Közigazgatási ügyirat sohasem hamis

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

zapj4k0p # 2007.04.16. 11:30

Kedves KEA!

Köszi a bíztatást!

A későbbiekben azért lassan ki kell jönnie mindenkinek a lapokkal.
A két aláíró a jelek szerint polgári pert akar ellenem, és abban érdekelt, hogy állapítson meg a hatóság olyan eltérést, ami a pernyertességét elősegítheti. Ezt virágnyelven lényegében le is írták a beadványaikban. Sőt, az osztályvezető nekik "ígéretet tett a továbblépésre" (és ezt is leírták!).
Jogerős és végrehajtható engedély szerinti épület ellen nem igazán van esélye úgy, hogy az ő épülete teljesen szabálytalan (méret, telken belüli elhelyezés). Viszont egyikük építészmérnök, és így lehet ismerőse építési viszonylatban. De ez így csak PTK.

Kezdték ott, hogy 3 szint a 2 helyett, de más is megszámolta és ugrott ez a terv. Utána jött a pinceszint megvan-e. A jegyzőkönyvet mi nem írtuk utólag alá (ez az ügy van itt leírva), ezért ez is ugrott.

Utána az jött, hogy a jogerős és végrehajtható engedély címe megfelelő-e.
Az egyik szomszéd (!) szakvéleménye szerint nem jó, a minisztérium szerint pedig igen.

Aztán hirtelen erről is leszálltak, és most ott tartunk, hogy N vagy N+1 sor tégla van-e a tetőrétben. Azt várjuk, hogy a közig. hivatal is megszámolja. 60 napja volt erre, 150 napja nem lépnek semmit. Nincs olyan hivatalnok, aki tud 10-ig számolni?

Bizonyos kivéreztetés folyik most, ugyanis a meglévő tető nélküli épület folyamatosan romlik (több tél volt azóta), családomnak közben nincs hol laknia. Ezért Strassbourg még nem tűnik segítségnek, a hivatalok felé pedig nincs visszatartó ereje.

Üdv,
Zapi

Főlökött # 2007.04.13. 18:33

Tisztelettel

Teljesen mindegy, hogy milyen hatóság, az eljárása során keletkezett okiratok, közokiratnak minősülnek. Ezen okmányoknak vannak formai elemei, s nem egyoldalú megállapításoknak kell benne szerepelni.
Azt sem értettem, mi az, hogy valamilyen aláíró, résztvevő tanú, hatósági tanú, visszavonja, majd a visszavonó nyilatkozatát is visszavonja, egy eljárási cselekménynél, ahol aláírásával hitelesítette, az okmányban foglalt megállapításokat.
Ez nonszensz.

Szerintem van értelme pótmagánváddal tovább vinni az ügyet. A fénymásolt teljes ügy fénymásolatával kell kezdeni. Ezt becsatolni azzal az igazolással, hogy a teljes iratanyagot kérésünkre lefénymásolták, ekkor és itt. Szóval ezen anyag birtokában, a keltezés előtt és nálunk nem szereplő, de az anyagban benne lévő okmányok eredete, valóságtartalma kétséges, azaz hamis.
Ez az első lépés.
2., olyan jegyzőkönyv, mely nem felel meg a formai követelményeknek, hiányosan kitöltött, stb. használhatatlan, így az eljárási anyagból el kell távolítani. Ha ezen anyag felhasználásával hoztak határozatot, megállapítást, az szabálytalan.

Sorolhatnám az indítványokat, észrevételeket, stb. Javaslom egy környékbeli jogi képviselővel történő értekezést, mert ebből sok mindent ki lehet hozni, véleményem szerint. Sajna a hatósági eljárás, olvasatomban lezárult. Pedig érdemben ott lehetett volna lépni, egy csomó indítvánnyal, észrevétellel. Akkor telje és megnyugtató lett volna, a nyomozás eredménye.

----------------------
  • Löki
kea4 # 2007.04.10. 19:14

Kedves Zapi!

Hát nem irigyellek. És még én hittem azt, hogy megtapasztaltam már a hazai képtelenségeket a saját bőrömön, öreg, én egy mázlista vagyok ehhez képest.

