közokirat, diploma hamisítása

A kettőnk véleménye között az a különbség, hogy aki "okoskodva" ragaszkodik az általa eldöntöttekhez, az te vagy.

Egyszerűen nem vagy képes felfogni azt, hogy államigazgatási feladatkörében eljárva az iskola által kiállított iratok közokiratnak minsősülnek. Úgy ahogy itthon, úgy külföldön is. Ugyanis (nagy valószínűséggel) minden országban az oktatásért felelős minisztérium alá tartoznak az iskolák, és állami felhatalmazás alapján állítják ki a diplomákat, melyeknek aztán bizonyító erőt tulajdonítanak. Nem gondolhatod, hogy csak mi állunk ilyen magas fokon.

És mivel a külföldi diploma is közokirat, annak hamisítása is megvalósítja a tárgyalt bűncselekményt.

Az elkövetési magatartások közé nem véletlenül került be a hamis közokirat készítése. Ez nem csak azt jelenti - ahogy szerintem te gondolod -, hogy egy létező közokiratot (maradjunk a példádnál, ELTE diplomát) teljes mértékben meghamisítva készítenek el, hanem azt is, hogy olyan okiratot készítenek, amiről itt szó van.

Vagyis a tényleges készítő nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel. Nem is lehet azonos ebben az esetben, hiszen nem létezik az iskola.
A cselekmény szempontjából annak nincs jelentősége, hogy az elkészített közokirat-utánzat valós vagy valótlan tartalommal bír-e. Azaz nem lényeges, hogy van-e olyan iskola vagy sem!

A lényeg az, hogy: „az elkészítője egy diplomát akart csinálni, amit valamilyen joghatás kiváltásának szándékával fel is használt, azaz valahova benyújtott." Ezzel egyet értettél, akkor miről beszélünk még?

A közokirat hamisitás elsődleges jogi tárgya a közokiratok valódiságába, közhitelességébe vetett bizalom. "A közokiratokhoz fűződik egyfajta bizonyítási erő, melyet az elkövető kihasznált."- írtam. Ezt te elvont dolognak, meg analógiának nevezed. Most erre mit mondjak?

A hazai jogszabályokra hivatkozásomat is teljesen félreértetted. Nem azt jelenti, hogy a mi jogszabályi felhatalmazásunk, terjed ki a külföldi oktatási intézményekre. Hanem azt, hogy a hamis diplomát Magyarországon készítették (használták fel).

Abban igazad van, hogy a hamisítás minősége nem tényállási elem - amit korábban irtam is - de nem lényegtelen. Ugyanis, ha teljesen alkalmatlan a jogtárgy sértésére, alkalmatlan kísérletről beszélhetnénk. (erről alább már volt szó)

Egyébként ÉN meggyőzhető lennék, ha megfelelő érvekkel támasztanád alá a véleményed. De mivel ezeket az érveket nem tudom elfogadni, gyakorlati tapasztalatom alapján tartom magam a saját véleményemhez.

Még két dolog.

1. Érzi a jogérzéked, az igazságérzeted, hogy csúnya dolgot csinált a beíró, és szeretnéd "igazságosan" eldönteni az ügyet, és igazságos végeredményre jutni az okoskodással. És, ha a logika megbicsaklani látszik, akkor is ragaszkodni próbálsz ahhoz a tényálláshoz, amit már előre eldöntöttél. Előbb megtaláltad a bűncselekményt, és utólag megpróbálod ráhúzni az esetre, ha illik rá, ha nem, mert milyen dolog lenne, ha kiderülne, hogy nincs igazság. És ez a szemlélet veszélyes. A jog, a törvény, a jogszabályok az úr. Nullum crimen sine lege. Csak akkor történik bűncselekmény, ha a törvény betűje ténylegesen befoglalta ezt a tényállást is. Ha nem, akkor lehet dühöngeni, lázadozni, kérni a parlamentet, hogy módosítson, de amíg az nincs, addig az nem bűncselekmény, (vagy nem olyan) még haz igazságérzetünk lázong is.
2. Próbáld megválaszolni azt a kérdést, de tételesen és részletesen, hogy az ELTE diploma mitől is számít közokiratnak. Keresd meg a jogszabályt (én nem tudom melyik az), ami felhatalmazza az ELTE-t közokirat kibocsátására. Keresd meg a jogszabályi helyet, és megérted, hogy ha ez a jogaszabályi hely nem lenne, akkor bizony még az ELTE diplomája sem lenne közokirat. És, ha majd másodjára is elolvasod, rájössz, hogy a területi hatálya nem terjed ki külföldi egyetemekre. Külföldi nem létező egyetemekre pedig pláne nem.

