Fórum büntetőjog régebbi elöl     új hozzászólás


Elévülés+ erkölcsi bizonyítvány

Santi1981 # e-mail 2016.09.29. 16:55

ui

Dr.Attika # e-mail 2016.09.29. 16:12

Nem lesz nyoma. Büntetőeljárásilag tiszta, mint Hófehérke.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Lapulevél # e-mail 2016.09.29. 16:08

Üdvözlöm!! Az lenne a kérdésem hogy 17 éves koromban volt egy verekedésem most31 vagyok és akkor kaptam két év felfüggesztettet és pártfogóhoz kelett járnom újjlenyomat meg táblával fényképeztek és a mostani munkahelyem kéri az erkölcsit nyoma lesz ennek ?Nagyon köszönöm!!!

ispan29 # e-mail 2016.09.20. 12:57

Tisztelt Öreg Tölgy!

Nem tetszett félreérteni, pontosan arról van szó :

"ha minden - de legalábbis a legutolsó - elévülést megszakító eljárási cselekménytől 8 éves elévülési idővel számolt, azaz abból indult ki, hogy a 8 éves elévülés is félbeszakadhat és újrakezdődhet "

Erre eddig még nem találtam hivatalos állásfoglalást, csak jogi fejtegetéseket, azok is csak a BH2009.366 ra vonatkoznak, mely BH tól most eltért a BH2015.65.

Konkrét leírás nincs (legalábbis én nem találtam)
Az I.fokra is minden jogi végzettségű ismerősöm az Ön által képviselt véleményen volt, de a bíróság szerint nem így van, bár az ítéletindoklásban erre nem igazán tér ki ( 8 év és kész, hiába hivatkoztam én előtte hogy ez nem így van, bár nem a mostani megközelítésből)

Köszönettel

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.20. 06:52

Tisztelt ispan29!

Szerintem megint csak nincs ellentmondás, és a régi Ptk. 327. § (2) - (3) bekezdésnek az ügyben nincs igazán jelentősége. Az elévülést megszakító eljárás a büntetőeljárás (és az azzal együtt az adhéziós eljárás keretein belül folyó polgári per) volt. Írta korábban, hogy abban a polgári jogi igényt érdemben elbírálták, tehát végrehajtandó határozatot hoztak, így bár a (2) bekezdés alapján akkor újra kezdődött az (5 éves) elévülés, majd az meg is szakadt a végrehajtási cselekményekkel, de azokból is 2010. februárjában volt az utolsó, amit már további 5 év után követett csak a következő elévülést megszakító cselekmény (a leírtak szerint).

Ha nem értek valamit totálisan félre, akkor a 2010 és 2016 közötti 5 évet meghaladó időszakot egyetlen módon tekinthette a bíróság elévülést nem eredményezőnek: ha minden - de legalábbis a legutolsó - elévülést megszakító eljárási cselekménytől 8 éves elévülési idővel számolt, azaz abból indult ki, hogy a 8 éves elévülés is félbeszakadhat és újrakezdődhet (az most mindegy, hogy milyen okból). Ez szerintem biztosan nincs benne a régi Ptk. 360. § (4) bekezdésében, és a BH 2015.65. is világosan ezt mondja.

ispan29 # e-mail 2016.09.19. 22:26

Tisztelt Öreg Tölgy!

Lehet, hogy kicsit elkapkodtam az előbbit, ugyanis ha a

"illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése "

alatt a kár bekövetkezése ( azaz az elévülés kezdete) utáni bírósági eljárás értendő, amely kimondja a követelés jogosságát, akkor stornó az előző elmélet.

Köszönettel

ispan29 # e-mail 2016.09.19. 22:09

Tisztelt Öreg Tölgy !

Kis szünet után csak nem tudok "megmaradni" :)

"Ptk.327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.

(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg."

"BH2015. 65.

I. Az 1959. évi IV. tv. 327. § (1) bekezdésében az elévülés félbeszakadására okot adó cselekmények felsorolása taxatív,...."

A BH alapján ki lehet azt mondani, hogy a ".A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás..." szakítja csak meg a követelés elévülését ?