Szerintem mindenképpen tovább kell vinni az ügyet, minden lehetséges fórumon, ugyanis 1) a disznókat le kell szoktatni arról, hogy azt higgyék, hogy bármit megtehetnek; 2) azt hiszem, nem két fillér a tét.

Nem vagyok jogász, de ha tényleg az a helyzet, hogy egy aktakukac, mert mondjuk haragszik rád, bármilyen valótlanságot leírhat, amihez jogkövetkezméynek fűződnek, és a személyes felelősségét a jelen jogszabályok alapján NEM LEHET kimondani, sőt a leírtak vonatkozásában nincs helye valóságbizonyításnak sem, akkor a jogrendszerünk NAGYON elfuserált, legalábbis itt van egy olyan joghézag, amivel ha senki más, hát az Alkotmánybíróság kell kezdjen valamit.

Te meg személyesen elmehetsz Strassbourgba, de csak ha már minden hazai fórumot végigjártál. Ott elő szokott fordulni olyan is, hogy a páciensnek komoly összegű kárpótlást ítélnek meg.

Hajrá!

Üdvrivalgással:
KEA.

zapj4k0p # 2007.04.05. 16:10

Kedves jogban jártas Fórumozók,

Segítségeteket szeretném kérni, illetve a véleményetekre volnék kíváncsi a következő ügyben. Elnézésteket kérem, ha esetleg túl hosszadalmas lett a történet, vagy éppen túl rövidre lett összesűrítve (ez az eredeti ügy 1/3-a csak, van folytatás is).

Jogerős és végrehajtható építési engedélyt kaptunk egy családi ház átalakítására és bővítésére. A régi épületre a tető és a főfalak lebontása, illetve átalakítása volt megkérve, de a pinceszint végig megmaradt. A tervező nem kért bontási engedélyt és a hatóság sem írta elő. A szerkezeti leírás szerinti anyagból épült meg az átalakított és bővített falazat és az új födém is.

Az ügy első napja, X utca N alatt: szemle

Egyszer csak kijött az ügyintéző munkaidő után, amikor már látszólag mindenki elment, és lejegyzőkönyvezte, hogy a pinceszint sem maradt meg (az új burkolat már fent volt a lábazati részen). A művezető azonban aznap éppen ott maradt, (ahogy nekem és a főnökének elmondta) és cáfolta az állítást: 2 munkaároknál lehetett látni, hogy régi alap és lábazat megmaradt. A szemlén csak az ügyintéző és a művezető volt jelen a kérdéses X utca N alatt (fénykép felvétel és nyomozás adatai szerint). Az ügyintéző nem vette jegyzőkönyvbe az ellen-állítását, és azt sem, hogy a művezető jelen van.
Az ügyintéző az anyagi jogot súlyosan megsértve az építési naplóba sem írta bele, hogy szemlét tartott volna és ott mi volt a megállapítás. Persze azáltal, hogy a művezető a jegyzőkönyv szerint nem volt jelen, nem is lehetett kitől elkérni az építési naplót.
Az ügyintéző tehát "papíron" nem látta a meglévő pinceszintet, és nem látta a művezetőt sem. Másnap a művezető tanúk előtt olyan infókat mondott a jegyzőkönyvből, amely igazolja, hogy látta a jegyzőkönyvet és beszélt az ügyintézővel (ez utóbbit az ügyintéző is beismerte).
A jegyzőkönyv egy hatósági fejléces formanyomtatvány, de ebben az „Ellenőrzött neve, címe, - jelen van - nincs jelen”, illetve a „További jelenlévők” rovat még nem volt kitöltve.
Megállapítások, feltárt hiányosságok (csak a lényegi részek):
„a régi családi házat teljes egészében elbontották”
„az építési engedélynek megfelelően új családi házat építenek”
Az ügyintéző a megállapítások rovatot a lap legaljáig kitöltötte.

