KULCSÁR vallomások a neten...

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

dr Zákányi Csaba # 2005.08.22. 11:23

Ma reggel meg a Havas H. , majd a Betlen J. interjuvolta a legfőbb ügyészt. Eddig mk. riportert okosnak ismertem, de ma kifejezetten indiszponáltak voltak, alulmúlták magukat, mint ahogy az egész média ebben az ügyben. Én a Polt P. helyében elhajtottam volna őket, annyi marhaságot mondtak, miközben okos kérdéseket akartak feltenni. Szvsz. teljesen igaza volt a Poltnak, pedig sem személyével, sem pedig privát politikai hovatartozásával nem szimpatizálok.

TomSecret! # 2005.08.22. 09:33

Kulcsár: "kíváncsi vagyok mikor szakad le onnan..."

Zámbó: Ügyfelem zajt halott a feje fölül és arra vonatkozott a kijelentése...

HVG: Kulcsár akár arra is célozhatott, hogy az álmenyezett felett elhelyezkedő ügynök lehallgatja a kihallgatást

Polt Péter riderikusznak: az ügyész kollégák állítása szerint az elromlott légkondira célzott Kulcsár, egyébként a világítással is gondok voltak

.....ööö ??

jogvédö

the big cat # 2005.08.19. 05:34

A befektetők a gyorsan, minél nagyobb bonussal megtérülő befektetéseket szeretik. Az kétségtelen, hogy a stabil jogi környezet ehhez hozzájárul, de nem csak az. És gyakran valami más, ellensúlyozhatja ennek hiányét. A lényeg, hogy a kockázatokat az elérhető extraprofit csábítása ellensúlyozza.

Egyébként a korrekt piaci versenyt senki sem szereti, valójában az olyan versenyfeltételek ideálisak minden piaci szereplőnek, ami őt részesíti előnyben, ez pl. gyorsan korrupcióhoz vezethet.

A befektetési döntésekben a profitot és kockázatot vetik össze, elsődlegesen nem tényező, hogy miylen stabil a jogrendszer, vagy mekkora a korrupció. Amikor valahová megindul a befektetések tömege, az nem a stabilitást jelelti, hanem azt hogy a kockázatok nagyon sok befeketető számára süllyedtek elviselhető szint alá. Ennek temészetesen tényező olyan jogi rendszer kialakítása, amelyben a befeketteéseket garantálják. De ez nem feltétlenül demokrácia, és még csak nem is feltételenül teljes körű jogállam, de általában az. De azért vannak bőven kivételek, elég ha csak aolajmonarchiájkra, vagy Oroszországra nézel. Magas kockázat, extraprofit kombinációval is lehet befektetéseket szerezni, és még jólétet is lehet varázsolni.

A másikhoz: Nem értem miért látsz ellenmondást, világos, hogy a rövid távú, populista célok kiszolgálása érdekében hozott áldozatok veszélyeztetik a hosszútávú jólétet. A rövidtávú előnyök megszerzésére fodított erőforrások a stratégia fejlődés megalapozásától vonnak el forrásokat, a jelenért feláldozzuk a jövőt. Ez szipmla matematika, plusz itt minusz ott. Mi ebben a populizmus?

Ha szerinted létezik objektív mércéje a korrupciónak, akkor szivesem várom, hogy bemutasd.

szalami # 2005.08.18. 21:40

big cat, én szeretem az elméleteket, de a puding próbája az evés. Onnantól fogva, hogy azt mondod, a korrupciót nem lehet mérni és a demokráciát sem, ezért korrelációkat sem lehet számítani, az elméleted ellenőrizhetetlenné válik és innentől egyszerű spekuláció, filozofálgatás.

Szerintem viszont lehet mérni mindkettőt, nyilván pontatlanul, zajosan, torzítottan, de ki lehet alakítani mérőszámokat. Megkockáztatom, hogy valószínűleg készültek is már olyan szociológiai kutatások, amelyek a korrupció meghatározóit vizsgálták.

Elképzelhető, hogy diktatúrában kicsi a korrupció (hacsak nem tekintjük az egész rendszert a megtestesült korrupciónak), és demokratikus jogállamban szintén kicsi, viszont a kettő közötti, anarchikus-félanarchikus időszakban nagy.