„ebben az ügyben azt kell vizsgálni, hogy az elkészített okirat, ha valódi lenne, közokiratnak számítana-e vagy sem.” Ha valódi lenne (és magyarországi lenne, a külföldi szálra visszatérek), akkor közokirat lenne. Azért lenne közokirat, mert akkor létezne az intézmény, amit felhatalmazott volna egy jogszabály hatósági jogkörrel, nevezetesen közokirat kibocsátásával. De, mivel az intézmény nem létezik, azért nem hatalmazták fel közokirat kibocsátására, ezért azok nem közokiratok, ergo a hamisítás során sem közokiratot hamisítanak. Ráadásul külföldi, erre még visszatérek.

„az elkészítője egy diplomát akart csinálni, amit valamilyen joghatás kiváltásának szándékával fel is használt, azaz valahova benyújtott.” Egyetértek.

„A cselekménynél arra is figyelemmel kell lenni, hogy a közokiratokhoz fűződik egyfajta bizonyítási erő, melyet az elkövető kihasznált.” A bűncselekmény megítélésénél a törvény betűjére kell figyelemmel lenni, nem elvont dolgokra, és a büntetőjogban minden analógia tilos. Ha az egyszer nem közokirat a törvény betűje szerint, akkor bármire is vagyunk tekintettel, nem lesz közokirat-hamisítás.

„Egy: a külföldi diploma külföldön is közokirat” Ez egy légből kapott dolog. Egyáltalán ez a fogalmo sem biztos hogy létezik, hogy közokirat meg magánokirat. A magyar dokumentumok attól és csak attól közokiratok, hogy a MAGYAR oktatási intézményeket felhatalmazza egy jogszabály közokirat kibocsátására. Ha a külföldi oktatási intézményt nem hatalmazza fel annak az országnak a jogszabálya ilyesmire, akkor bármennyire is szeretnénk, az nem lesz közokirat.

„kettő: Magyarországon a hazai jogszabályok alapján kell eljárni, és itt bizony a diploma közokirat.” Nem. A magyar dimploma a közokirat, és kizárólag a jogszabályi felhatalmazás miatt, ami CSAK a magyar intézményeket ruházza fel közokirat-kibocsátási jogkörrel. A jogszabály területi hatálya nem terjed ki külföldi intézményekre.

„Nyilván nem egy darab papírra volt ráírva valami bődületes hülye nevű iskola szintén hülye megfogalmazású bizonyítványa.” Arra céloztam, hogy nem bankjegypapírra, nem fémszálas papírra, nem UV lámpával különleges fényt kibocsátó papírra, nem vízjeles papírra, hanem egy A4-es fehér, boltban kapható papírra, és meggyőződésem, hogy abból is csak "fénymásolatot" adott be. Arra céloztam, hogy nem valami speciális formanyomtatványt hamisított először, (mint a magyar diploma), majd azt a könyv alakú vacakot töltötte ki. Valószínűleg valami rajzolóprogrammal szerkesztett egy ikont, logot, majd kitoltotte valami szövegszerkesztővel, az eredményt kinyomtatta, firkált valamit aláírásnak, oszt jóvan. Valaki. Nem tudjuk, hogy ki. Aki csinálta.

„Abból, hogy fel tudta használni, arra következtetek, hogy olyan alakban készült el, amely a célzott joghatás elérésére alkalmassá tette.” Ez egyáltalán nem biztos, de irreleváns is, nem tényállási elem a minőség. (Fegyveres elkövetéseknél viszont igen, tényállási elem, mert ott a fegyvernek sérülés okozására alkalmasnak kell lennie.)

