Rendőrségi bünti

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
gerbera317 # 2018.03.05. 16:02

Kár ezen rágódni. Rezeske szabályt sértett, szankciót alkalmaztak ellene. Hivatkozhatna arra, hogy vis major helyzet volt (mint pl. amikor tavaly valamikor autóval üldözték a kiskunhalasi riportert a helyi maffiózók, ő pedig vezetés közben mobiltelefonon hívott rendőri segítséget, amiért utána megbírságolták, de aztán mentesült), kérdés az, hogy a "jaj anyunak el kell érnie a buszt" van-e ennyire vis major helyzet. Az intézkedő közeg azt is mondhatta volna, hogy "jó, nem láttam semmit", de éppenséggel a 10e helyszíni bírság ezért nagyon is méltányos tétel. Szerintem a saját édesanyja bárkinek megér ennyit.
Rezeskének pedig üzenem, hogy a "mikuláscsomagot" nem a KRESZ megsértéséért osztogatják.

Vadsuhanc # 2018.03.05. 16:08

.." Tehát még egyszer. Társadalmi normát nem sértett. Csak az állam normáját..." ( mondod Te )

"A társadalmi normák olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában meg is valósítják. A társadalmi normák egyidősek az emberi társadalommal – társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom.

A társadalmi normák fogalmi eleme a szankció, vagyis a normasértés esetére kilátásba helyezett, a normasértő személy számára hátrányos következmény előírása. A szankció a társadalom, a közösség tagjai vagy képviselői számára a magatartás-előírás megsértése esetére előírja a kilátásba helyezett hátrány érvényre juttatását is. A szankció alkalmazása, a szankcionálás nem puszta hátrányokozás, hanem a normasértés miatt kötelezően előírt hátrányokozás. Ez egyben föltételezi a normasértő magatartásnak valamilyen – esetenként elnagyolt, sommás – megítélését, értékelését is. Ezért a hátrány bekövetkezése nem pusztán kauzális folyamat. Ezért nem társadalmi normák azok az előírások, amelyekből hiányoznak a szankciók, a közösség negatív reakcióját nem helyezik kilátásba, hanem csupán kauzálisan bekövetkező sikertelenséggel jár megsértésük (például életbölcsességek, követendő módszerek, receptek, esztétikai szabályok stb.). A társadalmi normák tehát két előírást tartalmaznak: az egyik a követendő magatartásra vonatkozik és a magatartásmintában fejeződik ki, a másik a közösség reakciójára vonatkozik és a szankcióban fejeződik ki."

Szóval ne mond, hogy a lent leírt cselekmény nem társadalmi norma megsértése. A norma megsértésének megítélése az más lehet mindenkinél.

fekete mamba # 2018.03.05. 16:30

vadsuhanc, nem tudom, honnan másoltad ki az idézetet, én a társadalmi normát továbbra is külön definiálom az állam , mint kvázi terrorszervezet által elvárt, és kikényszeríteni igyekezett magatartástól. A két halmaz persze jelentős részben egybeesik, ezért írtam, hogy az állam egy olyan kvázi terrorszervezet, amelyik jó esetben, és többé-kevésbéjó, és erkölcsös dolgokra akarja terrorral rávenni az embereket, de mivel ez nem minden esetben van így, semmiképp nem emelhető az államnak való engedelmesség erkölcsi elvárás szintjére, és az állam által kikényszeríteni igyekezett magatartás, és a társadalmi norma közé nem tehető egyenlőségjel. Társadalmi norma az, amit a társadalom döntő többsége erkölcstelennek, és helytelennek tart, függetlenül attól, hogy az állam, mint kvázi terrorszervezet alkalmaz-e valamilyen terrorintézkedést adott magatartás visszaszorítására. Például embert ölni egyszerre sért társadalmi normát, és az állam törvényét, mert a társadalom többsége helytelennek, és erkölcstelennek tartja, és az állam, mint terrorszervezet alkalmaz terrort(Börtönbe zárja.)azokkal szemben, akik elkövetik. Más magatartások, pl. kitenni az embernek az anyját a buszmegállóban, nem váltanak ki a társadalom többségében erkölcsi felháborodást(Akiben igen, azoknak-mint az itt hozzászólóknak-nem magával a buszmegállóban megállással van bajuk, hanem azzal, hogy valaki nem rendeli magát az állam szabályainak.), ugyanakkor az állam, mint terrorszervezet mégis terrorizálja azokat, akik elkövetik. Végül vannak olyan magatartásformák, mint pl. ha valaki megcsalja a feleségét, ami a társadalom többségében erkölcsi rosszallást vált ki, az állam, mint terrorszervezet mégis békén hagyja azokat, akik elkövetik.

Vadsuhanc # 2018.03.05. 17:44

Kedves fekete mamba!

Ezek szerint az a véleményed, hogy a törvényeket csak akkor kell betartani, ha az tetszik Neked?

