Egy büntetőeljárással kapcsolatban szeretnék segítséget, tanácsot kérni.
Az ügy lényege a következő:
Két szemtanú az általam használt autóval típus és rendszám szerint megegyező kocsiba látta beszállni egy autófeltörés két elkövetőjét. A keletkezett kár 20000 Ft, amit szakértői vélemény helyett a sértett javaslata alapján állapítottak meg. Engem több mint egy hónap elteltével hallgattak ki először, mint tanút. Akkor nem emlékeztem, hogy mit csináltam azon a szombati napon, de nem autót törtem fel, az biztos. A kihallgatást követő nap felhívtam az illetékes rendőrt, hogy a feleségemnek eszébe jutott, hogy az eset idején szalagavatón voltunk illetve oda tartottunk Bp. másik végén. Akkor nem tartotta fontosnak, hogy ezt jegyzőkönyvbe vegye, ehhez képest két nap múlva azzal hívott fel, hogy „valószínűleg” meg kell gyanúsítaniuk. Ekkor fogadtam ügyvédet, de még reménykedtem abban, hogy tanúként egészíthetem ki a vallomásomat. Nyilvántartásba vettek (nem kívánom senkinek, nem valami felemelő), újra kihallgattak, már mint gyanúsítottat és a feleségem is tanúvallomást tett. Ezekben szerepelt két tanú elérhetősége is, akik igazolni tudják, hogy mi akkor máshol voltunk. Egy hét múlva, az iratismertetés alkalmával közölték, hogy a nyomozást lezárták és az ügyet vádemelési javaslattal az ügyészségre továbbítják. Tették mindezt az ujjlenyomatról szóló szakértői vélemény megérkezte előtt, illetve anélkül, hogy az általunk megjelölt tanúkat meghallgatták volna. Az iratokból kiderült, hogy a két tanú fénykép(!) alapján „felismert” engem. Rólam nem a két nappal korábbi, náluk készült képet, hanem az igazolványomban szereplő legalább nyolc éves képet mutatták be, ráadásul a többihez képest erősen lesötétítve. Erről a felismerésről sem engem, sem az ügyvédemet nem tájékoztatták, ennél fogva nem is lehettünk jelen, pedig jogunk lett volna hozzá. A sértett vallomásaiban több ellentmondás is szerepel, az meg nem derül ki az iratokból, hogy a másik tanú mit mondott el a helyszínen, pedig a felismerés előtt arra hivatkozott. Nem került sor szembesítésre, holott ők egészen mást állítottak, mint mi és a sértett által adott személyleírás egyetlen pontja sem illik rám. Azóta az ügyészség visszautalta az ügyet: meghallgattak a mi oldalunkról is két tanút, majd azzal a javaslattal, hogy szüntessék meg az eljárást, az ügyészséghez küldik.
Annak ellenére, hogy úgy néz ki, fél év elteltével végre véget ér ez az abszurd ügy, a dolog nem hagy nyugodni. Az igazságszolgáltatásba vetett hitem teljesen megrendült. Törvénytisztelő, becsületes emberként soha nem gondoltam, hogy jogállamban ilyen megtörténhet. Lehet, hogy kívülálló szemmel csekélységnek tűnik, de ez az egész lelkileg nagyon megviselt engem is, a családomat is, anyagi tartalékaink egésze elfolyt az ügyvédi költségekre.
Igyekezetem csak a tényekre, a leglényegesebb elemekre szorítkozni (még sorolhatnám…), remélem ennyiből is kiderül, hogy a rendőr több ponton is megsértette a büntetőeljárás végrehajtásáról szóló törvényt, a sértett és a tanú pedig hamis váddal éltek. Ha mégsem, szívesen leírom ezeket tételesen is.
A kérdéseim a következők:
Számon kérhető-e az eljárási hibák tucatját elkövető, törvénysértő rendőr? Kihez lehet fordulni panasszal ezt illetően? Fel lehet-e jelenteni?
A hamis váddal élő tanúkat feljelenti-e a rendőrség vagy az ügyészség hivatalból? Ha nem, megtehetem-e én?
Van-e mód arra, hogy legalább az ügyvédi költség egy részét visszaszerezzem? Hiszen ha a rendőr minden körülményt alaposan, még időben feltárt volna, nem is lett volna szükség a meggyanúsításomra, így ügyvédi védelemre sem.
A válaszokat előre is köszönöm: k93123