„A közokirat hamisítás elkövetési magatartásai közül a „hamis“ közokirat készítése azt is magában foglalja, hogy olyan „közokirat“ jön létre, emely addig nem létezett.” Hát ez egy jó nagy lózung. Olyan iratnak kell létrejönnie, ami közokiratnak minősül. Ha megvizsgáljuk a hamisítványt, akkor először el kell döntenünk, hogy közokirat-e. Jó, magyar? Nem. Akkor nem lehet magyar jogszabály alapján közokiratnak tekinteni. Jó, melyik országból való? Kambodzsa. Van Kambodzsában olyan jogszabály, hogy a diploma közokirat? Igen/nem. Ha nincs olyan jogszabály, akkor helyben vagyunk, nem közokirat. Ha van olyan jogszabály, akkor hogyan szól. Az intézményeket hatalmazza fel közokirat kibocsátására? Okés, akkor nézzük meg, hogy benne van-e a listában ez az intézmény, tehát felhatalmazták-e Kambodzsában ezt az intézményt? Nem. Jó, akkor nem közokirat.

Az általam idézettek arra próbálnak rávilágítani - hogy ebben az ügyben azt kell vizsgálni, hogy az elkészített okirat, ha valódi lenne, közokiratnak számítana-e vagy sem. Úgy látszik hiába. Egyszerűen azt kéne megérteni, hogy az elkészítője egy diplomát akart csinálni, amit valamilyen joghatás kiváltásának szándékával fel is használt, azaz valahova benyújtott.
A cselekménynél arra is figyelemmel kell lenni, hogy a közokiratokhoz fűződik egyfajta bizonyítási erő, melyet az elkövető kihasznált.
A külföldi közokiratokra vonatkozó okfejtésed teljesen hibás. Egy: a külföldi diploma külföldön is közokirat, kettő: Magyarországon a hazai jogszabályok alapján kell eljárni, és itt bizony a diploma közokirat.
Végezetül: olyan példákkal próbálod alátámasztani az érvelésed, amelyek teljességgel nevetségesek. Nyilván nem egy darab papírra volt ráírva valami bődületes hülye nevű iskola szintén hülye megfogalmazású bizonyítványa. Abból, hogy fel tudta használni, arra következtetek, hogy olyan alakban készült el, amely a célzott joghatás elérésére alkalmassá tette.
A közokirat hamisítás elkövetési magatartásai közül a "hamis" közokirat készítése azt is magában foglalja, hogy olyan "közokirat" jön létre, emely addig nem létezett.

„Ebből az következik, hogy nem létező nyelvstúdió nem létező nyelvizsgájának – valamilyen elérendő cél érdekében való benyújtása- sem büntetendő, mivel az eredeti, hiszen az elkövető magának csinálta. Az okiratok közötti különbségtétel (nem valódi hamis okirat) pont azt jelenti, hogy egy olyan okirat jön létre, ami edig nem létezett.” Gyakorlatilag IGEN. Ha nem létező nyelvstúdió nem létező normarendszere alapján levizsgázik, akkor az a papír, pont a nem létező kritériumrendszer alapján értéktelen, de nem hamis. Én saját magamnak adhatok hottentotta nyelvvizsgáról igazolást. Én, Gipsz Jakab igazolom Gipsz Jakabról, hogy a hottentotta nyelvet kiválóan beszéli a saját kritériumrendszerünk alapján. A saját kritériumrendszer lehet olyan gyenge, hogy ha el tudja mondani a nevét, már megkapja a vizsga 5-öst. De, ez nem hamis, csak az értéktelen kritériumrendszer miatt egy értéktelen papír.

Ha más létező nyelviskola papírját hamisítja, az már magánokirat-hamisítás, ha állami nyelvvizsga papírját, az már közokirat-hamisítás.

Visszatérve az eredeti ügyre, és Angol2000 problémájához. A közokirat-hamisítás nem fog megállni két ok miatt sem, hiszen nem tud a rendőrség (ügyészség bíróság) olyan jogszabályi helyet mutatni a külföldi ország jogszabályaiból, ami az egyetemeket (közfeladatot elátó intézmények) hatósági jogkörrel ruházza fel abban az országban. Márpedig ilyen jogszabály megmutatása kellene ahhoz, hogy az irat átminősüljön magánokiratból közokirattá. Ha ilyen jogszabály nincs, márpedig nincs, akkor az marad magánokirat. Szerencséje, hogy külföldi országot választott, és szerencséje, hogy a rendőrség nem fog ilyen jogszabályt találni abból az országból. Ezen felül a nem létező intézménynek nem létezhet hatósági jogköre sem.