Az viszont szerintem tény, hogy a befektetők nem mennek olyan országokba, amelyekben magas a korrupció, mert az ilyenekben nincsenek tisztességes versenyfeltételek, és ezért ezek az országok gazdaságilag visszamaradottak maradnak. Ellenben a befektetők szeretik a stabil, kiszámítható jogrendet és az átlátható feltételeket, korrekt versenyt a piaci szereplők között. Tehát a korrupció csökkentése serkenti a gazdasági növekedést.

A másik témához: egy kis ellentmondást látok aközött, hogy a demokráciát a populizmusveszély miatt támadod, ugyanakkor pedig a népesség hosszútávú stabil jólétére hivatkozol a kritikádban
  • ez maga is némileg populistán hangzó nézet.
the big cat # 2005.08.18. 14:11

Valóban, Olaszország, Franciaország, vagy az USA korrupciótól mentes ország, annyira, hogy az utóbbiban a korrupció egy része legalizálva van, és lobbizásnak hívják.

Kollerációt csak akkro állíthatnál fel, ha volna objektív mérőszámod a kollerálni kívánt jelenségekre, a korrupcióra nincs.

És nem legalább egy, hanem annál jóval több lényeges körülmény együthatója a korrupció mértéke, de a demokrácia kiterjedsége minden bizonyal a növekedés irányába hat. Az más kérdés, hogy pl. a döntések decentralizálása meg ellen, tehár egy decentralizált demokrácis akár kevésbé korrupt is lehet.

Súlyos gazdasági válságban lévő diktatúrák sem korruptak, ez azt jelenti szerinted, hogy a gazdasági válság a korrupció ellen hat? nem inkább azt, hogy gazdasági válság ellenére az erős kontroll visszaszorítja a korrupciót?

szalami # 2005.08.18. 14:05

Nemcsak a skandináv országokban alacsony a korrupció, hanem az összes fejlett, demokratikus jogállamban. Szóval, érdekes elképzelés, hogy a demokrácia a korrupció melegágya, de ezt nem ártana empirikus adatokkal alátámasztani. Ha nem látunk világos korrelációt a demokrácia és a korrupció között, az azt jelenti, hogy van legalább egy másik tényező, ami jóval nagyobb mértékben meghatározza a korrupció mértékét, mint a demokrácia mértéke. Lehet, hogy ez például a gazdaság fejlettsége. A fejlett piacgazdaság nem szereti a korrupciót, mert az károsan befolyásolja a gazdasági versenyt.

Ha pedig netán negatív korrelációt látunk, az éppenséggel cáfolja az elméletet.

the big cat # 2005.08.18. 12:08

Úgy, pontosan.

dr Zákányi Csaba # 2005.08.18. 11:46

Köszi, most már majdnem mindent értek.
A való világot úgy érted:"Való világ", mint tv-műsor?

the big cat # 2005.08.18. 11:43

A korrupció természetesen, mint az összes társadalmi jelenség nagyon sok eredője, aminek része a társadalmi berendezkedés, az állam centralizáltsága, a szociális és történelmi hagyományok, a gazdasági helyezt, és kormányzati forma. Az északi puritán hagyományú államokkevésbé korruptak demokratikus berendezkedésük ellenére, történelmi hagyományaik okán, bár egyre növekszik a korrupció ott is, de igen öntudatos a polgári réteg, amely az adófizetők egyesületein keresztük nagy nyomás alatt tartja a mindenkori kormányokat. Egyébként a korrupciót azt hiszem én kisés tágabban értem, mint a közvetlen megvesztegetést. A korrupció (eredeti jelentése szerint is) a nem rendeltetésszerű működést jelenti, és ennek része az összes jogi vagy szociális kiskapu kihasználása. Korrupció az is, ha egy társadalom rutinszerűen adócsalásra épül, tipikus korrupt jelenség a hálapénz intézménye, de pl. korrupt jelenség az északi országok nagyvonalú szociális rendszerével való üzemszerű visszaélés. Az afrikai "diktatúrák" valójában nem diktatúrák, hanem anarchiák vagy törzsileg széttagolt oligarchiák, ez magyarázza nagyfokú korrupságukat, ugyanis a központi hatalom ereje fontos összetevője egy állam korruptságának. Más oldalról viszont, ha a központi hatalom gyenge, de a hatalom rendszerszerűen decentralizált, azaz ellenőrzés van, csak sokkal közelebb azokhoz, akiknek a pénze a korrupció tárgya lehetne, az sokat segít a korrupció visszaszorításában. A hagyományok mellett ez is magyarázza az északi országok, vagy mondjuk Svájc alacsony korrumpáltságát.