Persze csak jelen esetemben, mert ugye se megegyezés, se elismerés, semmi más nem volt, csak jogerős bírósági határozat és utána végrehajtás.

Mert értelmezésem szerint a (3) bekezdés, ahol a végrehajtási cselekmények megszakító hatásairól ír, az csak megszakító eljárás során hozott határozat esetében lehet.

Konkretizálva: A fizetési felszólítás, a félnek, illetve munkáltatónak az rendben,de...
mondjuk egy 2005 óta zár alá vett autót lefoglalni (rendszámot leadatni, árverezés végett), azt már nem érteném ide.

A Vht.-val nem számoltam most, mivel a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, tehát pusztán a követelés elévülését néztem.

Most lehet,hogy nagyon mellélőttem a jogértelmezésnek, de ez a BH2015.65 érdekes lehetőségeket rejthet :) (vagy nem :) )

Köszönettel

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.19. 06:41

Kedves Ispan29!

Szerintem az érvényesíthetőség feltétele az el nem évülés, ezért nem látok ellenmondást a két idézett szöveg között.

A BH-nak a törvénnyel összhangban álló szövege szerint szerint a követelés a bűncselekmény absztrakt elévülési idején belül érvényesíthető. Tehát ezen az időn belül meg kell kezdeni az érvényesítést, addig - a törvény szerint - öt éven túl sem évül el.

Ettől függetlenül működik azonban a polgári jogi elévülés is (a törvény azt mondja, hogy a fenti eltéréssel az elévülés általános szabályait kell alkalmazni). Tehát ha megindult az érvényesítés, annak minden egyes eljárási cselekménye félbeszakítja és újrakezdi az elévülést. Azaz maradva a példánál, ha eltelt a 8 év, akkor az eljárási cselekmények között nem telhet el 5 évnél több.

Az adott esetben az utolsó végrehajtási cselekmény 2010. februárban volt, azaz 2015. februárjában beállt az elévülés, mivel a bűncselekmény absztrakt elévülési ideje (2005. júniushoz képest 8 év) 2013. júniusában már eltelt. Ha egy 10 éves büntetési tételű cselekményből eredt volna az igény, akkor csak 2015. júniusában évült volna el, hiába telt volna el az utolsó megszakadás óta 5 év már februárban. Ha pedig 5 éven belül lettek volna elévülést megszakító cselekmények, akkor még ma sem évült volna el.

ispan29 # e-mail 2016.09.18. 21:15

Tisztelt Öreg Tölgy !

Kimerítő az okfejtés, teljesen világos számomra is, remélem a II.fok is elfogadja a én verzióm :)

Kihasználnám még egyszer a "Nyugodtan "zavarhat" " -ot. :) egy korábbi kérdésem pontosítására.

"Az érvényesíthetőség annyit jelent, hogy az állam biztosítja az állami kényszer igénybe vételének lehetőségét a követelés érvényesítésére."

Az érvényesíthetőség alatt egy EGYSZERI cselekmény értendő, (mint pl. a kárigény benyújtása a végrehajtó felé) vagy ide értendő a FOLYAMATOS behajtási tevékenységből származó kármegtérülés is?

Ezt még nem teljesen tiszta számomra, ugyanis nem mindegy, hogy az érvényesíthetőség alatt melyiket értem.

Ugyanis a Ptk.360§(4) "....azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig....." nem használja ezt a kifejezést,

de a BH2015.65 igen "II. Az 1959. évi IV. tv. 360. § (4) bekezdése a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGÉT absztrakt módon, az adott bűncselekmény és nem a konkrét elkövető büntethetőségének elévülési idejéhez igazodóan szabályozza "

és nekem ez alapján ez egy egyszeri cselekményre utal.

Köszönettel

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.18. 07:15

Kedves Ispan29!

Nyugodtan "zavarhat", ha van rá lehetőségem, válaszolok, ha meg nincs, akkor úgysem zavar, mert nem is látom. :)

Szerintem fel sem merülhet, amit utoljára leírt. A régi Ptk. 360. § (4) bekezdése ugye így szól:

"Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén
azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül".