Elviekben akár lehetne, hogy magánokirat-hamisítás tényállása sem állna meg. Elviekben. Csakhogy, ha egyetlen betű hamis tartalmú azon a papíron, akkor már lesz magánokirat-hamisítás. Pl, ha az aláíró személy nem valós, vagy aki aláírta, az nem a saját nevét írta alá. Vagy, ha olyat igazol, hogy 5 éven keresztül oda járt, és az külföld. Nehéz olyan diplomát még elviekben is kitalálni, hogy egyetlen állítás se legyen a papíron, csak az, hogy megkapja a diplomát. Az a tényállítás, hogy megkapja a diplomát, álláspontom szerint még nem lenne magánokirat-hamisítás, csak szabálytalanul alapított egyetem. De, ha bibi van az aláírással, nem létezik az aláíró személy, vagy abban az időben nem tartózkodott külföldön, vagy mit tudom én mi, csak hamis, akkor rögtön megáll a magánokirat-hamisítás.

Jack4-gyel egyetértve, jó lenne tudni a felhasználás részleteiről valamit, mert valszeg LESZ magánokirat-hamisítás. Éspedig a felhasználása miatt. De kitartok amellett, hogy közokirat-hamisítás pedig nem lesz.

Annak példájaként, hogy egy iskola által kiállított irat is lehet közokirat - attól függően, hogy milyen jogkörben állították ki: BH. 2002. 86, és BH. 1995. 199.

Ebből az következik, hogy nem létező nyelvstúdió nem létező nyelvizsgájának - valamilyen elérendő cél érdekében való benyújtása- sem büntetendő, mivel az eredeti, hiszen az elkövető magának csinálta. Az okiratok közötti különbségtétel (nem valódi hamis okirat) pont azt jelenti, hogy egy olyan okirat jön létre, ami edig nem létezett.

Ha én egy papírra leírom, hogy Jack4 tegnap terhes volt, de mára elvetélt, és nem egy létező orvos nevét írom rá, hanem az enyémet, akkor ez álláspontom szerint nem lesz közokirat-hamisítás, sőt tovább megyek, még magánokirat-hamisítás sem, hanem inkább kuruzslás.

És, igen, még az is elképzelhető, hogy Angol2000 esete még csak magánokirathamisítás sem, mert nem létező egyetemről van szó. Inkább azért büntethetik meg, hogy miért nem jelentette be az általa alapított egyetemet, és miért nem kérte meg a szükséges engedélyeket, köjál vizsgálatot, hogy az általa alapított intézmény viselhet-e egyetemi rangot.

Mi lenne, ha Angol2000 ragaszkodna ahhoz, hogy igenis neki van egyetemi diplomája, ő alapította az egyetemet, és az az egyetem bocsátotta ki az ő diplomáját, tehát saját magának adományozott egy egyetemi diplomát, és kézséggel elismeri, hogy elfelejtette bejelenteni az egyetemi intézményét abban a külföldi országban, és ráadásul szabálytalanul alapította, és ezért kész bűnhődni, csakhogy ez nem a magyar btk-ra tartozik. Büntessék meg a szabálytalan egyetemalapításért, de kikéri magának, hogy az a papír az igazi, eredeti, és azért eredeti, mert ő maga csinálta saját magának. És ő az egyetem tulajdonosa, és neki joga van a saját eygeteme nevében diplomát kiadni, csak rosszul alapította az egyetemet.

Ha én leírom egy papírra, hogy a Csikóstöttösi Lúdas Matyi Tudományegyetemen Gipsz Jakab okleveles libapásztori egyetemi diplomát kapott, akkor az közokirathamisítás? Miért? Nem volt hatósági jogköre az amúgy létező település (Csikóstöttös) nem létező egyetemének.

Ez a cselekedet sokkal inkább valami olyat sértene, hogy nem volt bejelentve az egyetem, meg nem volt engedély adva annak az intézménynek, hogy egyetemi diplomának nevezze a libapásztori végzettséget. De nem lenne közokirathamisítás. Inkább olyasmi, hogy nem mindenki bocsáthat ki magas iskolai papírt, és aki nem felhatalmazott erre, az csak tanfolyamnak nevezheti maximum, de nem nevezheti egyetemi diplomának.

párhuzam állítása tilos = analógia tilos

„A felhasználás esetén az elkövető a hamis közokirat bizonyító erejét érvényesíti – kívánja érvényesíteni – a joghatás kiváltásának szándékával.”

