Fellebbezés törvénysértő elutasítása.


Kovács_Béla_Sándor # 2020.02.21. 16:16

Epk-s ügyben? Sehol.

ari011 # 2020.02.21. 10:55

Köszönöm. a másodfokú ítéletet hol lehet felülvizsgáltatni?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.02.21. 10:12

Már fellebbeztél. Azt utasították el.

ari011 # 2020.02.21. 09:05

Üdv Gyógykezelés elrendelési perben másodfokon nem fogadták el a bizonyítékokat. Fellebbezni hova lehet?

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.15. 18:57

Sherlock!

Egyébként én mindössszesen azért ágáltam ObudaFan véleménye ellen, mert nem tudom összeegyeztetni az esetlegesen jogba nem ütközö erkölcsi vélemény alapján jogszerűsített jogtalanság melletti állásfoglalást a törvényes eljárással szemben.

De mégegyszer köszönöm a rám fordított energiát és időt. Mindenkinek.

Ha úgy véli valaki, hogy ki akarom "rabolni" az alperes céget, akkor azt törvényesen is lehet intézni.

Különben véleménye mindenkinek lehet, de azt nem törvénysértő módon kell kinyílvánítani.

És nem utolsó sorban a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló ismerteti a vádat az ügyészi jogkörére tekintettel. Ha nem akkor is. Azaz akkor egyben a sértetti tanú vallomás felolvasása is megtörténik. Új Be. ide, új Be. oda a vád egyébként törvényes és a szükséges kellékeket tartalmazza.
Különben milyen nonszensz ötlet lenne, hogy a sértett nem tehet tanúvallomást. Jelen esetben a vádirat bűncselekményt ismertető része pont az.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.15. 18:08

Sherlock!

A köszönet nyílvánítással kapcsolatban valóban igazad van. És köszönöm is neki. De a rám szánt idő nem kötelez arra, hogy feltétlenül egyet értsek a véleményével, mint ahogy őt sem kötelezi arra, hogy engyet értsen az enyémmel.

Végtére azért is vannak a bírók, a tanácsok, a bíróságok, hogy tisztességes és pártatlan eljárásban igazságot szolgáltassanak. Nem pedig hivatali pozíciójával visszaélve, bűnt pártolva.

Rendbírság: ez sem, az sem ügydöntő végzés. Ha az ez ügyben az ügyészségi nyomozó hivatalon keresztül benyújtott fellebbezésed elutasítaná a végzést hozó bíróság az ügydöntő végzésekre vonatkozó jogszabájokra hivatkozva, nem tudom mit szolnál. Ráadásul csak azért kaptál rendbírságot, mert a zöldgalléros talárhoz sárga zoknit húztál.

Sherlock # 2012.11.15. 13:14

(Be. 400. §) Persze, hogy nem, de jogot biztosít nem ügydöntő végzések tekintetében fellebbezésre, amennyiben ugyan azon ügyben arra első fokú eljárásban is lehetőség van/volt.

Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha mondjuk kapsz egy rendbírságot másodfokon, akkor legyen hova fellebbezned.

Mondjuk szerintem Obudafan már így is túl sok időt szánt rád, ezt megköszönnöd kéne, nem okoskodni.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.15. 11:42

Hogy lehet pl.: azt elfogadni, amikor bűnpártolás bűntette miatt kap az elkövető egy tábla csokit? [Btk. 244. § (3) bekezdés b) pontja]

Nem ügydöntő végzés tekintetében ugyan milyen alapon jár el valaki ügydöntő végzésre vonatkozó jog szerint, amikor arra megvan a rá vonatkozó jog. Ilyen esetben, hogy lehet a valószínűleg nem is létező joggyakorlatot "szentesíteni"?

ObudaFan # 2012.11.15. 10:10

Elfogadok ez ügyben dogmatikai, logikai felviládosítást.

Megkaptad. Viszont láthatóan nem fogadod el.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.14. 21:49

www.echr.coe.int/…n+documents/

Ajánlom az 50 kérdés című ismertető 5. pontját.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.14. 21:40

A hivatali visszaélés miatt, vagy a büntető eljárási jogszabályok szószerinti értelmezése miatt?

Elfogadok ez ügyben dogmatikai, logikai felviládosítást.