Ebből is csak a második mondatnak van jelentősége, mert 5 évnél rövidebb elévülési időt itt senki nem állít. Ez már csak egyetlen kérdést vetne fel, nevezetesen hogy az abban szereplő "amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül" kitétel mit jelent:

  • azt az időt, amíg az a konkrét bűncselekménynek a büntethetősége, amiből a követelés ered, el nem évült,
  • vagy azt az absztrakt elévülési időt, ami alatt az adott bűncselekmény miatt mód lenne a büntetőeljárás megindítására.

Ezt szerintem világosan megválaszolja a BH 2015.65., de az első variáció képtelenségét valóban jól mutatja, amire Ön tökéletesen ráérzett az első kérdésében, nevezetesen, hogy a jogerős elítélés után már fel sem merülhet a büntethetőség elévülése. Tehát ha a büntetőügyben 2007-ben jogerős ítélet van, onnantól kezdve fel sem merülhet a büntethetőség elévülése, nem lehet hozzáadni 2007-hez még sem 5, sem 8 évet, mert a cselekmény már nem büntethető, hanem már kiszabták miatta a büntetést.

Ugyanígy semmi alapja nincs annak, hogy a 2013-hoz adjunk még 5 évet, a törvény nem azt mondja, hogy a büntethetőség elévülése után kezdődik a polgári jogi elévülés, hanem azt, hogy a polgári jogi elévülés nem állhat be a büntetőjogi elévülés előtt. Ez két teljesen különböző dolog.

Az érvényesíthetőség annyit jelent, hogy az állam biztosítja az állami kényszer igénybe vételének lehetőségét a követelés érvényesítésére. Az elévülés a követelést, illetve annak jogalapját nem szünteti meg, csak a bírósági utat nem biztosítja hozzá. Azaz, ha valaki az elévült követelést önként megfizeti, később nem követelheti vissza azon az alapon, hogy időközben rájött, hogy az elévült, és nem is jár vissza jogalap nélküli gazdagodás címén, de az állam a bíróságot és a végrehajtót nem biztosítja az érvényesítésére.

ispan29 # e-mail 2016.09.17. 19:58

Tisztelt Öreg Tölgy!

Teljesen korrekt a válasza, egyetértek.
Egyetlen utolsó kérdésem lenne és ígérem nem zavarom tovább ( max. majd elmesélem mi lett az eljárás vége, amennyiben érdekli Önt )

Lehet, hogy felesleges a kérdésem, csak sajnos nem jogi a végzettségem :
Amennyiben 2013 ig nem évülhet el semmiképp a követelés a 8 éves határ miatt, akkor számíthat az valamit, hogy 2013 óta még nem telt el 5 év, azaz 2013 tól kell számítani az 5 éves elévülést, vagy az eredeti gondolatmenet a jó?

Illetve jelen ügytől függetlenül mit takar az Érvényesíthetőség fogalma?

Köszönettel

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.17. 19:45

Nem szívesen vitatkozom egy polgári bíróval, mert feltehetően járatosabb a polgári jogban, mint én, de ezzel együtt tisztelettel fenntartom az álláspontom, azaz Önnel értek egyet. A BH 2015.65. szerintem ezt támasztja alá. A gondolatmenet már abban hibás, hogy a büntethetőség elévülése ugyan már miért az utolsó végrehajtási cselekménytől számítana. Így már értem a legelső kérdését is, és abszolút jogos: ha a büntetőügyben 2007-ben jogerős ítélet volt, akkor ez után a büntethetőség elévülése nem is értelmezhető. A régi Ptk. 360. § (4) bekezdése szerintem annyit mond, hogy ha 2005. júniusában elkövetnek egy 2-8 éves büntetési tételű bűncselekményt, annak büntethetősége a büntetőeljárási cselekmények elévülést félbeszakító hatását figyelmen kívül hagyva 2013. júniusában évülne el, addig nem évülhet el a polgári jogi követelés sem. Ennyit, s nem többet.

ispan29 # e-mail 2016.09.17. 18:53

Tisztelt Öreg Tölgy !