Egyébként a lista számainak én nem sok hitelt adok, a lsita erősen szubjektív, nyílt kérédésekkel operáló felmérés alapján készül, és az értékek hozzárendelése az egyes szintekhez teljesen önkényes. nem létezik objektív mércéje a korrupciónak, illetve létezik (elsunyított pénz/fő) csak a dolog természeténél fogva ez nem mérhető.

Talán az lehetne egy tökéletelen, de kompakt definíció, hoygha azt mondjuk, hogy a korrupció a társadalom olyan rendeltetésellenes működése, amelyet a társadalom lehetőségeivel való üzemszerű visszaélés jellemez. Nem feltétlenül jogellenes, bár általában az. Viszont szinte mindig elkerülhető a felelősségrevonás.

the big cat # 2005.08.18. 11:28

Nem létezik nem cenzusos választási rendszer. Legalább életkori cenzus mindenhol van. Mo-on ehhez társul a lakóhelyi cenzus (ami egyfajta vagyoni cenzusnak is felfogható)Az USA (ami azért sok más szempontból meg ne legyen példa előttünk) legtöbb államában létezik másfajta cenzus, írástudáshoz, vagy egyéb minimális műveltségi feltételhez kötik a választójogot, sok ország adminisztratív cenzust alakmaz az aktív választók kiszűrésére, azaz előzetes regisztrációhoz köti a választójogot, és a regisztrált választókhoz méri a limiteket. Ez kissé magasabb választói öntudatot feltételez.

Hogy is lehetne lenyomni az emberek torkán? Pl. ha témában rendezett népszavazás egész napján a kereskedelmi tvcsatornákon maratoni Monika showt vagy való világot, esetleg Győzikét adnak. Garantáltan csak azok fognak elmenni, akik szerint legyen a szavazati jog általános, csak előbb válazstani kell, hogy a való világra vagy a parlamenti képviselőkre akar szavazni az ember.

Egyébként nyilván több lépésben lehetne megvalósítani, elsődlegesen be kellene vezetni a választójogból való ideiglenes kizárás intézményét, az alapján, hogy ha valaki nem gyakorolja választójogát, akkor mondjuk 4 évig nem is gyakorlolhatja, azután már csak a politikailag akítv rétegek maradnak, a cenzust úgy kel meghatározni, hogy ezen aktív réteg jelentős többsége beleessen, így már keresztül fog menni.

dr Zákányi Csaba # 2005.08.18. 10:50

Nekem az a gyanúm, hogy a korrupció szociológiai kérdés, sőt társadalomlélektani kérdés, és talán nincs is köze a politikai rendszer milyenségéhez, sokkal inkább a tradíciókhoz. Ezzel szalami kérdésére reagálok.
Big Cat-től azt kérdezem, hogy hol vannak jelenleg cenzusos választási rendszerek, és azt, hogyan lehetne letolni egy ilyet az általános választójoghoz hozzászokott társadalom torkán - eközben álláspontodban sok az általam is osztott nézet.

szalami # 2005.08.18. 10:11

Akkor mivel magyarázod azt, hogy a Corruption Perception Index szerint a skandináv országokból gyakorlatilag hiányzik a korrupció, az afrikai országokat pedig teljesen áthatja? A skandináv országokban diktatúra van, az afrikaiakban pedig kiforrott, bejáratott demokrácia?

the big cat # 2005.08.18. 10:04

A demokrácia a korrupció melegágya. A kemény diktatúrák sohasem korruptak, és az autokratikus rendszerek is sokkal kevésbé korruptak mint a demokráciák. A demokráciák alapvető és normális működéséhez tartozik a korrupció. Ennek oka, hogy a demokráciák kiterejdt döntéshozatali mechanizmusában az egy döntésre ható szeméylek száma nagyságrendekkel nagyobb, mint az autokratikus rendszerekben. Több kéz többet lop. Ez egyfajta költsége a demokráciának, amit sok más áldása ellensúlyoz. A korrupció elleni fellépés egyik legfőbb gátja a demokráciákban a jogállamiság elvének tisztelete, ami egyébként más oldalról sokkal több hasznot hajt, mint amennyi kárt okoz mondjuk a korrupció üldözhetetlensége révén. A kérdés mindig az, hogy egy demokráci megtalálja az egysúlyt ezen hátrányos tulajdonságainak társadalmi költsége és előnyös tulajdonságai társadalmi haszna között.