1. nap, másik helyszín:

Az ügyintéző ezután a félkész jegyzőkönyvvel átment az Y utca M alatti ingatlanra. A jegyzőkönyv hátlapján (amely nem formanyomtatvány) ()-gal beírta az alábbiakat:
„() melyre engedélyt nem kértek és nem kaptak. A bontásra sem kértek a hatóságtól engedélyt. A jelenlegi építkezés nem minősül átalakításnak”.
Ezen túl az első oldalra a „További jelenlevők” rovatba beírta az Y utca M alatti aláírókat.
A hátlapon az ott lévő két ügyféllel aláírták az ügyintéző verziójához fűzött (*) hozzáírást, de az első oldalt nem írták alá.

2. nap: kötelezés

Az X utca N. alatt történtekről a művezető értesítette a kivitelező vezetőjét és a tulajdonosokat, és ezután a két tulajdonos bement az Önkormányzathoz, hogy elkérje a szemle jegyzőkönyvét. Az ügyintéző megpróbálta aláíratni a fenti jegyzőkönyvet azzal, hogy 2 tanúval tudja bizonyítani, hogy a kivitelező átvert mindenkit, és lebontotta a pinceszintet is. Szerinte kb. 1 M Ft bírság jár ezért, de az új építés miatt teljes szoc.pol jár és a hatóság ad igazolást az illeték visszaigénylésre is (később kiderült, hogy egyik sem lehetséges a hamis tényállás esetében sem). Az ügyintéző utalt rá, hogy a jegyzőkönyvben még nincs kitöltve az „Ellenőrzött neve, címe, - jelen van - nincs jelen” rovat, és ha ezt aláírjuk, akkor lényegesen lerövidül az ügyintézés és minden bizonnyal megkapjuk az előbbi kedvezményeket. Gondolkodási időt kértünk, mert a pinceszint elbontása nem történt meg, és ezt el is mondtuk. Az ügyintéző ekkor leállította az építkezést, és megtagadta a jegyzőkönyvről bármiféle másolat átadását. Elmondta, hogy eljárás fog indulni, 1 hét múlva érdeklődjünk.

1 hét múlva: határozat

...nem újabb szemle vagy értesítés, hanem hatósági határozat lett, amely szerint a pinceszint megmaradt, azonban nem volt bontási engedély megkérve, és emiatt a bontás és minden utána jövő munka engedély nélkülinek számít. A bontást nem kell elrendelni, mert a jogerős és végrehajtható engedélynek megfelelő állapot alakult ki. A fennmaradási engedélyt a teljes épületre és az eddig elvégzett összes munkára kell megkérni és a bírságot is a teljes épületre fogják kiszabni (mintha nem is lett volna semmilyen jogerős és végrehajtható engedély).

A határozatot az osztályvezető adta át, mert az ügyintéző aznap nem volt jelen. Ezután egy másik ügyintézőtől teljes iratbetekintést kértem, és ő átadott egy másik, szintén hatósági formanyomtatványon elkészült magán-hatósági jegyzőkönyvet is. A két jegyzőkönyvön, fényképfelvételeken és a határozaton túl más ügyirat nem volt. A „teljes bontásos” jegyzőkönyv hivatalos másolatát is átadták, és azon még mindig ki volt hagyva a hely a tulajdonosoknak, hogy esetleg jelenlevőnek lehessen feltüntetni.
A helyettesítő ügyintéző iratbetekintést biztosított és kiadta az összes ügyirat (jegyzőkönyvek és a fényképek) hivatalos másolatát is. Ezután az ügyiratokat az osztályvezető magához rendelte a saját szobájába, és azóta csak a közig.hivatalban vagy a bíróságon tudok iratokba betekinteni a további eljárás során.