Köszönöm a válaszát, megerősíti az álláspontomat. Egyetlen problémám van a gondolatmenettel, hogy nincs mivel alátámasztanom. Ugyanis I.fokon a bíróság nem így látta a dolgokat, hanem folyamatosan 8 évnek veszi az elévülést, nem pedig 5 nek.
Pont a BH2015.65 alapján indokolt.
Bár véleményem szerint az sem mond ilyent ki konkrétan, hogy az elévülés az első hosszabb periódus után ismét úgyanúgy hosszított lesz.

Jó volt a megérzése 2005.06 havi a kárigény kezdete.

Azt szeretném még kérdezni, hogy mit jelent az a szó a jogi gyakorlatban, ha pl.: a büntethetőség elévülése alatt ÉRVÉNYESÍTHETŐ a polgári jogi igény?

Az érvényesíthetőség alatt egy egyszeri tevékenység értendő, mint pl. a kárigény benyújtása vagy ide értendő a folyamatos behajtási tevékenységből származó kármegtérülés is?

Jelen álláspontom szerint ez a "puszta" szóértelmezés is döntő jelentőségű egy joghelyértelmezés során, kiemelten a jelen esetre, ugyanis ha egyszeri, akkor nem helytálló az I. fokú bíróság ítélete

BH2015.65 II.

Az 1959. évi IV. tv. 360. § (4) bekezdése a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGÉT absztrakt módon, az adott
bűncselekmény és nem a konkrét elkövető büntethetőségének elévülési idejéhez igazodóan szabályozza

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.17. 18:00

Kedves Ispan29!

Nagyon jó a meglátása. Valóban: ha 5-10 éves minősítéssel folyik az eljárás, de a végső minősítés 2-8 éves, és az eljárás során volt egy 9 éves megszakadás, akkor a cselekmény elévült. Ha ezt észleli a bíróság, akkor meg kell szüntetnie az eljárást, ha pedig ennek ellenére megállapítja a bűnösséget, akkor az anyagi jogszabálysértés miatt felülvizsgálattal támadható.

Azt viszont nem mondanám, hogy a jogerős határozat előtt a vád szerinti minősítés határozza meg az elévülési időt. Jogerős határozat ugyanis - ha belegondol - mindig van, mert az eljárást elévülés okán megszüntető végzés is ügydöntő határozat. Tehát ha a bíró elévülést észlel, kötelessége az eljárás azonnali megszüntetése. Végzésében pedig számot kell adnia arról, hogy minek minősítette a cselekményt és ehhez igazodóan kell az elévülési időt megállapítania. Tehát ilyenkor is van jogerős határozat a minősítésről is.

Első kérdésére visszatérve: valóban büntetőjogász vagyok, de jogászként nekem a törvény és a BH 2015.65. tükrében egyértelműnek tűnik, hogy a régi Ptk. 360. § (4) bekezdésében a polgári jogi elévülés kitolása legalább a cselekmény büntethetőségének elévüléséig egyszeri alkalmat jelent, és a hivatkozott BH is arra mutat rá, hogy a büntetőeljárási cselekményeknek a büntethetőség elévülését félbeszakító hatása [régi Btk. 35.§ (1) bekezdés] nem hat ki a polgári jogi elévülésre.

Azaz a polgári jogi elévülés érvényes, azzal az egyetlen eltéréssel, hogy 8 éven belül nem állhat be az elévülés. Ha viszont az elkövetéstől számítva eltelt a 8 év, akkor mindenben irányadó a Ptk. szabályozása. A 2010. februári végrehajtási cselekmény után tehát a követelés 2015. februárjában elévült. Példájában ugyan elkövetési időt nem ír, de ha tegyük fel 2005-ben volt, akkor a Ptk. bűncselekményből származó kár esetén csak azt zárja ki, hogy 2013 előtt álljon be az elévülés.

ispan29 # e-mail 2016.09.17. 15:49

Tisztelt Öreg Tölgy!

Időközben elgondolkoztam még a korábbi kérdéseimre adott válaszain is.

