés szerinti feltételekkel "létrejön" (így kell mondani?) a szerződés, akkor eladó visszaadja ezt a pénzt. A házon szocpol volt, 2.400.000 forint a magyar állam javára. A kifizetéssel megcsúsztunk, de azért mert a bank először (határidőben) utalt a kincstárnak, és onnan kb. 5 hét alatt sikerült levetetni a jelzálogjogot. Azalatt sajna nem utalta maradék összeget, csak amikor töröltettük az államot, de ezzel kicsúsztunk a fizetési határidőből. Az eladó viszont közölte, hogy nem a szerződés szerinti feltételekkel jött létre a szerződés, és nem adja vissza a pénzünket. Ilyenkor lehet valamit tenni, perelni, bármit,,hogy visszakapjuk a pénzünket? Illetve lesz/lehet valami (esetleg rendőrségi)következménye annak, hogy a bank felé más vételár volt közölve, mint a tényleges?

Dr.Attika # 2006.09.19. 09:52

Nos a leírtakból az derül ki, hogy a pénz a csúszás ellenére is visszajár. A 2 millió pontos rendeltetése ugyanis nincs meghatározva. Foglaló, óvadék szóba se jöhet. Igy úgy tűnik tartozatlan fizetés történt, amit vissza kell fizetnie az eladónak.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.19. 12:10

Az eladó a kétmillió lényegében kötbérnek tekinti, méghozzá olyan kötbérnek, amelyet biztosíték gyanánt előre kifizettek, és hibátlan teljesítés esetén visszajár. Álláspontja nem nélkülöz minden alapot, különösen, ha ezen kötbér nagysága a vételár egészéhez képest nem aránytalanul magas.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.19. 12:12

Illetve lesz/lehet valami (esetleg rendőrségi)következménye annak, hogy a bank felé más vételár volt közölve, mint a tényleges?

Miért? Más "vételár lett közölve"? (Ez a finom distinkció szenvedő szerkezettel...)

Pocakos # 2006.09.19. 14:17

Miért? Más "vételár lett közölve"? (Ez a finom distinkció szenvedő szerkezettel...)

Nem erre gondoltam. Tkp. a szerződésben 32.600.000 forint szerepelt, de volt eegy külön megállapodásunk, hogy ha sikerül az ügylet akkor visszaad 2 milliót. Ez az összeg az illeték miatt lett volna fontos, mivel az egy elég nagy összeg ahhoz, hogy külön próbáljak vele számolni. Kérdésem az lett volna, hogy ezzel, amiért 32-re írtuk a szerződést, de egy külön nyilatkozattal visszaadtak volna 2 milliót, törvénytelen-e?
Ellenjgyző ügyvéd szerint érdemes perelni, de mi az igazság/lehetőségek?

Dr.Attika # 2006.09.19. 14:46

Csakhogy a kötbért írásban lehet csak kikötni. ( ptk. 246.§) Ha nincs ilyen írásos kikötés akkor nem kötbér.

Dr.Attika # 2006.09.19. 14:48

Egyébként is a kötbér fizetési kötelezettség beálltához felróható szerződés szegés szükséges. (szubjektív alapú szankció) Itt ha jól olvasom a késedelmes fizetés a fizetésre kötelezettnek nem felróható.

ObudaFan # 2006.09.19. 14:49

Azért a szerződés teljes szövegének ismerete nélkül puszta spekuláció minden, mert ez lehet kötbér, ha a szerződésből ez derül ki, de lehet, hogy egy, alőleghez hasonló, de visszatérítendő atipikus kikötés, vagy egy, az adásvételtől függetlenül megkötött kölcsönszerződés is.

Dr.Attika # 2006.09.19. 14:54

Lent írta a pocakos, hogy a 2 millió visszajár, ha a szerződés szerinti feltételekkel létrejön. A szerződés létrejött. A fizetéssel volt csúszás. Gondolom neked sem kétséges, hogy mást takar a szerződés létrejötte és más a szerződés teljesülése.