A határozattal átadott magán-hatósági jegyzőkönyv

Ezen második, szintén fejléces hatósági formanyomtatványon elkészült jegyzőkönyv szerint az ügyintéző és a két Y utca M alatti lakos újabb szemlét tartott a kötelezés utáni napon. Itt közterületről (!) megállapították, hogy a régi alap mégis megvan a földfelszín alatt. Ezt a jegyzőkönyvet azonban az ügyintéző nem írta alá. Egyedüli az egyik Y utca M alatti lakos írta alá, rajta kívül senki.
A magán-jegyzőkönyv dátum szerint a határozat után keletkezett.
Amit az ügyintéző közelről nem látott, azt itt most valakik 8 m távolságból látják. Az utcáról látható felszín feletti régi részt továbbra is újnak látják. Ez a magán-jegyzőkönyv – szöveg szerint - kiegészítése az előző „teljes bontásos” jegyzőkönyvnek. A „teljes bontásos” jegyzőkönyv minden más része (tehát a teljes bontás is és az ahhoz tartozó építéshez tartozó csillagozás) változatlan marad. A jegyzőkönyv készítője nem ismert, tippelni nem akarok, talán az aláíró tudja. A magán-hatósági jegyzőkönyv felhasználója visszamenőleges dátummal a hatóság és a közig.hivatal, de a bírósági szakaszban az eredeti példánynak nyoma veszett.

---------------------------------------
A jegyzőkönyvek utóélete

A magán-hatósági jegyzőkönyvnek egy másik verziója is előkerül nem hiteles másolatként, ez a másolat azonban folyó hó 28-án már több adatot tartalmaz (+1 sor a legalján az átvételről), mint a 30-i hiteles másolat.
A nyomozás ideje alatt az Y utca M alatti lakosok visszavonták az aláírásukat az első jegyzőkönyvről, és a formailag egyértelműen hamis második jegyzőkönyv eredeti példánya valahogyan nem lelhető fel.
A nyomozás lezárulta után az Y utca M alatti lakosok az aláírás visszavonását visszavonták, és így ők ismét a hamis jegyzőkönyveket használják fel a közig. bíróság előtt úgy, hogy hivatkoznak rá. Az eltűnt jegyzőkönyv helyett a vele azonos ügyiratszámmal egy másik, teljesen más ügyirat „fekszik el” most a közig. ügyben eljáró bíróság előtt.

A hatósági eljárás ügyirataiban a fellebbezéssel megtámadott ügyiratok – miután a két jegyzőkönyv hamissága kiderült – egyszer csak kikerültek az iktatási rendből, és velük azonos ügyiratszámmal más, teljesen eltérő ügyiratok kerültek be: újabban már 5 ügyiratszámra jut 8 ügyirat.

-----------------------------------
A nyomozás megállapításai

Először közokirat hamisítás és hivatali visszaélés miatt büntető feljelentést tettünk, a rendőrség és ügyészség ugyan nyomozott az elején, de aztán hatáskör hiányában nem döntött, ugyanis nincs hatáskörük a közigazgatási eljárás cselekményeknek formai és tartalmi vizsgálatára (mert az ügyészségi törvényben ez nem szerepel). Az ügyészség szerint a közokiratok tartalmának és formájának helyességében szakvéleménnyel sem foglalhatnak el az egyedüli hatáskörrel rendelkező hatósággal ellentétes álláspontot, és ezért az elkövetést nem lehet bizonyítani. A számszerű adatok tekintetében minden esetben csak gépelési hiba történt, egyes esetekben több számjegyre kiterjedően (felsorolom a lényegi tényben fontos számokat: 2005 helyett 2004, 2x helyett 18, 2004 helyett 2005, 85 helyett 112, 280 helyett 264).
A nyomozás során senkit sem hallgattak ki, csak begyűjtötték az összes ügyiratot.
A helyszínen való részvétel tekintetében a főügyészség megállapította, hogy a jegyzőkönyvben szereplő X utca N helyszínhez hozzá tartozik az összes szomszédos ingatlan is. Így a helyszíni ellenőrzésen jelenlevők azok, akik éppen akkor a helyszínen jelen vannak, vagyis az ingatlanon vagy valamelyik szomszédos ingatlanon (!) vannak az adott időben.
A főügyészség nyomozást megszüntető határozata a vádpontokat alig merítette ki.
Amikor valamire azt írtam, hogy hamis, akkor arra új - még nem jogerős - elsőfokú eljárás megállapításai a bizonyítékok.

Szerintetek van értelme pótmagánváddal tovább vinni, ha a rendőrség és az ügyészség sem lát semmi kivetnivalót az ügyben (az a bizonyos b pont)?

Tényleg semmilyen bcs nem valósul meg, és közig. ügyben egyesek azt írhatnak le jegyzőkönyvben és beadványban, amit csak akarnak?