Hatóság félrevezetése


nagymarha # 2010.11.23. 09:34

Sziasztok

Van egy nagy problémám. Tettem egy feljelentést, amiben valótlan dolgok voltak, de nevek nem. Azt gondoltam, hogy ezt vissza tudom vonni. Viszont behívtak tanukihalgatásra és ott elmondtam mindent, hogy mi történt valójában és mondták, hogy nem tudom visszavonni és mivel elkezdődött a nyomozás ezért a Hatóság félrevezetése miatt eljárást indítana és átadják a főügyészség nyomozóinak.

Mire számíthatok, büntetlen előélettel és teljes beismerő vallomással. eswetleg letöltendőt is kaphatok?

Nagyon be vagyok sz@rva én ezt nem akartam.

Előre is köszönök minden segítséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.23. 10:08

1 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés. Ha lemondasz a tárgyalásról, akkor a szabadságvesztés max. hat hónap lehet; bár annak a kiszabása úgysem valószínű.

Lehet, hogy eleve tárgyalás mellőzése lesz.

nagymarha # 2010.11.23. 10:21

Akkor most lehet, hogy nem is lesz tárgyalás, csak megmondják, hogy mit csináljak?
Esetleg ha felajánljál, akkor jobb ha lemondok a tárgyalásról?
Ügyvéd kell?
Gondolom az erkölcsinek lőttek?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.23. 10:23

Ügyvéd sose árt; az erkölcsi majdnem biztos, hogy tiszta marad. (Akkor nem, ha felfüggesztett fogházat kapnál, de annak az esélye szinte nulla.)
Azt sem zárnám ki, hogy csak megrónak.
Szóval nyugi, és tessék őszinte megbánást tanúsítani.

nagymarha # 2010.11.23. 10:57

Nagyon szépen köszönöm. Remélem tényleg csak ennyi lesz.
Az történt, hogy őszinte legyek, hogy az én nevemre, hitelre lett véve egy autó, amit egy ideig én fizettem, de később megszorultam és átadtam valakinek, hogy használhatja, de akkor fizeti is.De az illető sem fizetteés amikor kijött a felszólítás, akkor a feleségem kapta kézhez és én meg nem vallottam be a dolgot, hanem letagadtam és ez miatt tettünk feljelentést, hogy én nem is tudok semmiről és nem is írtam ilyet alá hitelszerződést.
Viszont ahogy mondtam, a kihalgatáson mindent bevallottam.
A rendőrségen azt mondták, hogy hitel miatt indítanak egy feljelentést, mert az által, hogy a kocsi nem nálam volt, kivontam a bank rendelkezése alól, de ha a kocsi tényleg le van adva, akkor ejtik.
És így történt a hatóság félrevezetése.

Szerinted így is elkerülhető a börtön?

ObudaFan # 2010.11.23. 11:30

Elkerülhető, bár a hitelszerződéstől függően egy sikkasztás még felmerülhet pluszban.

ObudaFan # 2010.11.23. 11:38

Konkrétan akkor merülhet fel, ha a kocsi lízingelt volt, és a lízingszerződés a bérbeadást kizárja.

nagymarha # 2010.11.23. 11:41

Nem volt bérbeadás vagy ilyesmi, csak nála volt. Egy akkor még barátomnál. És neki kellett volna befizetnie a csekkeket.
Én a Hatóság félrevezetése dologtól rettegek igazán, mert a kocsi már a banknál van.

ObudaFan # 2010.11.23. 11:53

Ha lízingelt kocsi volt, és a lízingszerződés a továbbadást tiltotta, akkor megvalósult a sikkasztás.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.23. 16:05

No, ez azért így komolyabb, megrovás biztos nem lesz elég.

Gabicsek # 2010.11.23. 19:05

A két ügyet külön fogják bírálni. Hatóság félrevezetését a nyomozó ügyészség, a kocsi kölcsönadását (hitelsértés, vagy bármi más) a rendőrség fogja vizsgálni.
Hatóság félrevezetésénél a gyakorlat, ha elindítják ellened az eljárást a nyomozó ügyészségen - főleg, ha már az alapügyben elismerted és majd ott is el fogod, ha kihallgatnak gyanúsítottként - vagy ügyészi megrovás, vagy tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés. Ha nem voltál büntetve. Sem felfüggesztettet, sem végrehajtandót ezért nem szoktak adni büntetlen előélet, már alapügyben beismerés, később gyanúsítottkénti kihallgatáskor beismerés és sűrű megbánások esetén.
Nem te vagy az egyedüli, rendszeresen vannak ilyen feljelentések kocsiügyekben, a legtöbb bukik.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.23. 19:47

Halmazat lesz az.

Gabicsek # 2010.11.23. 19:49

legfeljebb ha a bíróságon összetalálkozik a két ügy.

Gabicsek # 2010.11.23. 19:50

a rendőrség ugyanis nem vizsgálhatja a hatóság félrevezetését, a nyomozó ügyészség viszont a hatóság félrevezetésén kívül nem vizsgálja az alapügyben felmerült más bűncselekményt.

bono32 # 2012.06.27. 21:18

Lehet hogy nem jó cím alá írok, de van egy cifra esetem: A kiskorú sértett nevében a gyámhivatal eseti gondnokot rendelt ki, majd visszavonta a kijelölést mielőtt az ügy lezárult volna. (Hogy miért? Nem tudom.)
Az ügy lezárult, felmentéssel, de a volt eseti gondnok panasszal élt! Hogy milyen jogon azt sem tudom, hiszen akkor nem volt eseti gondnoka a gyermeknek.
Elutasították, a felmentés jogerős, de nem azért mert nem volt jogosult a gondnok. Úgy látszik ez senkinek nem tűnt föl...
Ezután a gyámhivatal hirtelen megint kirendelte az eseti gondnokot aki pótmagánvádat indított.