ObudaFan # 2012.11.14. 21:13

Sok mindent olvasol, aztán levonsz belőlük levonhatatlan következtetéseket.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.14. 19:15

Nem jogászkodni akarok, de úgy fest, hogy erősen idevág a magyar jognak is számító Európai Emberi Jogi Egyezmény 13. Cikke, továbbá a 6. Cikk (1) bekezdése különös tekintettel a személyhezfűződő polgári jogok tekintetében a bűnösség megállapításának követelhetőségére személyhez fűződő jog megsértése esetén (szerzői és formatervezési minta oltalmi jog).

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.14. 17:43

(Be. 400. §) Persze, hogy nem, de jogot biztosít nem ügydöntő végzések tekintetében fellebbezésre, amennyiben ugyan azon ügyben arra első fokú eljárásban is lehetőség van/volt.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.14. 17:37

Az említett Alaptörvényi cikkek pont idevágóak, leginkább a XXVIII. Cikk (7) bekezdése és a XXIV. Cikk (1) bekezdése.

A kérelem tekintetében olvastam néhány dolgot az ügyész törvényben és a Legfőbb Ügyészség hivatalos oldalán is. Természetesen tudom, hogy legfelsőbb ügyészi jogkör a törvényesség érdekében benyújtott vizsgálat, de gondolom szükség esetén nekem kellene értesítenem/kérvényeznem a jogértés/törvénysértés miatt. Vagy a Kúria hivatalból értesíti? Pláne, hogy ez egy bizonyos fajta perújítás.

ObudaFan # 2012.11.14. 17:30

A Be. 400. § nem olyan határozatokra vonatkozik, amelyeket már eleve fellebbezés eredményeként hoztak.
És önmagában az, hogy egy másodfokú határozat ellen már nincs helye további fellebbezésnek, az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint semmilyen alkotmányos jogot sem sért.

A fellebbezés kiegészítésére írásban van lehetőség, de nem akármikor és nem akármeddig. Tekintettel az írásbeliségre, nem is értelmezhető, hogy nem volt rá lehetőséged.

Ezt megnyerni nem fogod.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.14. 17:14

A Be. 383. §-a és a 400. §-a alapján - mivel sem ítéletnek, sem egyéb más ügydöntő végzésnek nem lehet tekinteni az elutasító végzést, mivel a vádról nem határozott; vagyis a tényállást jogilag nem bírálta el - nem jogkövető az elutasítás. Attól még nem jogszerű a nem ügydöntő végzés elleni másodfellebbezés elutasítása - azt ügydöntő végzésként kezelve - mert előrébb van az ügydöntő végzésről szóló rész a Be.-ben, mint a nem ügydöntőekkel kapcsolatos fellebbezési jog lehetőségeinek ismertetése. Másrészt az elsőfokú végzés ellen ugyan azon okból nyüjtottam be fellebbezést, imígyen ha első fokon lehetett ez ügyben fellebbezni, akkor a fent említett §-ok alapján jogszerű lett volna a másodfellebbezés is, ugyanazon törvényi okból.
Az megint egy más dolog, hogy törvénysértően nem adott a másodfokú bíróság tanácsa lehetőséget a fellebezés kiegészitésére sem.

Mindösszesen azért, mert sérült a tiszességes és pártatlan bírósági eljáráshoz való jogom.

Azt egyébként megértem, hogy nem ügydöntő végzés ellen akkor sincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntető anyagi jogot sértő a végzés, vagy ha a Be. 373. § II. pontjának c), e) pontját sérti. Egyébként ez ügyben utasította el a nyomozó ügyészség által továbbított fellebbezést a másodfokú tanács. Csak azt nem értem, hogy mégis mi köze a 386. §-hoz mindennek, amikor semmi köze ítélethez. Ha az lett volna tényleg törvényben kizárt lett volna. De mivel nem az, így mégsem.

Másrészt a törvénysértő eljárás szintén alkotmány sértő. Ha más jogorvoslat nincs lehet/kell vele élni. Bocs, de én nem megúszni akarom az eljárást, hanem megnyerni.

ObudaFan # 2012.11.13. 21:41

A jogorvoslat a törvényesség érdekében nem téged megillető jogorvoslat, mert nincs alanyi jogod arra, hogy az ügyészség a kérelmedre előterjesszen ilyen jogorvoslatot.
De hogy egyáltalán miért élnél alkotmányjogi panasszal, az megint nem derül ki, így arra válaszolni, hogy mikor kezdődött volna a határideje, aligha lehet.

