Súlyos eljárási hiba?

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

kovacsz # 2010.12.01. 13:49

Kérjed és meg fogod kapni, a másolat elkészítéséért költséget számolhatnak fel.

Főlökött # 2010.12.03. 10:05

Tisztelettel :

Be. 70/B. § (1) Az eljárás során keletkezett iratról - ideértve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetőleg a büntetőeljárásban résztvevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratot is - az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére a (2)-(7) bekezdés szerint legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül másolatot ad ki.214
(2) A nyomozás befejezéséig a gyanúsított, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett és képviselője másolatot kaphat a szakvéleményről, valamint az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelyeknél jelenlétüket e törvény lehetővé teszi; az egyéb iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. A sértett a nyomozás során keletkezett más iratokról a tanúkénti kihallgatását követően kaphat másolatot.
(3) A feljelentő részére - ha nem a (2) bekezdésben felsoroltak valamelyike - csak a feljelentésről adható másolat.
(4) Ha a terheltnek a 179. § (1) bekezdése szerinti kihallgatására, a védő kirendelésére, illetőleg meghatalmazására az irat keletkezését követően került sor, a (2) bekezdés szerinti iratról másolat kiadására a terhelt az első kihallgatására történő idézés kézbesítésétől, a védő a kirendelésről szóló határozat kézbesítésétől, illetőleg a meghatalmazás benyújtásától fogva jogosult.
(5) A nyomozás befejezését követően

  1. a terhelt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 193. § (1) bekezdése alapján jogosult,
  2. a sértett és képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 229. § (2) bekezdése alapján jogosult.

Be. 77. § (2) A bizonyítási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.

Be. 158/A. § (5) Ahhoz az adathoz, amelyet a megőrzésre kötelezés érint, az intézkedés tartama alatt kizárólag az elrendelő bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, valamint az elrendelő engedélyével az adat birtokosa vagy kezelője jogosult hozzáférni. Arról az adatról, amelyet a megőrzésre kötelezés érint, az adat birtokosa vagy kezelője az intézkedés tartama alatt csak az elrendelő kifejezett engedélyével adhat más részére tájékoztatást.

Véleményem szerint nem adhatták volna ki a teljes felvételt, max. tájékoztatást adhattak volna róla. Ha megtették örülni kell neki és ha kell felhasználni, ha szükséges :)

--------------
  • Lökött
Gabicsek # 2010.12.03. 22:23

A 158/A. § a megőrzésre kötelezésről rendelkezik, ez nem vonatkozik a gyanúsítottnak arra a jogára, hogy jogosult az összes (tehát á-tól cettig) irat, egyéb bizonyíték megismerésére és azokról másolat kérésére. Mindent láthat és mindenről kérhet másolatot. mint ahogy utaltál Főlökött a 70/B. §-ra.

Idemásolom azért az iratismertetésre vonatkozó rendelkezéseket is: (Nem Neked Főlökött, mert látom, ezekben otthon vagy)

A nyomozás iratainak megismerése
193. § (1) A nyomozás elvégzése után az ügyész vagy - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság a gyanúsítottnak és a védőnek az erre kijelölt helyiségben átadja a nyomozás összefűzött iratait. Lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes iratot - kivéve a zártan kezelt iratokat - megismerhesse.
(2) Az iratok megtekintésének határnapjáról a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, a fogva levő gyanúsítottat a határnapra - kérésére - elő kell állítani. A gyanúsított és a védő a nyomozás kiegészítését indítványozhatja, egyéb indítványokat és észrevételeket tehet, az iratokról másolatot kérhet. A gyanúsítottat erre a jogára figyelmeztetni kell.

Szóval mindent láthat, mindenről kérhet. Sőt! Ha nagy az iratanyag, szkennelve CD-n is át lehet adni, nem kötelező a papíralapú fénymásolat!
A lényeg, hogy mindenről kaphat másolatot.

Főlökött # 2010.12.04. 09:27

Tisztelettel :

Be. 60. § (1) Az eljárási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.193

Be. 71. §…….
(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni.

