Kedves jogban jártas Fórumozók,
Segítségeteket szeretném kérni, illetve a véleményetekre volnék kíváncsi a következő ügyben. Elnézésteket kérem, ha esetleg túl hosszadalmas lett a történet, vagy éppen túl rövidre lett összesűrítve (ez az eredeti ügy 1/3-a csak, van folytatás is).
Jogerős és végrehajtható építési engedélyt kaptunk egy családi ház átalakítására és bővítésére. A régi épületre a tető és a főfalak lebontása, illetve átalakítása volt megkérve, de a pinceszint végig megmaradt. A tervező nem kért bontási engedélyt és a hatóság sem írta elő. A szerkezeti leírás szerinti anyagból épült meg az átalakított és bővített falazat és az új födém is.
Az ügy első napja, X utca N alatt: szemle
Egyszer csak kijött az ügyintéző munkaidő után, amikor már látszólag mindenki elment, és lejegyzőkönyvezte, hogy a pinceszint sem maradt meg (az új burkolat már fent volt a lábazati részen). A művezető azonban aznap éppen ott maradt, (ahogy nekem és a főnökének elmondta) és cáfolta az állítást: 2 munkaároknál lehetett látni, hogy régi alap és lábazat megmaradt. A szemlén csak az ügyintéző és a művezető volt jelen a kérdéses X utca N alatt (fénykép felvétel és nyomozás adatai szerint). Az ügyintéző nem vette jegyzőkönyvbe az ellen-állítását, és azt sem, hogy a művezető jelen van.
Az ügyintéző az anyagi jogot súlyosan megsértve az építési naplóba sem írta bele, hogy szemlét tartott volna és ott mi volt a megállapítás. Persze azáltal, hogy a művezető a jegyzőkönyv szerint nem volt jelen, nem is lehetett kitől elkérni az építési naplót.
Az ügyintéző tehát "papíron" nem látta a meglévő pinceszintet, és nem látta a művezetőt sem. Másnap a művezető tanúk előtt olyan infókat mondott a jegyzőkönyvből, amely igazolja, hogy látta a jegyzőkönyvet és beszélt az ügyintézővel (ez utóbbit az ügyintéző is beismerte).
A jegyzőkönyv egy hatósági fejléces formanyomtatvány, de ebben az „Ellenőrzött neve, címe, - jelen van - nincs jelen”, illetve a „További jelenlévők” rovat még nem volt kitöltve.
Megállapítások, feltárt hiányosságok (csak a lényegi részek):
„a régi családi házat teljes egészében elbontották”
„az építési engedélynek megfelelően új családi házat építenek”
Az ügyintéző a megállapítások rovatot a lap legaljáig kitöltötte.
1. nap, másik helyszín:
Az ügyintéző ezután a félkész jegyzőkönyvvel átment az Y utca M alatti ingatlanra. A jegyzőkönyv hátlapján (amely nem formanyomtatvány) ()-gal beírta az alábbiakat:
„() melyre engedélyt nem kértek és nem kaptak. A bontásra sem kértek a hatóságtól engedélyt. A jelenlegi építkezés nem minősül átalakításnak”.
Ezen túl az első oldalra a „További jelenlevők” rovatba beírta az Y utca M alatti aláírókat.
A hátlapon az ott lévő két ügyféllel aláírták az ügyintéző verziójához fűzött (*) hozzáírást, de az első oldalt nem írták alá.
2. nap: kötelezés
Az X utca N. alatt történtekről a művezető értesítette a kivitelező vezetőjét és a tulajdonosokat, és ezután a két tulajdonos bement az Önkormányzathoz, hogy elkérje a szemle jegyzőkönyvét. Az ügyintéző megpróbálta aláíratni a fenti jegyzőkönyvet azzal, hogy 2 tanúval tudja bizonyítani, hogy a kivitelező átvert mindenkit, és lebontotta a pinceszintet is. Szerinte kb. 1 M Ft bírság jár ezért, de az új építés miatt teljes szoc.pol jár és a hatóság ad igazolást az illeték visszaigénylésre is (később kiderült, hogy egyik sem lehetséges a hamis tényállás esetében sem). Az ügyintéző utalt rá, hogy a jegyzőkönyvben még nincs kitöltve az „Ellenőrzött neve, címe, - jelen van - nincs jelen” rovat, és ha ezt aláírjuk, akkor lényegesen lerövidül az ügyintézés és minden bizonnyal megkapjuk az előbbi kedvezményeket. Gondolkodási időt kértünk, mert a pinceszint elbontása nem történt meg, és ezt el is mondtuk. Az ügyintéző ekkor leállította az építkezést, és megtagadta a jegyzőkönyvről bármiféle másolat átadását. Elmondta, hogy eljárás fog indulni, 1 hét múlva érdeklődjünk.
1 hét múlva: határozat
...nem újabb szemle vagy értesítés, hanem hatósági határozat lett, amely szerint a pinceszint megmaradt, azonban nem volt bontási engedély megkérve, és emiatt a bontás és minden utána jövő munka engedély nélkülinek számít. A bontást nem kell elrendelni, mert a jogerős és végrehajtható engedélynek megfelelő állapot alakult ki. A fennmaradási engedélyt a teljes épületre és az eddig elvégzett összes munkára kell megkérni és a bírságot is a teljes épületre fogják kiszabni (mintha nem is lett volna semmilyen jogerős és végrehajtható engedély).
