hatóság félrevezetése

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.20. 21:31

Gondolod, így most jobb? :)

ObudaFan # 2006.10.20. 18:51

Ezért célszerű a Ctv-t elsősorban jogászoknak olvasni, mert ismerik a Pp-t, a háttérjogszabályt. Tessék:

Változások a felek személyében
61. § (1) Ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetôleg a jogutódot az ellenfél is perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történô megszûnése miatt következett be.
(2) A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásra nincs szükség, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelôd meghalt vagy jogutódlással megszûnt, a jogutódlást azonban valószínûsíteni kell.
(3) A jogutód perbelépése, illetôleg perbevonása esetén - ha ez nem a jogelôd halála miatt történt - a jogelôdöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perbôl el kell bocsátani.

62. § (1) A jogutód perbelépését, illetôleg perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni; a bejelentést közölni kell a felekkel, illetôleg a perbevont jogutóddal is.
(2) A perbelépés vagy perbevonás, illetôleg a jogelôdnek a perbôl való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal elôtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség.
(3) A jogutód a perbôl elbocsátott jogelôdjének helyébe lép; a jogelôd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak.
(4) Ha a jogelôdöt a perbôl nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelôd pertársaként vesz részt.

63. § Ha a per tárgyát harmadik személy - akár jogutódként, akár más jogcímen - egészen vagy részben a maga részére igényli, az alperes az igénylôt perbe hívhatja. Ha az igénylô a perbe belép, és az alperes a per tárgyát a visszavétel jogáról való lemondás mellett bírói letétbe helyezi, az alperest a perbôl el kell bocsátani, és a pert a felperes és az igénylô, mint új alperes között kell tovább folytatni.

64. § (1) Az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ô harmadik személy nevében gyakorol, ezt a harmadik személyt perbehívhatja. Ha a harmadik személy elismeri, hogy a vitás jogot az alperes az ô nevében gyakorolja, és a perbe belép, az alperest - kérelmére - a felperes beleegyezésével a perbôl el kell bocsátani, és a pert a felperes és az alperes helyébe lépô harmadik személy között kell tovább folytatni.
(2) Ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthetô, a bíróság a felperesnek az elsô fokú eljárás során elôterjesztett kérelmére a felperes által megjelölt személyt alperesként a kereset közlésével megidézi, és a korábbi alperest a perbôl elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van. A perbôl elbocsátott alperes költségeiben - a 80. § (2) bekezdésében foglalt kivételtôl eltekintve - a felperest kell marasztalni.
(3) Az, akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított, a perben félként vesz részt. A más által indított perbe az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján, illetve az 51. § a), b) pontjai alapján maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az elsôfokú ítélet meghozatalát megelôzô tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. Ha a pertársak perbeli cselekményei vagy elôadásai egymástól eltérnek - az 51. § a) és b) pontjára tekintettel történô perbelépés esetét kivéve - a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

65. § A 61-63. § és a 64. § (1)-(2) bekezdése alá tartozó esetekben a perbelépés, valamint a perbôl való elbocsátás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

_Lala_ # 2006.10.20. 08:47

„a cég a fél személyében bekövetkezõ változás miatt az eljárásnak többé nem alanya.”
Mi ez? Milyen fél?”

Pl. ha beperlik az ingatlan tulajdonosát olyan dolog miatt, amely az ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben érvényesíthető (mondjuk pl. egy közös tulajdon megszüntetése), de időközben a tulajdonos már eladta az szóbanforgó ingatlant, akkor az új tulajdonossal szemben kell érvényesíteni a követelést, így a régi tulajdonos részvétele a perben okafogyottá válik.
Ilyen esetben a régi tulajdonos kikerülhet úgy az eljárásból, hogy maga az eljárás nem ért még véget.

kismukk # 2006.10.20. 08:39

Cégbírósági törlés
Ez így szépen hangzik.
"A per indításáról az eljáró bíróság hivatalból értesíti a cégbíróságot." - írod. Ez ott lenne a CB iratbetekintő szobájában, a cég dossziéjában a cégiratok között? Vagy nem nyilvános? Mert ugyanis ott nincs. Közben büntetőeljárás is indult, arról sincs.