A kérdésem: Most akkor érvényes volt a panasz, amit nem az eseti gondnok tett? Mert ha nem, akkor hogyan is lehetne pótmagánvád?

Mi lehet a fentiek megoldása? "Visszatörölni" a másodfokú elutasítást és a panaszt, meg a pótmagánvádat is?

Kíváncsi lennék a véleményetekre. Köszönöm.

bono32 # 2012.06.27. 21:21

Ja és az eseti gondnok kimerítette a hatóság félrevezetését?
Vagy csak etikátlanul viselkedett egyáltalán?

Sherlock # 2012.06.27. 21:43

Azt ennyiből honnan tudjuk? Azt sem írod milyen ügy.

Gabicsek # 2012.06.27. 21:46

Ja és az eseti gondnok kimerítette a hatóság félrevezetését?

Azt biztos nem.

Lehet, hogy csak az én agyam öregszik, de nem igazán értem, amiről írsz.
Eseti gondnok kirendelése, visszavonása, aztán felmentés, fellebbezés.
Kicsit részletesebben a történetet. Az sem derül ki, hogy a kiskorú tanú, sértett, vádlott, vagy mifene?
Panaszról beszélsz, meg felmentésről, ilyen együtt nincs. Van bíróság által felmentés, a jogorvoslat ellene fellebbezés, nem panasz. Ha határozatról beszélsz, ami ellen panaszt jelentett be, akkor nincs felmentés, mert csak bíróság menthet fel.
Szóval nekem zagyva az egész, de lehet, hogy csak én vagyok a hülye.

Gabicsek # 2012.06.27. 21:48

Azt ennyiből honnan tudjuk? Azt sem írod milyen ügy.

:D

bono32 # 2012.06.27. 22:10

Bocs, kicsit részletesebben: Anya tanúvallomása és az anya által készíttetett szakvélemény alapján a gyámhivatal kiskorú veszélyeztetése (azon belül ellene nevelés) címén az ügyészségen feljelentést tesz az apa ellen. A nyomozás során a gyámhivatal kirendeli az anya ügyvédjét (!) eseti gondnokul a gyermeknek, mivel a szülők között érdekellentét van, az apa ellen tanúskodik az anya.

Hosszas nyomozás után az ügyészség határozattal megszünteti a nyomozást bűncselekmény hiányában, de ekkorra a gyámhivatal valamiért már felmentette az eseti gondnokot. Ennek ellenére a volt eseti gondnok panasszal él. (szerintem mint nem jogosulttól származót el kellene utasítania az ügyészségnek, de nem veszik észre, hogy már felmentette a gyámhivatal az eseti gondnokot) A Főügyészség amúgy is elutasítja a panaszt. Ekkor 60 napja lenne a kiskorú sértettnek (illetve az eseti gondnokának) hogy pótmagánvádat indítson. A gyámhivatal rájön, hogy hibázott amikor idő előtt felmentette az eseti gondnokot, mert így ki indítsa el a pótmagánvádat. Gyorsan újra kirendeli az anya ügyvédjét a gyermek eseti gondnokául, aki elindítja a pótmagánvádat.

remélem most már érthető.

bono32 # 2012.06.27. 22:15

Szóval ha elutasítják a panaszt mint nem a jogosulttól származót, akkor nem lehetne belőle pótmagánvád - ha jól gondolom.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.06.28. 05:43

Úgy kell tekinteni, hogy a jogi képviselő utólag igazolta az eljárási jogosultságát. (Te is tudod - hiszen mondod, hogy nem lett volna szabad felmenteni az ügygondnokot, hiszen a kiskorú sértett nem maradhat képviselő nélkül.)

foti.miklos # 2012.06.30. 14:44

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz!
Adott egy polgári peres ügy, ahol az első tárgyaláson az alperes nem jelent meg. A bíróság meghagyással marasztalta. Erre ellenkeresetben és igazolási kérelemmel válaszolt az alperes ügyvédje. Azonban az megállapítható, hogy az alperes ügyvédje csak az első tárgyalás után 6 nappal kapott megbízást a képviseletre, azonban az igazolási kérelemben előadja, hogy az első tárgyaláson azért nem vett részt mert beteg lett. Ezt egyébként egy 10 nappal későbbi orvosi igazolással igazolta.
Kérdés, hogy járhatott volna el, ha csak a tárgylás után kapott megbízást az ügyvéd és érvényes-e az ellenkeresete, ha egyértelmű, hogy hazudik a bíróságnak?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.06.30. 15:02

Majd a bíróság eldönti.

foti.miklos # 2012.06.30. 15:33

Értem, de abban az esetben mi a helyzet, ha a bíróság csak nem volt eléggé figyelmes. Csak és kizárólag egy dátumból derül ki, hogy mi történt. Egy június 4-én megtartott tárgyaláson, hogyan akarta képviselni az alperest egy június 14-én megbízott ügyvéd? Ráadásul, a június 4-re szóló igazolást (ment a hasa, ez van leírva) miért 14 nappal később kér, amikor már értesült a bírói végzésről? Március óta tudta, hogy adott napon tárgyalás lesz. És elfelejtett igazolást kérni? Nem sokról, csak 250 milliós kártérítésről van szó, félvállról vehető az egész...