2008. augusztusában egy Ingatlanforgalmazó, Beruházó és Kereskedelmi Kft-vel szerződést kötöttem, hogy az általam kijelölt telket megvásárolják, és azon felépítik a megállapodás szerint a tetőtér beépítéses családi házamat. A szerződésben foglaltak szerint a telek fele részben lett volna az én tulajdonom, a másik felé egy másik ház épült volna fel, amit a kivitelező külön értékesített volna. A telek vásárlása meg is indult, foglalóként kifizettem 300.000.- Ft-ot. Ezen felül még az építési szerződésben leírtaknak megfelelően a cég számlájára átutaltam 1.700.000.- Ft-ot, vagyis összesen 2 millió forintot adtam át ennek a Kft-nek. Ebből 1 millió foglaló, 1 millió pedig előlegként volt nyilvántartva. Az ügyvédnél megkötött adás-vételi szerződés szerint november 30-ig kellett a teljes vételárat kifizetni az eladónak. Ez már a kivitelező cég dolga lett volna, ami sajnos nem történt meg. Érdeklődésemre mindenfélére hivatkoztak, végül az eredmény az lett, hogy a telek sem lett meg és természetesen az építkezés sem kezdődött el. Próbáltam békésen rendezni a helyzetet, ígéreteket kaptam is bőve és türelmes is voltam a cég képviselőihez, eredmény azonban nem lett. A pénzemet nem kaptam vissza, továbbra is albérletet kényszerültem fizetni. 2009. júliusában végső elkeseredésemben feljelentést tettem a rendőrségen ellenük. Az ügy elég bíztatóan indult. Behívtak a kapitányságra, minden részletre kiterjedően felvették a jegyzőkönyvet. Szeptemberben kaptam egy levelet, hogy sikkasztás bűntettének gyanújával vádemelésre átadták az ügyet az ügyészségnek.
Sajnos tudom, hogy a bírósági ügyek nem mennek valami gyorsan, ezért türelmesen vártam (ismét), hogy értesítsenek a további fejleményekről. Ez év március közepén azonban már kezdtem elveszíteni a türelmemet. Telefonon próbáltam érdeklődni. Az ügyészségen tájékoztattak, hogy az ügyet már átadták a bíróságnak ott érdeklődjek.
Fel is hívtam a bíróságot, ahol egy hölgy közölte velem, hogy éppen aznap határidős az ügy, telefonáljak vissza másnap. Meg is tettem. Az első megdöbbenés ekkor ért. A hölgy közölte velem, hogy a bírónő az ügyet lezárta, nem látták szükségesnek, hogy engem meghallgassanak és tájékoztatást is csak úgy kapok az ügyben, ha külön kérvényt írok.
Nem értettem a dolgot. Én tettem a feljelentést. Én vagyok a sértett, az én pénzemről van szó és ha nem megyek utána, akkor nem is tudom mit döntöttek?
Még akkor meg is írtam a levelet, amit ajánlott küldeményként rögtön fel is adtam.
Kb. 1 hét múlva meg is érkezett az ítélet. Ekkor ért csak igazán a meglepetés.
Az elkövetőt sikkasztás bűntettében bűnösnek találták, és 105.000, azaz Százötezer Ft pénzbírságra ítélték. A bűncselekményben okozott kárról pedig annyi bejegyzés szerepel, hogy nem térül meg.
Ez a magyar igazságszolgáltatás?
És most mi van az én pénzemmel? Bottal üthetem a nyomát? Felejtsem el? Lehet, hogy első ránézésre nem túl nagy ez az összeg, hallottunk az utóbbi időben sokkal nagyobbakról is sikkasztással kapcsolatban, nekem viszont ez a pénz volt mindenem. Egyedül nevelem a gyermekem albérletben. Öreg, beteg szüleimmel költöztem volna ebbe a házba, hogy mellettük lehessek, sajnos nekik sincs saját lakásuk, egy egyszobás szolgálati lakásban laknak, és itt sem tudni meddig lehetnek még, mert bontásra van ítélve. Az utolsó lehetőségemet vették el, hogy valaha saját otthonom lehessen. Ezt aljasul kicsalták, ellopták tőlem és az elkövető ennyivel megússza. Úgy, hogy ráadásul még azért is könyörögnöm kell, hogy megtudjam mit ítélt a tisztelt bíróság a feljelentésemmel kapcsolatban?
Ez az ember tudomásom szerint két, ma is működő Kft-nek is az ügyvezető igazgatója – meg akármennyié is lehet, amiről nem tudok -, és azt merik leírni az ítéletben, hogy nincs jövedelme. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ez jogszerű. Hogy ilyen megtörténhet.