"büntethetőség elévülését a jogerős ítéleti minősítés határozza meg."

"A jogerős ítélet után már nem a büntethetőség, hanem csak a büntetés végrehajthatósága évülhet el."

A kettőt egybevetve tulajdonképpen mi értelme annak, hogy a jogerős ítélet határozza meg a büntethetőség elévülését, hiszen az egyből meg is szűnik önmaga az ítélet miatt......?
Így már csak azt lehetne mondani, hogy ennyi és ennyi év VOLT a bűncselekmény büntethetőségének az elévülése.

Az eljárás alatt (pl. ha nincs még semmilyen ítélet) akkor a vád tárgyává tett cselekmény Btk.s minősítésének megfelelő felső határ a mérvadó, még ha később változik is az?

Tehát ha pl egy 5-10 es büntethetőségi ügyet elhúznak mondjuk a 9. évig, de akkor 2-8 ban hoznak ítéletet, akkor mi a helyzet?

ispan29 # e-mail 2016.09.17. 13:46

Tisztelt Öreg Tölgy!

Köszönöm válaszát,osztom az álláspontját, én is így értelmezem. Bár tetszett írni, hogy a szakterülete a büntetőjog, azért kíváncsi lennék a véleményére az alábbiakról:

Az eljárás adhéziós volt,2005.06. hóban indult, a jogerős ítélet egyben megállapította a polgárjogi igényt is 2007.04 hóban.
El is lett indítva végrehajtó által a végrehajtás 2007.06 hóban. Az utolsó végrehajtási cselekmény (végrehajtó által nyilatkozva, mellyel minden fél egyetért)2010.02.hóban volt.
Az 5 éves elévülésre hivatkozva lett elindítva 2016.02 hóban a polgári per, melyet az alperes azzal támad, hogy mivel a bűncselekmény büntethetősége 8 év volt, ezért a Ptk. 360 § (4) alapján szerinte mindig 8 év az évülés, nemcsak az alapeljárásban lehet hosszabb.

"Tehát ha a büntetőügyben hozott jogerős ítéleti minősítés szerint 2-8 éves cselekményről van szó, akkor a kárigényt az elkövetéstől számított 8 éven belül kell előterjeszteni."

Az Öntől idézettek szerint, ez csak a végrehajtás elindítására biztosíthat esetlegesen 8 évet? ( bár jelen esetben itt ilyenről nem volt szó, mindjárt indult a végrehajtás, a fentiekben leírt dátumon)

A leglényegesebb kérdés:
A továbbiakban már 5 éves az évülési időtartam?

Tisztelettel

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.17. 07:06

Első mondat javítása: büntethetőség elévülését a jogerős ítéleti minősítés határozza meg.

Bocsánat.

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.17. 07:05

Kedves ispan29!

Amire büntetőjogászként biztos választ tudok adni: teljesen bizonyos, hogy a büntethetőség a jogerős ítéleti minősítés határozza meg (ha az rendkívüli jogorvoslat folytán változik, akkor az).

A polgári jogi BH-kat és a jogi szabályozást elolvasva én úgy látom, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén az 5 éves általános polgári jogi elévülési szabály annyiban változik, hogy speciális minimumként belép a bűncselekmény büntethetőségének elévülési ideje, viszont azon büntetőjogi szabály nélkül, miszerint az elévülést megszakítják a büntetőeljárási cselekmények. Tehát ha a büntetőügyben hozott jogerős ítéleti minősítés szerint 2-8 éves cselekményről van szó, akkor a kárigényt az elkövetéstől számított 8 éven belül kell előterjeszteni.

Természetesen más a helyzet, ha a büntetőeljárásban is bejelentik a polgári jogi igény, hiszen akkor az ún. adhéziós eljárásban egyszerre folyik az állam büntetőjogi igényének és a magánfél polgári jogi igényének az elbírálása. Akkor a büntetőeljárási cselekmények (amelyek egyúttal polgári perbeli cselekmények is) félbeszakítják az elévülést.

ispan29 # e-mail 2016.09.16. 21:08

Tisztelt Öreg Tölgy!