Nem vitattam, egyetértek.

„Tehát valamilyen tény bizonyítására benyújta valahova. A befejezettséghez nem szükséges az, jogy a célzott joghatást ki is váltsa, elegendő az erre inyálu szándékkal történő felhasználás.”

Nem vitattam, egyetértek.

„Fő szabály szerint valóban nem közigazgatási szerv, mint ahogy a körzeti orvos sem az.”

Nem vitattam, egyetértek.

„Ennek ellenére, amikor keresőképtelen­séget, táppénzjogosul­tságot igazol, államigazgatási jogkörben jár el, tehát az általa kiállított ilyen okirat közokiratnak minősül.”

Hümmmmmmm. Ehhez jó lenne paragrfust is látni, hogy tényleg így van-e. Igen, elképzelhető, és ez it az Achilles sarka a történetnek, elképzelhető, hogy egy magyar jogszabály felhatalmazza ezeket az állami feladatot ellátó intézményeket ilyen speciális jogkörrel. Csakhogy. Egyáltalán nem biztos, hogy abban a külföldi országban is van a magyar jogszabálynak megfelelő olyan jogszabály, ami ugyanerre felhatalmazza őket, és ha nincs ilyen jogszabály, akkor a kibocsátott diploma, abban az országban, az ott csak magánokirat a magyar jogi terminológia szerint. Tehát. Magyarul. Angol2000-nek ragastkodnia kellene ahhoz, hogy magánokirat (a büntetési tételei is enyhébbek, meg a létrehozásért nem meszelhetik el akkor, sőt nem is vizsgálhatják), és ha a rendőrség ügyészség bíróság nem ért egyet ezzel, akkor mutassanak abból az országból olyan jogszabályt, ami felruházza közokirat kibocsátási jogkörrel azokat az intézményeket, amik alapból nyílvánvalóan nem hatóságok. És mondogassa, hogy a büntetőjogban mindenfajta párhuzam állítása tilos. Hiába Magyarországon úgy szokott lenni, hogy az közokirat, abban a külföldi országban most nem szokik úgy lenni. Ha mégis, mutassanak rá abból az országból való külföldi jogszabályt. Ha nem tudnak, akkor biza az magánokirat lesz itt Magyarországon.

„Ezért lényeges, hogy milyen jogkörben állítja ki az egyetem vagy bármely iskola az okiratot. Más iratuk valóban nem közokirat, de az iskolai végbizonyítvány, a diploma igen.” Tegyük hozzá, Magyarországon!!! Ráadásul ezzel is vitába szállnék, mert egy létező intézménynek lehet hatósági jogkört adni, de ha egyszer egy nem létező intézmény diplomáját hozta létre, akkor annak a nem létező intézménynek nem volt hatósági jogköre, és így a nem létező intézmény diplomájának létrehozása nem sértette a nem létező intézmény nem létező hatósági jogkörével kibocsátott nem létező közokiratát. Más lenne a helyzet, ha minden intézmény diplomáját központilag bocsátanák ki, mert akkor már annak a hatóságnak az iratát hamisítaná, még nem létező egyetem esetén is, hiszen az a központi hatóság állítaná, hogy xy egyetem.

Fő szabály szerint valóban nem közigazgatási szerv, mint ahogy a körzeti orvos sem az. Ennek ellenére, amikor keresőképtelenséget, táppénzjogosultságot igazol, államigazgatási jogkörben jár el, tehát az általa kiállított ilyen okirat közokiratnak minősül. Ezért lényeges, hogy milyen jogkörben állítja ki az egyetem vagy bármely iskola az okiratot. Más iratuk valóban nem közokirat, de az iskolai végbizonyítvány, a diploma igen.
A felhasználás esetén az elkövető a hamis közokirat bizonyító erejét érvényesíti - kívánja érvényesíteni - a joghatás kiváltásának szándékával. Tehát valamilyen tény bizonyítására benyújta valahova. A befejezettséghez nem szükséges az, jogy a célzott joghatást ki is váltsa, elegendő az erre inyálu szándékkal történő felhasználás.