A "fél személye"
Mea culpa, mea culpa, hogy így tudatlanul próbáltam konkretizálni, értelmezni...
Esetleg tudnál segíteni egy példával, hogy mi a helyes értelmezése "a fél személyében bekövetkező változás"-nak?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.20. 05:54

Rövidre zárva: a cég a cégbíróság általi törléssel szűnik meg. A cégbíróság nem töröl, amíg a cég ellen per van folyamatban. A per indításáról az eljáró bíróság hivatalból értesíti a cégbíróságot. Tehát a tulajdonosok, ügyvezetők, stb eltűnhetnek a végelszámolás lezárása előtt - a cég nem. Õket viszont meg lehet találni, adott esetben a rendőrség meg is fogja.

Nem, a "személyében" itt nem természetes személyt jelent, meg nem is jogit. (Egyáltalán nem dodonai a szöveg, hanem jogi. Valószínűleg ezért van, hogy totálisan félreérted.)

kismukk # 2006.10.20. 01:39

A Ctv.15.cime: "A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás"
Itt megint a CB-től függne , de mi van ha a cég fütyül a CB-re, lehúzza a rolót, leszedi a névtáblát, ha bárki keresné, bottal ütheti a nyomát? Az igazgatósági elnök és igazgatósági tagok nem találhatók bejegyzett cimeiken, mert gondosan előtte más helyre költöztek?

Példának itt egy "aktus":
Gt.273. §(3)
"Ha az alaptõke kötelezõ leszállítása meghiúsult és a meghiúsulástól számított harminc napon belül a részvénytársaság a kötelezõ tõkeleszállítás okait nem szünteti meg, a részvénytársaság köteles más társasági formába átalakulni vagy jogutód nélküli megszûnésérõl határozni."

Ami állhat is a mi rt-nkre, miután jogszabálysértő határozatban akarta az alaptőke leszállítást végrehajtani.

Fél:
az idézett dodonai szöveg "személy"-t ír: "a fél személyében bekövetkező változás", vagyis természetes személy? Végelszámolás tárgya, érintettje lehet természetes személy is?! Vagy ez az egyszemélyes rt-re vonatkozna? Vagy, ha a végelszámolás tárgyául megjelölt cég igazgatója hirtelen más személy lesz, akkor befejezhető a végelszámolás? Ha nem természetes, akkor jogi személy? Akkor esetleg úgy értendő, hogy az rt másfajta jogi személlyé alakul, mondjuk kft-vé?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.19. 08:29

Szerinted milyen aktussal szűnik meg egy cég jogutód nélkül?

(Egyébként a "fél" itt a peres vagy hatósági eljárás alanya. Felperes, alperes, ügyfél.)

kismukk # 2006.10.19. 07:45

Igen.
Van benne egy dodonai mondat:
. „A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszûnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkezõ változás miatt az eljárásnak többé nem alanya.”
Mi ez? Milyen fél?

Aztán.

A cég elkezdi magát végelszámolni, felszámolni, azaz megpróbál eltűnni. Közben folyik ellene birósági per. Ki fogja meggátolni a felszámolódását? A cégbiróság? Az aligha, a cégiratok között nincs átirat a polgári biróságtól, a cégbirónak fogalma sincs a perről. Ha lenne, akkor sem törődne vele...A cég tehát eltűnik, nincs akin számon lehetne kérni a törvényt!

ObudaFan # 2006.10.18. 17:32

A végelszámolás elrendelését nem gátolja, a befejezését viszont igen.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.18. 13:30

Nézd meg a 4)-et is.

kismukk # 2006.10.18. 13:22

Csak ha büntetőeljárás, a Ctv-ben ez áll:

"95. § (2) Nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem fejezhetõ be, ha a büntetõügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetõjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor."

Nem pert irtam, hanem: törvényességi felügyeleti eljárást.
Amely a CB-n folyik. (...illetve az idő folyik, de az eljárás áll)

Hogy kicsit bonyolultabb legyen a dolog, egy részvényes a Pesti Közp.Ker. Biróságon pert inditott az rt ellen. Amely nem büntetőjogi (legalábbis egyelőre nem az). Igy tehát nem gátolhatja a végelszámolást.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.18. 09:04

A cégbíróság perben nem jár el. Nem lehet végelszámolással megszüntetni azt a céget, amellyel szemben per van folyamatban.

kismukk # 2006.10.18. 06:51

KBS-nek

Elmarasztalás:
Jogi értelmező szótárt nem találtam, a magyar értelmező ezt adja meg: valakit valamiben hibásnak, vétkesnek tekint, elitéli érte, bíró valakit pervesztesnek mond ki.
Az említett határozat így fogalmaz: „...jogszabályi kötelezettségének megszegése miatt figyelmeztetem”. Megállapítja a jogszabályi kötelezettség megsértését és emiatt figyelmezteti, - azaz hibásnak, vétkesnek tekinti a céget, vagyis elmarasztalja. Az elmarasztalás ekképpen akkor is áll, ha ahhoz pénzbírság nem járul, az nem szükséges és elengedhetetlen feltétele az elmarasztalásnak. (Ha más definíciót tudsz, szívesen megismerkedem vele.) Gondolom, abban egyetértünk, hogy az idézet szöveg nem tekinthető a cég megdícsérésének.