Szóval arra próbáltam rávilágítani, ha a nyomozó hatóság a teljes felvételt, vágatlanul, nem csak a releváns részt adta ki ( ezért szoktak „csak” fényképeket kiadni az eseményről ), akkor az törvénytelen a másolat kiadásnak minősül, mivel pl. Gem Géza, nem Gem Gézánéval ül, a felvételen látható xyz-frsz.ú személygépkocsiban, még esetleg más intim jelenet is látszik, hanem épp a barátnőével és ez nyilvánosságra kerül, Gem Géza joggal fogja beperelni a nyomozó hatóságot, személyiségi jogai megsértése tekintetében. Esetleges más bcs.-ről már nem is beszélve.

-------------
  • Lökött
Andi_73 # 2012.02.25. 16:13

Eljárás jogi hibának számít, ha a tanú(aki egyben a sértett is) vallomása helyett a vádlott(első kihallgatáson még tanú volt) tanú vallomását ismertette az eljáró bíró? A tárgyalási jegyzőkönyvben elírták a nyomozati iratok lap számát. Valójában semmit sem ismertetett a bíró. Az ítélet már megszületett elsőfokon.

Köszönöm a válaszokat!

Andi

ObudaFan # 2012.02.26. 09:46

Miért kellett ismertetni egyáltalán? Nem volt jelen?

Andi_73 # 2012.02.26. 16:36

Jelen volt a tanú. Vallomást is tett. Valójában én se értem! Azoban a tárgyalási jegyzőkönyv szerint minden tanú nyomozati szakban tett vallomását ismertette. Valójában egyikét sem.

Andi

ObudaFan # 2012.02.26. 17:04

Hát, egyrészt a jegyzőkönyv kijavítása iránti kérelem alighanem rég lejárt, másrészt ez aligha olyan súlyú hiba, ami a másodfokú bíróság egymondatos megjegyzésénél többet fog érni másodfokon.

Andi_73 # 2012.02.26. 19:20

ObudaFan!

Köszönöm szépen a válaszát!

Andi

ObudaFan # 2012.02.26. 20:24

Nincs mit.

NaraiMiklos # 2012.05.30. 17:35

Üdvözlöm a fórumozókat.
A következő kérdésem lenne: Eljárási hibának minősülnek-e az alábbi események:

  1. Tanú kihallgatása során a már meghallgatott tanú súgott annak a tanúnak, akit éppen kihallgatott a bíróság. A motívum után „emlékezett” a tanú egy körülményre, amelyről előtte kb. 1 perce még mást mondott. Én ezt szóvá tettem, de a Bírónő ennek nem tulajdonított jelentőséget.
  2. A tanú kihallgatása közben a bírónő szembesített a tanúval, azt követően az ügyésznő kérdést intézett hozzám. Az ügyésznő kérdéseit követően a bírónő „elfelejtette” a sértetti oldalt megkérdezni, hogy kívánunk-e kérdést intézni a tanúhoz. Tehát nem volt lehetőség a tanúhoz kérést intézni.
  3. Jogaimra a tárgyalás kezdetén nem hívták fel a figyelmemet, hogy a válaszadást megtagadhatom, stb. Tehát az ügyésznő kérdései előtt sem hangzott el.

A fentiek közül eljárási hibának minősül-e bármelyik. Érdemes-e írásban jeleznem ezeket az elsőfokú tárgyaláson.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.30. 19:15

Az elsőt nem a bíró követte el, ergo nem lehet eljárási hiba. A másik kettő az, de aligha befolyásolta érdemben a per kimenetelét.

ObudaFan # 2012.05.30. 19:22

A 3. azért elég súlyos hiba, de kérdés, hogy volt-e jelentősége a bizonyítékok értékelése során a bíróság előtt tett vádlotti vallomásnak. Ha volt, akkor azzal már lehet valamit kezdeni.

NaraiMiklos # 2012.05.30. 20:06

Köszönöm a válaszokat.

ObudaFan # 2012.05.30. 20:18

Önmagában azért, mert jelen voltál a tanúk kihallgatásán, nem fogják megszüntetni az eljárást.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.30. 21:12

Álljunk meg egy pillanatra! Nem mondta, hogy válaszolt a vádló kérdéseire, csak azt, hogy nem hangzott el a kioktatás.

ObudaFan # 2012.05.31. 05:50

Én sem azt mondtam, hogy mindenképpen van jelentősége ennek a hibának.