A határozatot az osztályvezető adta át, mert az ügyintéző aznap nem volt jelen. Ezután egy másik ügyintézőtől teljes iratbetekintést kértem, és ő átadott egy másik, szintén hatósági formanyomtatványon elkészült magán-hatósági jegyzőkönyvet is. A két jegyzőkönyvön, fényképfelvételeken és a határozaton túl más ügyirat nem volt. A „teljes bontásos” jegyzőkönyv hivatalos másolatát is átadták, és azon még mindig ki volt hagyva a hely a tulajdonosoknak, hogy esetleg jelenlevőnek lehessen feltüntetni.
A helyettesítő ügyintéző iratbetekintést biztosított és kiadta az összes ügyirat (jegyzőkönyvek és a fényképek) hivatalos másolatát is. Ezután az ügyiratokat az osztályvezető magához rendelte a saját szobájába, és azóta csak a közig.hivatalban vagy a bíróságon tudok iratokba betekinteni a további eljárás során.
A határozattal átadott magán-hatósági jegyzőkönyv
Ezen második, szintén fejléces hatósági formanyomtatványon elkészült jegyzőkönyv szerint az ügyintéző és a két Y utca M alatti lakos újabb szemlét tartott a kötelezés utáni napon. Itt közterületről (!) megállapították, hogy a régi alap mégis megvan a földfelszín alatt. Ezt a jegyzőkönyvet azonban az ügyintéző nem írta alá. Egyedüli az egyik Y utca M alatti lakos írta alá, rajta kívül senki.
A magán-jegyzőkönyv dátum szerint a határozat után keletkezett.
Amit az ügyintéző közelről nem látott, azt itt most valakik 8 m távolságból látják. Az utcáról látható felszín feletti régi részt továbbra is újnak látják. Ez a magán-jegyzőkönyv – szöveg szerint - kiegészítése az előző „teljes bontásos” jegyzőkönyvnek. A „teljes bontásos” jegyzőkönyv minden más része (tehát a teljes bontás is és az ahhoz tartozó építéshez tartozó csillagozás) változatlan marad. A jegyzőkönyv készítője nem ismert, tippelni nem akarok, talán az aláíró tudja. A magán-hatósági jegyzőkönyv felhasználója visszamenőleges dátummal a hatóság és a közig.hivatal, de a bírósági szakaszban az eredeti példánynak nyoma veszett.
A magán-hatósági jegyzőkönyvnek egy másik verziója is előkerül nem hiteles másolatként, ez a másolat azonban folyó hó 28-án már több adatot tartalmaz (+1 sor a legalján az átvételről), mint a 30-i hiteles másolat.
A nyomozás ideje alatt az Y utca M alatti lakosok visszavonták az aláírásukat az első jegyzőkönyvről, és a formailag egyértelműen hamis második jegyzőkönyv eredeti példánya valahogyan nem lelhető fel.
A nyomozás lezárulta után az Y utca M alatti lakosok az aláírás visszavonását visszavonták, és így ők ismét a hamis jegyzőkönyveket használják fel a közig. bíróság előtt úgy, hogy hivatkoznak rá. Az eltűnt jegyzőkönyv helyett a vele azonos ügyiratszámmal egy másik, teljesen más ügyirat „fekszik el” most a közig. ügyben eljáró bíróság előtt.
A hatósági eljárás ügyirataiban a fellebbezéssel megtámadott ügyiratok – miután a két jegyzőkönyv hamissága kiderült – egyszer csak kikerültek az iktatási rendből, és velük azonos ügyiratszámmal más, teljesen eltérő ügyiratok kerültek be: újabban már 5 ügyiratszámra jut 8 ügyirat.
-----------------------------------Először közokirat hamisítás és hivatali visszaélés miatt büntető feljelentést tettünk, a rendőrség és ügyészség ugyan nyomozott az elején, de aztán hatáskör hiányában nem döntött, ugyanis nincs hatáskörük a közigazgatási eljárás cselekményeknek formai és tartalmi vizsgálatára (mert az ügyészségi törvényben ez nem szerepel). Az ügyészség szerint a közokiratok tartalmának és formájának helyességében szakvéleménnyel sem foglalhatnak el az egyedüli hatáskörrel rendelkező hatósággal ellentétes álláspontot, és ezért az elkövetést nem lehet bizonyítani. A számszerű adatok tekintetében minden esetben csak gépelési hiba történt, egyes esetekben több számjegyre kiterjedően (felsorolom a lényegi tényben fontos számokat: 2005 helyett 2004, 2x helyett 18, 2004 helyett 2005, 85 helyett 112, 280 helyett 264).
A nyomozás során senkit sem hallgattak ki, csak begyűjtötték az összes ügyiratot.
A helyszínen való részvétel tekintetében a főügyészség megállapította, hogy a jegyzőkönyvben szereplő X utca N helyszínhez hozzá tartozik az összes szomszédos ingatlan is. Így a helyszíni ellenőrzésen jelenlevők azok, akik éppen akkor a helyszínen jelen vannak, vagyis az ingatlanon vagy valamelyik szomszédos ingatlanon (!) vannak az adott időben.
A főügyészség nyomozást megszüntető határozata a vádpontokat alig merítette ki.
Amikor valamire azt írtam, hogy hamis, akkor arra új - még nem jogerős - elsőfokú eljárás megállapításai a bizonyítékok.
Szerintetek van értelme pótmagánváddal tovább vinni, ha a rendőrség és az ügyészség sem lát semmi kivetnivalót az ügyben (az a bizonyos b pont)?
Tényleg semmilyen bcs nem valósul meg, és közig. ügyben egyesek azt írhatnak le jegyzőkönyvben és beadványban, amit csak akarnak?