Pocakos # 2006.09.19. 15:13

Köszönöm,

hogy ilyen gyorsan válaszoltatok.
Igazából az adásvételi szerződésben nincs semmi kötbérről. Volt benne foglaló kb. 5-6 százalékról, de semmi olyasmi, hogy kötbér, sem valami más. Egy sima adásvétel, és mellette eladó aláírt egy kéttanús nyilatkozatot, hogy amennyiben a szerződés a feltételekkel létrejön, akkor visszadja a pénzünket.
Szerintem, amiatt amiért a KVI (közben megtudta, hogy mi az :)) nem törölte az idegenítési és terhelési tilalmat, ne mi szívjunk.
Kölcsönszerződést nem volt hajlandó aláírni az eladó, csak adott egy nyialtkozatot.
Beszéltem közben ügyvéddel, szerinte nincs jogcímünk. Ez egy ennyire fontos dolog? Ha nincs jogcím, nem kaphatom vissza a pénzünk?

Pocakos # 2006.09.19. 15:16

Esetleg kölcsönszerződéssel könnyebben menne a visszaperlés? De azt nem volt hajlandó aláírni az eladó :( . Az ügyvéd is azt ajánlotta. de csak erre volt hajlnadó.

ObudaFan # 2006.09.19. 15:33

Egyes heves nyilatkozatokkal ellentétben továbbra is úgy gondolom, hogy látni kellene az egész iratot. Ha más jogcím nincs, akkor még mindig ott van a jogalap nélküli gazdagodás, tehát ez nem probléma.

Pocakos # 2006.09.19. 15:47

Obudafan,

esetleg ha megvan az ügyvédnek a teljes okirat, hajlandó lennél ránézni? Elküldhetném magánlevélben?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.19. 15:49

Kedves Doktor Úr! Most megint lefolytassuk a régi vitát arról, hogy egy előszerződésben milyen szolgáltatásra vállalnak a felek kötelezettséget, és hogy ez a szolgáltatás megerősíthető-e biztosítékokkal, például kötbér kikötésével? Hogy lehet-e valami kötbér, amit a felek nem úgy neveznek? Meg hogy egyébként az akarati elvet mennyiben kell követni a szerződések értelmezésében?

Az iratot valóban látni kellene, méghozzá az adásvételi szerződéssel együtt, hiszen ha jól értem, egyszerre, egymástól nem függetlenül kötötték őket, ezért értelmezni is együtt kell őket. Mondjuk, az is mondd valamit, hogy az iratok születésénél bábáskodó ügyvéd szerint nincs jogcím a visszakövetelésre.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.19. 15:56

Azért még valamit nem értek, Pocakos. Az ingatlant 32 millió 600 ezer forintért vettétek, ez szerepel az adásvételi szerződésben is. A szerződés aláírásakor odadtátok a kétmilliót. A bank a kölcsön terhére kifizetett az eladónak 32 millió 600 ezret. (Az most mindegy, hogy ennek egy részét közvetlenül a KVI-nek.) Ha tehát visszafizeti a 2 milliót, akkor ti az ingatlant pontosan a szerződésben foglalt áron vásároltátok. Miért beszélsz mégis eltérésről a kikötött és a valódi vételár között?

Pocakos # 2006.09.19. 16:08

Bocsanat,

annyira belefeledkeztem a bajomba, hogy azt hittem mindenki tudja az egészet.

Eredetileg megegyeztünk 30 millióban, de jeleztük, hogy részünkről teljesen hitelből menne a dolog. Volt ugyan két milliónk, de azt tartalékolni akartuk az illetékre. Ezt is elmondtuk Eladó részéről jelezte, hogy OK.

Ügyvédnél mondja, hogy neki kellene máshová némi pénz, csak akkor adja nekünk ha fizetünk valamit, és lehetőleg az adásvételiben, mondjuk foglalóként. Kölcsönszerződés kilőve, azt nem írja alá.

Mondtuk rendben adjon nyilatkozatot, és tőlünk mehet úgy is ha "feljebb írjuk " a szerződést, nem olyan sok az a pénz, és úgyis visszadja.

Folyt köv. csak rohannom kell.

ObudaFan # 2006.09.19. 16:09

Pocakos!
Küldd!

_Lala_ # 2006.09.19. 16:21

Pocakos, az ügyvéd akkor nem mondta, hogy mi lesz, ha a másik fél nem adja vissza a zs-t?
Vagy nem az eladó hozta az ügyvédet?