Levelező bíróság:
Bizony, létezik ilyen!
Hogy ne okozzon fejtörést, máris ideírom: cégbíróság.
Ez egy olyan bíróság, amelyik a cég és köztem egymásnak küldözgeti leveleinket véleményezésre, de semmit nem csinál, bírságot nem szab ki, határozatot nem hoz. Nos, ennek során történt, hogy én állítottam a CB felé, hogy a cég az XY szerv által előírt jogszabályi kötelezettségeket megsértette. Ezt a CB megküldte a cégnek véleményezésre és a cég szemrebbenés nélkül erre azt irta, áh, igaz hogy tartott nálunk vizsgálatot az XY szerv, nade semmi kifogásolnivalót nem talált, nem marasztalt el. Erre én beszereztem az XY szerv vizsgálati határozatát és beküldtem a CB-nek: nem egészen úgy van, ahogy a cég állítja.

Tanácsolod:
„Mutasd be a bíróságnak, hogy a cég jogszabálysértését a hatóság igenis megállapította.”
Megtettem.
Mire mentem vele? A CB mély hallgatásba burkolózik, még azt sem mondja a cégnek, ejnye komám, te füllentettél, ejnye-bejnye, és legalább kiszabna valami pénzbírságot a cégvéleményt aláíróra. Vagy, ha a CB nem biztos magában, hogy mit is jelent a jogszabálysértés és az amiatti figyelmeztetés, megkérdezné az XY szervet, hogy is van ez? Nem! A CB semmit nem tesz (valószínűleg kínosan ügyel nehogy véletlenül is bárkit megsértsen...) A CB ölbe teszi a kezeit és malmozik tovább. És szép lassan, csöndben, eseménytelenül így peregnek a hetek, hónapok, most már lassan egy éve azóta, hogy elindítottuk az ún. törvényességi felügyeleti eljárást. Közben változik a világ, kijött az új Gt és Ctv, az rt át akarja magát alakitani kft-vé, aztán a kft is eltűnik majd szép csöndben..., nem lesz kin számonkérni a törvényt. Milyen kényelmes megoldás is ez a CB számára!

ObudaFan # 2006.10.09. 17:15

Ez leginkább rosszhiszemű pervitelnek számít, ami miatt aztán a bíróság bírságolhat is akár, ha akar. De nem szokott akarni, mert a másodfokon lévő akta esetét nem nagyon szeretik, meg egy csomó papírmunkával is jár a bírságolás.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.06. 12:30

Nem. Ráadásul a felszólítás, de még a figyelmeztetés sem elmarasztalás. Mi a csudának kapkodsz egy polgári perben folyton a Btk után? Mutasd be a bíróságnak, hogy a cég jogszabálysértését a hatóság igenis megállapította.
S mi az, hogy "visszaírt"? Megint áttértünk az írásbeli peres eljárásra?

Egyébként meg ne titokzatoskodj: írd csak le, milyen cég, milyen "szerv". Mert az sem mindegy ám.

kismukk # 2006.10.06. 12:25

A biróság megkérdezte a kérelmezett céget: milyen a kapcsolata az XY szervvel. Mire a cég visszairt, az XY szerv végzett nála vizsgálatot, de az nem zárult elmarasztalással.

Ezután utánanéztem a dolognak, hát az XY szerv a vonatkozó jogszabály megsértése miatt figyelmeztette és a jogszabály maradéktalan végrehajtására szólitotta fel a céget. Vagyis, nem áll a cég ártatlansága. A cég valótlant állit, hazudik, elhallgatja a tényeket stb.

Ez a cselekmény minek minősül jogilag? Hatóság félrevezetése? Első nekifutásra a Btk-ban találtam, olyan cselekményként, amely a nyomozó hatóságot bűntény megtévesztő állitásával felesleges tevénységre veszi rá. Polgári jogban is értelmezhető?