És kihez fordulsz, ha a törvény szerint Neked lenne igazad, de egy ugyanúgy gondolkodó ember mint Te ezt leszarja. Neki is megveregeted a vállát, hogy igazad van , ha ez a törvény neked nem tetszik nincs semmi bajom veled?

fekete mamba # 2018.03.05. 18:05

Van szerepe az állami törvényeknek. Mint iránymutatások, fontosak, és hasznosak. De az állam törvénye nem szentség. Az állam sem az. Én szerint a törvény szerint próbálok élni, hogy úgy viszonyuljak a másikhoz, ahogy szeretném, ha hozzám viszonyulnának. Van, amikor az állam törvényeit a józan ész szerint figyelmen kívül lehet hagyni. Nem emelem az államnak való engedelmességet az erkölcsi elvárás szintjére. Ha valaki úgy viselkedik velem, ami nekem rossz, és úgy gondolom, hogy én ugyanazt nem tettem volna meg vele(Pl. ellopják a kocsimat, vagy megerőszakolják a barátnőmet.), akkor felbérelek egy "terrorszervezetet"(Az államot, illetve a rendőrséget, amelynek az adóval fizetek a szolgálatáért.), hogy erőszakkal szerezze vissza a cuccomat, illetve erőszakkal rettentse el az illetőt, hogy máskor is ilyet tegyen. De ettől még az állam, az állam törvénye, és a rendőr csak eszköz. Nem szentség. Ha jó szolgálatot tett nekem, akkor örülök neki, de ettől még nem fogom szentségként tisztelni, és erkölcsi elvárássá emelni, hogy mindenben alá kellene magam vetni neki. Ha ellopják a kocsimat, vagy megerőszakolják a barátnőmet, akkor alkalmi szövetséget kötök vele a céljaim érdekében.

Vadsuhanc # 2018.03.05. 18:31

Kedves fekete mamba!

Ugye Te gyakorló hívő ember vagy ?

Nem gúnyból kérdezem, hanem mert az általad leírtak nagyon hasonlítanak a Mózesi törvényekkel kapcsolatos törvény meghatározáshoz.

nonolet # 2018.03.05. 21:33

fekete mamba

Eszement zakkant vagy ... már látom.
Épeszű embernek ezért fölösleges veled szóba állni.
Többé nem is fog elfordulni.

Na csá!

fekete mamba # 2018.03.06. 09:14

nonolet: Nem tekintélytisztelő=zakkant. Oké, értem.:)

Vadsuhanc: Bizonytalan vagyok jelenleg a hittel kapcsolatban, de inkább igen, mint nem.

Vadsuhanc # 2018.03.06. 09:32

Kedves fekete mamba!

Gondoltam. Megkerestem azt a szöveget, amelyek a Te válaszaid alapjait képezik szerintem illetve ezért gondoltam, hogy közel áll hozzád a hit. Azzal, akinek hite van nehéz vitatkozni, mert amiben hisz azt igaznak fogadja el minden más érvelés ellen is.

.."A törvényekkel megfogalmazzuk azokat a mintákat, normákat, amelyeknek az elemek viselkedésének, az egyén magatartásának, cselekvésének megfelelnie kell, ezeket parancsokban, előírásokban, tiltásokban fogalmazzuk meg, és az alapvető követelmény az engedelmesség lesz. Az engedelmes, törvénytisztelő egyén lesz a „jó ember”, az „erkölcsös ember”, az engedetlen, törvényszegő egyén lesz a „gonosz ember”, a „bűnös ember”, a kettő közötti határvonalat a törvény mintái és szabályai húzzák meg. A törvény legkisebb formájában sem jelent mást, mint hatalmat, amelyben az egyik elem függővé kényszerül válni a másiktól, és a kettő közötti viszonyt szabályok segítségével állapítják meg. A hatalom a jó és rossz tudásának specifikusan használt változatának a gyümölcse, amelyből hiányzik a megértés, az igazság és az élet. A hatalom mintákat szab, normákat szab annak definiálására, mit tekint jónak (előírtnak) vagy rossznak (tiltottnak). Mózes történetében nem csak a „tejjel és mézzel folyó föld” megszerzése a cél, hanem pontosan az, hogy ennek birtokában állítsák a rajta letelepedő nép életét a törvény szolgálatába..."

nonolet # 2018.03.06. 09:37

Andrea28

Még mindig fáj, hogy ...nem jött össze semmi?!

Mondtam már: akadj le rólam.

fekete mamba # 2018.03.06. 12:06

vasduhanc: Honnan van az idézet?

Én mondjuk nem igazán gondoltam Mózesre, mikor kommenteltem.:) Sőt igazából lehet keresztény szempontból is a gondolatmenetem ellen érvelni, pl. Pál római levelére hivatkozva, amely lényegében a földi hatalmora, mint Isten helyettesére utal. De szerintem utóbbi csakis akkor, és annyiban igaz, amikor, és amennyiben a földi hatalom által parancsoltak azonosak isten törvényével. Nyilván, ha kifejezetten ellentétes azzal, akkor nem is szabad engedelmeskedni a földi hatalomnak, amin vitatkozni érdemes lehet, hogy mi van, ha a földi hatalom által parancsoltak SEMLEGESEK az isteni törvény szempontjából.(Mint pl. a füvezés, vagy a buszmegállóban rövid időre megállás) ebben az esetben két álláspont lehetséges. A tekintélytisztelő az mondja, hogy mivel a földi hatalom Istentől rendeltetett, mindig engedelmeskedni kell, ha csak nem parancsol kifejezetten ellentétes dolgot az isteni törvénnyel. Az önfejű, lázadó meg értelemszerűen, hogy a földi hatalom CSAK AKKOR Isten helyettese, mikor kifejezetten Isten törvényével azonosat parancsol, amúgy meg mindent meg lehet tenni, ami Isten törvényével nem ellentétes. Nyilván egyértelmű az eddigiekből, hogy én melyiket vallom.:)

Az meg nyilván tényleg megdöbbentő kijelentés, hogy az államot terrorszervezethez hasonlítom, no de Szent Ágoston meg rablóbandához hasonlította...:D:D:D:D

Vadsuhanc # 2018.03.06. 14:43

Kedves fekete mamba!

Úgy gondolom, hogy már így is kelőképpen szétOFFoltuk a topicot ne tetézzük.

nonolet # 2018.03.06. 16:01

Andrea28

Mondjuk nem számít semmit a véleményed...
De pörögj csak, ha jól esik.

  • 1
  • 2