_Lala_ # 2006.09.19. 16:21

Pontosabban: vagy netán az eladó hozta az ügyvédet?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.19. 16:27

Akartam én is mondani, hogy "ajaj". Hiszen a körvonalazódó tényállás szerint a szerződésben kikötöttek 32 millió 600 ezer vételárat, és ennyit is fizettek ki. (30 millió kölcsönből meg az a bizonyos 2.) Akkor viszont tényleg nehéz visszakövetelni a pénzt.
Kíváncsi vagyok, mi van abban az ügyvédi ellenjegyzés nélküli megállapodásban.

Dr.Attika # 2006.09.19. 16:37

Vitathatatlan, hogy csak minden okmányra kiterjedően lehet felelős jogi tanácsot adni. Itt abból lehet kiindulni, amit a kérdező leír és amit leírt abból kötbér igényről nem nagyon beszélhetünk.
Az meg hogy az ügyvédje szerint nincs jogcím a visszakövetelésre az azt jelenti hogy ő látta ( sőt készítette ) a papírokat. De ha ügyvéd van a dologban, akkor mi minek is verjük a klaviatúrát?
Kedves Doktor Jelölt Úr! A kötbér dologban nem nagyon van helye vitának, mert a Ptk. eléggé világosan megköveteli az írásbeliséget. Az sem igazán vita tárgya, hogy egy szerződés mikor jön létre és mikor teljesül.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.19. 17:44

Van írás. Teljes bizonyító erejű magánokirat van.

Dr.Attika # 2006.09.19. 18:38

Az írásban a kötbér kikötést kell nevesíteni!!!!

ObudaFan # 2006.09.19. 19:44

Ez azért nem így van. Kötbér kiköthető a "kötbér" szó említése nélkül is, mert a szerződéseket a tartalmuk szerint kell megítélni. Pl.: BH 1995. 722

Pocakos # 2006.09.19. 19:47

Bocs,

csak jött a főnök, csak most tudom folytatni.
Mi hoztuk az ügyvédet, a fentebbi kérdésre válaszolva.
Egyébként a nem sok pénzt az illetékre értettem, mielőtt valaki túl jó véleménnyel lesz a pénztárcámról :)

Adásvételi szerződés szerint a vételár 32.600.000, ebből megfizettünk 2.600e-t foglalóként, többi bankhitel. Foglaló átvételét elismeri és nyugtázza. Fizetési határidő július vége, a házon a következő terhek voltak: 2.400e szocpol, és még összesen kb. 8 millió OTP teher. OTP teher és szocpol kifizetve határidő előtt pár nappal (persze a bank is csúszott legalább 2-3 hetet), de eladónak nem fizet a bank amíg nincs meg a KVi törlési emgedélye (OTP kiadta másnap).

KVI a 30 napról is csúszik, bank addig nem utal. És a próblémás nyilatkoazt: elméletileg egy nyilatkozatról volt szó, ami alapján vállalja, hogy visszadja a pénzt. Szó szerint így is szól a nyilatkozat, hogy amennyiben a szerződés az abban foglalt feltételekkel teljesedésbe megy, eladó visszad 2 milliót. Ezt az ügyvéd nem jegyezte ellen, de megcsináltuk, eladó aláírta és két tanú is aláírta.

Mostanra sikerült fizetni, átadáskor eladó közli, hogy mi az eredeti fizetési határidő lejártakor elbuktuk a pénzt.

Ami nagyon csípi a szemem, hogy mi kvázi elintéztük a bankot (az se volt egyszerű menet), és az eredeti határidőben fizettünk a KVI-nek és az OTP-nek. Az, hogy nem vehettük meg, mert elidegenítési tilalom volt rajta azért miért mi fizessünk (pontosabba veszítsük)? Bár aláírtunk egy feszített tervet, ez OK. Én azt hittem, hogy az eladó tisztán kell eladja az ingatlant, és az ő sz....i voltak rajta.

Akivel beszéltem, az az eladó ügyvédje volt, az mondta, hogy nincs jogcím. Én ügyvédem állítja, hogy érdemes perelni. A kettő állítás pedig pontosan az ellenkezője egymásnak.