Köszönöm válaszát, én is így gondolom, de leírva sehol nem láttam.
Ehhez kapcsolódóan szeretnék még kérdezni. Bár Ptk.-s az ügy, de szorosan kapcsolódik a büntethetőség elévüléséhez.
Polgári per során az elévülés, a Ptk. 360§ (4) bekezdése alapján fog eldőlni.
Tulajdonképpen mi határozza meg a joghely alapján a bűncselekmény büntethetőségének az elévülését ?
A vád szerinti Btk minősítés vagy az I.fokú vagy a II.fokú ítélet szerinti minősítés?
Jelen ügyben eltérőek voltak a büntethetőségi határok.

Az alperes szerint, mivel a jogerős ítéletben 2-8 ügyben történt az elmarasztalás, a polgári jogi igény elévülése mindig 8 év,nem 5, függetlenül attól, hogy az eljárás 2 év után jogerősen befejeződött,
hivatkozással a BH2015.65 re.

A felperes szerint csak a jogerős ítélet 5 éven túli meghozatala esetén lett volna mód az elévülés meghosszabbítására, ezután mindig az alap 5 éves elévülés a mérvadó. Figyelemmel arra, hogy a BH2009.366 a büntetőeljárási cselekmények hosszabbító hatását említi ( ezzel helyezkedik szembe a BH2015.65)

Felperesi álláspont szerint nem lehet sem az elkövető személyétől, sem mástól függetleníteni egy bűncselekmény büntethetőségét, hiszen azok szorosan összekapcsolódnak.
Egyébiránt előfordulhat hogy egy 2-8 as ügyben pl.: a 7. évben hoznak jogerős ítéletet, de már 1-5 ös ügyben. Ilyen esetben akkor a BH2015.65 szerint ( ha addig nem történt a polgári igényérvényesítés) már nem is lehetne kártérítési igényt benyújtani, hiszen 5 év már eltelt, mellyel elévült a polgári igény.

Mely álláspont a helyes?

Köszönettel

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.16. 15:29

Nem. A jogerős ítélet után már nem a büntethetőség, hanem csak a büntetés végrehajthatósága évülhet el.

ispan29 # e-mail 2016.09.16. 14:50

Tisztelt fórum! Az lenne a kérdésem ,hogy jogerős büntetőítélet után lehet-e még szó büntethetőség elévüléséről? Pl: ha 2 éven belül meglett a jogerős ítélet 2-8 ügyben,akkor még utána 6 évig ketyeg az óra vagy már nem lehet erről szó.Mi erre a joggyakorlat, van-e irásbeli alátámasztása?

wild-eber # e-mail 2016.09.13. 20:59

Köszönöm a segítségét!
Megnyugtató válaszokat kaptam Öntől!

Üdvözlettel:
w.

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.13. 20:46

Pontosan.

wild-eber # e-mail 2016.09.13. 20:32

Kedves Öreg Tölgy!

Köszönöm szépen a gyors tájékoztatást és a segítségét!

Az általam elkövetett bcs. nem szerepel a 2004. évi XXIX. tv. 3/A par.-ában.
2012. aug. óta töltöttem büntetésem... közben perújítás volt és 2014-ben lett másodfokon a 4év 3hó. És így szabadultam feltételesen 2015. jan-ban, idén júniusban pedig kitöltötten.

Tehát 2021. júniusában kérelmezhetem a fegyvertartási engedélyt?
Vagy 2019. januárban a bírói mentesítést és amennyiben azt megkapom, akkor ezt követően. Jól értem?

Öreg Tölgy # e-mail 2016.09.13. 19:22

Babacica,

persze, sok mindenkinek sikerült már, és sokaknak nem. Azt kell bizonyítani, hogy már törvénytisztelő életmódot folytat, és amennyiben módjában áll, jóvátette az okozott kárt.

Az időbeli feltételek sok mindentől függnek, a főszabály, hogy a törvényes mentesítésre előírt idő felének eltelte után lehet a mentesítést kérni. Ha megírod,hogy milyen hosszú büntetés volt, megmondom pontosan.