NaraiMiklos # 2012.05.31. 07:43

Válaszoltam a vádló kérdéseire, de a bírónő kérdéseire is kioktatás nélkül.

Amúgy sok dolog furcsa volt nekem. Már az első tárgyaláson furcsa volt számomra az, hogy az új védő iránti kérelmemről lebeszélt a bírónő. Én jeleztem a bíróság számára, hogy kirendelt védőm nem volt hajlandó kommunikálni velem az ügyben, jogi tanácsot sem adott, mondván: "ő ezért a pénzért csak a tárgyalás előtt tud ellátni néhány tanáccsal."
A bírónő azzal presszionált, hogy a legjobb kirendelt védő az xy. Tehát utalt rá, hogy ennél csak rosszabb lehet. (A dolog sajátossága, hogy a 2. tárgyalásit határnapra már mást küldött maga helyett)

Az is furcsa volt számomra, hogy a tanúk figyelmét nem hívta fel a bírónő a hamis tanúzás jogkövetkezményeire, a felvezetése csak arra irányult, hogy perben, haragban állnak-e velem.

Számomra az is furcsa volt, hogy lényegi ellentmondásokat nem oldotta fel a bírónő, és bizony megesett, hogy felolvasta a rendőrségen tett vallomásukat, amely után erősítették meg a benne foglaltakat, de addig nem emlékezett az illető a körülményre.

Első bírósági ügyem, nem állítom, hogy nem vagyok hibás, mivel nem voltam körültekintő. Naivan arra gondoltam, hogy korrekt pervezetés azért mindenkinek jár. Aztán amikor ott van az ember, akkor szembesül a bíró szívatásaival, beszólásaival.

ObudaFan # 2012.05.31. 11:23

Azért az kérdés, hogy a jegyzőkönyvben is ez van-e.

NaraiMiklos # 2012.05.31. 12:30

Valószínűleg kozmetikázva lesz a jegyzőkönyvben.

somsak # 2013.06.27. 11:24

A kérdésem a következő lenne: 2010 decemberében tettem feljelentést név szerint meghatározott személy ellen csalás miatt és a mai napig sem hallgatták meg a a feljelentett személyt. Hogy tarthat ilyen sokáig egy nyomozás? Bonyolult az ügy de akkor is ez nagyon sok idő. Érdeklődésemre azt mondták hogy még folyik a nyomozás. Na de meddig tarthat? A feljelentett kapásból hivatkozhat időmúlásra, nem?

ObudaFan # 2013.06.28. 08:51

A meggyanúsítástól két év a nyomozás határideje. Ezek szerint meggyanúsítás meg még nem volt.
Valamilyen elévülést megszakító eljárási cselekmény pedig csak történt azért ennyi idő alatt.

Norbi75 # 2014.04.24. 19:27

Szép napot.

Választ szeretnék kérni abban a dologban, hogy mennyire komoly eljárási hiba az, hogy egy kiemelt ügyben az ügyész több tárgyalási napon is, többször elhagyta a tárgyalótermet, telefonálás miatt, néha hosszabb időre is, miközben a bíró nem függesztette fel az ügy tárgyalását távollétében? Ezen távollétek nem kerültek bele a jegyzőkönyvekbe.

A telefonálás miatti tárgyalás elhagyást a vádlottak közül a II.fokú eljáráson egy fő jelezte is ( amiről ettől függetlenül többünknek is tudomásunk volt), de azt a bíróság úgy ítélte meg, hogy ezt azért nem veszi figyelembe, mert azt a tárgyalások után megkapott jegyzőkönyvek kijavításának kérésével kellett volna jeleznünk. Mivel mi vádlottak nem ismerhetjük az előírásokat, de az eljárási hibát felismertük,az L fokú eljárások után, nem élhetünk a III.fukú Kúrián esetleg hatályon kívül helyezéssel eljárási hibára hivatkozva?

Norbert

ObudaFan # 2014.04.24. 20:39

Eljárási hibának éppen eljárási hiba, de ha a jegyzőkönyv nem tartalmazza, akkor ennek az igazolására az kevés lesz, hogy a vádlottak ezt állítják.

Kelvin (törölt felhasználó) # 2014.04.24. 22:24

Norbi75: és ez az eljárási hiba érdemben mennyire befolyásolná a döntést?