A gimnázium, az egyetem az nem közigazgatási szerv. Azt írtad, hogy, és az idézeteddel nem is vitatkozom, tehát azt írtad: „... közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított ...” Tehát közigazgatási szerv által van kiállítva. Az egyetem az nem közigazgatási szerv. És kész. Fenntartom, hogy a zegyetemi diploma az magánokirat. (Hacsak nem vagy jogász, mert akkor meghunyászkodom... :) )

Jogdogmatikailag kérdezem viszont, hogy mi minősül "felhasználás"-nak ?

A honosítási eljárásban a honosító hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát az általa kiállított oklevél jogi hatályával nyilvánítja azonosnak. Az az elismeri. Mintha ő állította volna ki, az ővével azonos joghatások kiváltására alkalmas. De nem ettől lesz közokirat. Attól közokirat, hogy egy diplomát - bármely országban - államigazgatási jogkörben állítja ki a kiállítója. Én most is azt mondom, hogy szerintem az. Lehet esetleg a felhasználás körülményeiről valamit tudni?

Igen ám, de ha ez a dilpoma honsoításra szorul, akkor tulajdonképp nincs elismerve mint diploma. Akkor is közokirat?

(Justizmort, a közokirat hamisítása, ha nem bizonyítható hogy mikor történt, nem büntethető, mert ha 3 évnél régebbi, már elévült. Ezért a felhaszáláson van a hangsúly, nem a készítésen)

A közokirat fogalmában található az alábbi fordulat: ".. közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított, papíralapú vagy elektronikus okirat." Az iskolai végbizonyítvány, az érettségi, a diploma stb. az iskola államigazgatási feladatkörében kiállított okirata, ezért közokiratnak minősül.
Az alkalmatlan kísérlet itt nem jöhet szóba. Azért, mert a közokirat hamisítás a hamis közokirat elkészültével befejezetté válik. (Bár ha otthon tartotta volna ezt a "diplomát" a vitrinben, a kutya nem foglalkozott volna vele.) Ha meg felhasználja a joghatás kiváltásának szándékával, akkor nem kell hozzá, hogy azt ténylegesen ki is váltsa, nem kell hogy olyan minőségű legyen, ami a megtévesztést eléri. Lehet, hogy már a benyújtáskor lelepleződik.

Szerintem ez magánokiratnak minősül, és csak a felhasználása a büntetendő, valamint a felhasználás kísérlete. Az elkészítése és tárolása NEMMM!!! És igen, pontosan, ahogyan ObudaFan Jogász Úr írta, meg lehet próbálkozni az alkalmatlan eszközzel való kísérlettel, mint védekezéssel. Mármint ha bizonyítani tudják a felhasználást vagy a felhasználás kísérletét.

Bár én szkeptikus vagyok, mert nem tényállási elem az okirathamisításoknál, hogy milyen minőségű a hamisítvány, míg mondjuk fegyveres valaminél igenis tényállási elem a fegyver minősége, és ami nyilvánvalóan alkalmatlan sérülés okozására (papírból készült kés), ott a tényállási elem hiánya okozza a felmentést.

Nem vagyok jogász.

Közokirat-hamisítás
274. § (1) Aki

1. hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
2. hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
3. közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.

Na, itt van az írás. És az írás szerint tényleg, már az elkészítése is bűn, még akkor is, ha nem használtad fel. Mármint, ha te készítetted. (a. pont) Ha más készítette, de te felhasználtad, az is bűn. (b. pont) Ha más készítette, és te nem használtad fel, de közreműködtél az elkészítésben, pl. te adtad meg a személyes adataidat, már az is bűn. (c. pont) De akár felbújtónak is minősülhetsz a más által elkövetett hamis irat elkészítésében, és az is bűn. Szóval, ahogy Jack mondta, ha már van, ha már bizonyíthatóan létezik az a diploma, akkor neked kakukk, nem baj, hogy nem használtad, vagy nem lehet bizonyítani a használatát. Ha az asztalfiókodban van, az is bűn, és rosszul írtam korábban.

Az viszont EGYÁLTALÁN nem tiszta számomra, hogy közokirat-e vagy magánokirat. És ez azért fontos, mert magánokiratnál sokkal kevesebb dolog a bűn. Pl. az elkészítése NEM BŰN, csak a felhasználása.