the big cat # 2005.08.18. 09:57

Nincs olyan, hogy általános, és egyenlő választójog, soha sehol sem laklamazták a történelemben, és nem is fogják, minimum életkori cenzus van, meglehetősen önkényesen meghúzva, de efölött is vannak rendszerek, amelyek uygan általános nak nevezik magukat, de valójában a népesésg kisebb vagy nagyobb részét kizárják valamiylen adminisztratív módszerrel.
A választójog egyenlősége is illúzió, amagyar rendszerben sem egyelő értékűek a szavazatok, a kombinált választási rendszerben az egyes szavazatok értéke váltakozik.

A cenzusnak értelmi/műveltségi és vagyoni cenzusnak kellene lenni, továbbá kizárnám a következő választásokról azokat, akik nem éltek választójogukkal (természetesen továbbra is lehetőség lenne érvénytelen szavazatot leadni - de a protestálásnak az iylen formája fontos hogy mérhető, érezhető legyene a politikai elit számára, és ne lehessen a távolmaradásokat így-úgy értelmezni.)

A cenzus bevezetésével a populista, a ma már szinte csak a következő hónapban adandó aprópénzre koncentráló ocsmány hazugságkampányok visszaszorulnának, és a politikailag aktív, a stratégia kérdéseket jobban szem előtt tartó rétegek az egész ország javára jobb kormányokat választhatnának, akik nem szorulnának a napi osztogatás-fosztogatás csapdájába, és nem kéne félniük a plebs szavazási haragjától, továbbá ki sem használhatnák azt.

A politikai demokrácia súlypontja a többségi demokráciától a pluralista demokrácia felé fordulna, és nem feltétlenül lenne káros, ha a szavazatok a cenzus egyes szempontja, pl. a virilizmus alapján esetleg többet-kevessebet érnének.

Ne essünk abba a hibába, hogy azt higgyük, a 60-as 70-es évektől napjainkig tartó, az általános és egyenlő választójognak nvezette rendszerek az örök és jó megoldások, cenzusos demokráciák a történelemben sokkal hoszsabb ideig, sokkal eredményesebben működtek. A mai rendszer olyan teret enged a populizmusnak és a szélsőségeknek, maik magára a demokrácia egész rendszerére veszélyesek, és olyan korruptak vagy szebben olyan lobbiérdekeket szolgálnak ki, amelyek távolról sem szolgálják a népesség hosszú távú stabil jólétét, a másodlagos újraelosztás kedvezményezettjei a szavazati erejükön keresztül zsarolják a politikai elitet, konzerválnak műkösé és versenyképtelen struktúrákat, ezzel tönkreteszik a gazdaságot. valójában ezek a fejlemények Ny-Európában sokkal szembetűnőbbek, csak a jólét egyébként is magasabb foka miatt még nem oylan élesen merülnek föl.

szalami # 2005.08.18. 09:54

A topikra visszatérve, divatos dolog szörnyülködni, hogy hű mekkora a korrupció, de a Transparency International szerint a középmezőnyben vagyunk korrupcióügyileg. A korrupciópercepciós indexünk 4,8 (0-10-ig menő skálán), ezzel kb. Olaszországgal vagyunk egy szinten és jobbak vagyunk az összes kelet-európai országnál, sőt Görögországnál is. A korrupcióellenes jogi eszközök és eljárások tekintetében pedig eléggé jól állunk. Tehát a korrupciószint nagyjából az ország általános fejlettségi szintjének megfelelő és a tendenciák kedvezőek. A demokrácia pedig véleményem szerint egyértelműen a korrupció ellen hat.

szalami # 2005.08.18. 09:43

Meg az M0 is. Szóval az EDDIG átadott autópályák ebben az évben, az a 20 km M7-es. Ez tehát a számítások alapja? Mert az tényleg 3,2 milliárd, de az csak 20 km, egyetlen szakasz, erre alapozni nagyszabású állításokat elég meggondolatlan dolog.

szalami # 2005.08.18. 09:37

(Márminthogy persze az M5 még nincs átadva, de ebben az évben adják át.)

szalami # 2005.08.18. 09:34

big cat, 2005-ben a következő autópályákat adták át:

M0 (M5-4-es főút) 13 km, 34,5 milliárd
M5 Kiskunfélegyháza-Szeged, 49 km, 88 milliárd
M7 Balatonszárszó-Ordacsehi, 20 km, 65 milliárd

Ez összesen 82 km autópálya 187,5 milliárdért, az 2,28 milliárd Ft/km.

dr Zákányi Csaba # 2005.08.18. 09:26

Tehát az általános és egyenlő választójog ellen vagy. Milyen cenzusra gondolsz? Vagyon, iskolai végzettség, IQ?

the big cat # 2005.08.18. 09:22

A kétszeres szorzó úgy jön ki, hoyg az ebben az évben befejezett autópályák 3,2 milliárd forintba kerülnek kilóméterenként. Az M5-ös eygedül hoszsabb talán, mint az összes 2002-2005 között épült autópálya.

the big cat # 2005.08.18. 09:21

Csaba, többször kifejettem már itt is, és egyáltalán nincs ellentétben Churchill álláspontjával, sőt valójában azt a rendszert támogatom, amiben Churchill politikai pályafutása nagyrészét leélte, és ami alapján a véleményét alkotta, a cenzusos választójogon alapuló virilista és tekintélyelvű demokráciát.

szalami # 2005.08.18. 09:13

Ahogy látom, a szlovének is cáfolták a róluk közölt számokat:
http://www.gzs.si/…sbw/head.asp?…

Szerintük nem 12,5, hanem 7,7 millió euróba került náluk 1 km autópálya.

dr Zákányi Csaba # 2005.08.18. 09:13

Bár ez már tényleg nagyon off topic, de mégis talán nem vagyok egyedül, aki meg szeretné ismerni Big Cat közjogi elképzeléseit, legalább dióhéjban. Ha "az egész rendszer alapvetően hibás...jobb lenne az egészet elsöpörni", akkor nyilván van alternatív javaslata is.
És ezzel esetleg meg is haladná Churchill tudományát, kinek mondása a parlamentáris demokráciáról annyira közhely, hogy röstellem ideidézni.
A provokáció, vagy a kioktatás legkisebb szándéka nélkül írom ezeket, valóban érdekelne.

szalami # 2005.08.18. 08:39

Hogy is jött ki egyébként a kétszeres szorzó? Én most kiszámoltam a 2002-2005 között Magyarországon épült autópályák összköltségét, és 7,4 millió euró (1,8 milliárd Ft) jött ki kilométerenként (415 km autópálya épült 229 milliárd Ft-ért). Az általad linkelt oldal szerint a régi EU-államok átlaga 6,8 millió euro/km. Tehát mindössze 9%-kal kerültek többe a magyar autópályák, ami elhanyagolható eltérés.

Nem az utoljára elkészült 20 km-es M7-szakaszt kell alapul venni.

the big cat # 2005.08.18. 08:21

Nem egy szakaszról van szó, hanem jól hasonlítható hosszabb szakaszokról, 100-as esetenként 1000-es nagyságrendű kilóméterekről, amik már hasonlítható átlagokat adnak.

Az építőiparban a dupla ár már extrém eltérés, hiszen a technológiában, de talajviszonyokban sincs ilyen különbség, az 1-ső vagy 6-od osztályó talajkitermelés között 10-25% árkülönbség van.

Sokkal feltűnőbb azonban az új alacsony költségű államokban többe kerülő autópályák. A lent idézett választ is az motiválta, hogy a ny-európai képviselőknek feltűnt, hogy az új államokban a állami beruházások többszörösébe kerülnek, mint a régiekben, és a Bizottság mismásolása ellenére ennek nyilvánvaló oka az új államok telejs államigazgatási rendszerét átható korrupció.

Mesélhetnék neked arról, hogy egy település csatornaberuházása hogy lesz duplája annak, mint amennyit a vállalkozó számlázna.

ha akarod persze szorosan összzárt szemmel, és befogott füllele is lehet élni, de ez akkro sem változatt azon, hogy az adófizető pénzét ellopják, mostmár szemtelenül, és nagytételben, az egész demokrácia rohad, a jogállam nem működik, a jogot pénzen veszik a befolyásosok, a kisember pedig állja a számlát. persze ők is vessenek magukra, ha szivesebben szavaznak a való világra mint a parlamenti képvislőkre.

Az egész rendszer alapvetően hibás, átfogó struktúrális válságban van, és valószínűleg jobb lenne az egészet elsöpörni.