Eddig összesen annyi derült ki, hogy teljesen jogszerűen elutasították egy törvényben kizárt másodfellebbezésedet.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.13. 21:32

Lenne még egy kérdésem. Ha a Be. mind a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat, mind pedig az alkotmányjogi panasz tekintetében azt a feltételt szabja, hogy nincs más jogorvoslati lehetőség, akkor melyik az előrébb való?
A Legfőbb Ügyészség hivatalos weboldalán azt olvastam, hogy kérelemfüggő a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat.

Van ez ügyben joggyakorlat?

Minden esetre érdekes sorrend.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.13. 20:24

Akkor hagy kérdezzek valami mást. Hogy kell a törvényesség érdekében történő eljárást kezdeményezni? A Legfelsőbb Ügyészségre benyújtott kérelem formályában? De akkor biztos kifutok az igazolási kérelemmel benyújtható alkotmányjogi panasz benyújtására nyitvaálló határidőből. Meg lehet oldani, hogy az Abt. 27. § szerint az utolsó jogorvoslati lehetőség kihasználása után, de az alkotmánysértő bírósági határozat meghozatalát követő 180 nap után nyújtson be valaki panaszt a 27. § b) pontjára hivatkozva? Számomra önellentmondásosnak tűnik a határidők figyelembe vételével, mivel minden feltételnek meg kell felelni, de az egyébként rendelkezésre álló hatvan napos határidőn bellűl szerintem ritkán lehet minden jogorvoslatot kimeríteni egy másodfokú nem ügydöntő végzés után, de ügydöntő végzés után sem.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.13. 19:47

Vagyis akartam volna de sajnos a másodfellebbezést a másodfokú bíróság elutasította törvényellenesen, mivel az előző nem ügydöntő végzését ügydöntőként kezelte.

Én elmentem a nyomozó ügyészségre, a másodfokú bíróság vádindítványt elutasító végzése után, amin keresztül benyújtottam a másodfellebbezést. Ezt utasította el a Be. 386. §-ára hivatkozva és "szerintem" törvénytelenűl. Ezt a véleményt támasztja alá a felülvizsgálati indítvány ügyében hozott végzés indoklásának idézett részlete is.

Tehát akkor meg is válaszoltam az első posztban a saját kérdésem? Vagyis, hogy a Be. 400. §-a a releváns jogszabály és nem a 386. §?

Kicsit megzavartak az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos határidők, mivel ezzel kapcsolatban semmi sincs a Be.-ben. Még törvényre utalás sem. Ami jellemző a magyar törvényekre. Vagyis jobb esetben is csak annyi, hogy külön jogszabályban meghatározott. De itt még az sem.

ObudaFan # 2012.11.13. 18:21

Eddig másodfellebbezni akartál. Most már nem csak a tényállás változik minden hozzászólásoddal, hanem a kérdésed is visszamenőlegesen.
Én feladtam.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.13. 18:16

ObudaFan!

"Aszerint meg végképp nincs." De mi? Én nem azt írtam, hogy felülvizsgálati indítványt akarok az alkotmányjogi panasz alapján benyújtani.

"Ügydöntőek pedig az első fokú bíróság határozatai közül - a Be. 257. § (1) bekezdésére is figyelemmel - a 329. § és a 332. § (1) bekezdése alpján csak az ítélet, az eljárást megszüntető végzés, valamint a Be. 544. § (3) bekezdésére tekintettel a külön eljárásban tárgyalás mellőzésével hozott végzés minősül."

(saját ügyben hozott végzés részlet)

Azaz kizárásos alapon nem vonatkozhat az elutasító végzésben hivatkozott Be. 386. §, hanem a 400. § az alkalmazandó.

Ebből kifolyólag nem igen tudom értelmezni, hogy miért is ne lehetne panaszt előterjeszteni az Alkotmány Bírósághoz.

ObudaFan # 2012.11.13. 14:03

Aszerint meg végképp nincs. A Kúria az ügyedben határozatot hozott és úgy találta, hogy van helye fellebbezésnek? Akkor valamit megint nem írtál le. Vagy nem az ügyedben hozta a határozatot, csak valamiért alkalmazhatónak tartod az ügyedre.

Norbert M Sziraki Design # 2012.11.13. 12:36

Jut eszembe, ez a Kúria véleménye is.