Tehát! Ha közokiratnak minősül, akkor már az asztalfiókban tárolás is bűn, ha magánokiratnak minősül, akkor a tárolás még nem bűn, csak a felhasználás. Nagyon fontos lenne tudni, hogy milyen okiratnak minősül. Igenis elképzelhetőnek tartom, hogy magánokirat. ELmagyarázom. A magyar diplomák pl. állami nyomdában készült állami kartonfedeles iratba kerülnek bele kitöltéssel. De, számos külföldi diploma csak egy darab papír, nem is különleges, vízmintás, fémszálas, UV szöszmöszös, csak sima papír, és senki másnak a bélyegzője vagy aláírása nem is szerepel rajta, mint az egyetemé, ami ráadásul magánintézmény. Nem látom be, hogy az miért lenne közokirat, szerintem az igenis magánokirat. Tehát, kategorikusan nem lehet kijelenteni, hogy minden egyetemi diploma közokirat, igenis van ilyen is meg olyanis, vany egyetemi diploma ami közokiratnak minősül, és van, ami magánokiratnak. Attól függ, hogy az állam állítja-e ki.

A közokirat hatóság vagy közigazgatási szerv által kiállított valami, ha jól tudom. Innentől kezdve egy magán alapítású, alapítványi egyetem saját papírra saját tintával kiállított valamije nem látom be, mitől lenne közokirat.

A külföldi diploma éppúgy közokirat, mint a hazai. Hamisítása megvalósítja a közokirat hamisítást. (A felülhitelesítésről csak azért írtam, mert a külföldi közokiratok két félék lehetnek: vagy igényelnek ilyet pl: bírósági iratok, hiteles fordítások, közjegyzői iratok stb., vagy nemzetközi szerződés alapján nem.) Tehát ez a "diploma" szerintem közokirat. Már az elkészítése is megvalósítja a bűncselekményt, de ha csak úgy szórakozásból rajzoltál volna egy ilyet magadnak, és otthon a szekrényen tartanád, nem foglalkozna vele senki. Ha azonban - az állítólagos tanú és a fénymásolat bizonysága szerint - fel is használtad, megvalósítottad a közokirat hamisitást az elkészítéssel (a felhasználás már "csak" büntetlen utócselekmény). Ha a fénymásolat ott van belőle, ahová benyújtottad, ez bizonyíthatónak látszik.

Legfeljebb azzal próbálhatsz meg védekezni, hogy ez egy alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet. Aztán vagy bejön, vagy nem.

Kedves Justizmort

Kérlek ne irj mindenféle butaságot. Én komoly kérdéseket tettem fel, valodi problémám van, ne tedd komolytalanná a forumot. Hidd el körberöhög bárki aki olvassa amiket irsz. Köszönöm megértésedet

Nem vagyok jogász, de szerintem akár igényel felülhitelesítést, akár nem, ha "használtad", akkor megvalósul a bűncselekmény. Ha igényelne felülhitelesítést, de te felülhitelesítés nélkül valahová beadtad, és olyan céllal adtad be, hogy ott valamit elérjél, ezzel már megvalósul a bűncselekmény kísérlete, ami azonosan büntetendő a befejezett bűncselekménnyel. Tehát elég megkísérelni, és kakukk. Ha jól tudom. És, ha jól tudom, akkor elegendő már csak az is, ha haveroknak mutogattad. Bár ez utóbbiban nem vagyok biztos, hogy ez a haveroknak mutogatás felhasználásnak minősül-e. De szerintem ez most irreleváns is, mert talán nem ezt állítja rólad a tanú.

Menj büntető ügyvédhez! Hirtelen!

Akkor ezek szerint, ha szükséges a felülhitelesítés, illetve a honosítás, akkor ebben az esetben nem számít közokiratnak a külföldi diploma?

Az egyetemi diploma közokirat. A bűncselekmény elkövetési tágyai közé tartoznak az olyan külföldi közokiratok is, amelynek honi felhasználásához nem kell felülhitelesítés. A szóban forgó irat - valótlan tartalmú hamis okirat- alkalmas lehet joghatás kiváltására, vagyis egy felsőfokú végzettség megszerzésének bizonyítására, annak ellenére, hogy egy nem létező iskola "diplomája". A felhasználás megvalósul, ha az okirat bizonyító erejét megkísérelted érvényesíteni.

Ha felhasználtad, akkor kevéssé számít, hogy közokirat-e. Legfeljebb a vád magánokirat-hamisítás lesz.