Elévülés+ erkölcsi bizonyítvány

T. fórumozók!

Kérdezném hogy a felfüggesztett ideje alatt lehet-e még mentesülni ha azt előzetesen nem kaptam meg?
Ha igen akkor milyen módon?

Zsolnai

T Fórumozók!

Lehet én vagyok gyengeelméjű, de sajna nem tudom kihámozni, hogy esetemben akkor most mi is a helyzet, de azt hiszem olyan a kérdésem, amiről nem is volt szó részben.

Azaz kaptam 2x egy éven belül pénzbüntetést vétség miatt, és szeretném tudni, hogy ha jól olvastam akkor most 5 évig leszek a nyilvántartásban, utána eltűnik az erkölcsimből? Vagy ez a kettő nem ugyanaz?

Sőt tovább megyek. Hallottam, hogy ha bizonyos helyekre jelenkezem dolgozni, oda nem elég a sima üres erkölcsi, hanem abszolút feddhetetlenség kell, azaz nem állnak meg az erkölcsinél, hanem mélyebbre is letúrkálnak ha pl. bármelyik fegyveres testülethez megyek (amúgy szakértőnek mennék, szóval mindegy itt a fegyveres testület számomra, csak intézményileg mégis oda tartozik).

Ilyen esetben azt is mondták, hogy úgynevezett környezettanulmányt végeznek? Hogy mit? Már ne haragudjanak, de mi közük van a magánéletemhez? Ki akarnak ezek jönni és megállapítani a lakásom alapján, hogy alkalmas vagyok-e? Ez normális dolog? vagy ha nem is normális, de elfogadott, rutinszerű és szabályos? Nekem az ész megáll, de hát lehet hogy valaki meg tudja nekem magyarázni, hogy is van ez.
Köszi előre is

Kriszt

Hugo,
sehogyan sem szerepelhetsz, ha felmentettek, minden adattartalmat törölni kell - a nyilvántartó felé történő -bírósági értesítés alapján.

Péter bácsi,
ha ügyészség hozta az "ítéletet" akkor az lehet megrovás, vagy vádelhalasztás. Ezen esetekben valószínűleg már nem szerepelsz a nyilvántartásban feltéve azóta nem követtél el bcs-t és/ vagy nem ítéltek el.

vivien,
az eset összes körülménye alapján dől el ki milyen büntetést fog kapni, az így hogy nem sokat sikkasztottam, édes kevés...a százmilliárd Ft sem sok az ezermilliárdhoz képest...
és a büntetés milyensége adja a nyilvántartási időt is.

Mizujs, a BAR listán türtánő szereplés nincs öf-ben a nyilvántartással, abban eljárás alatt állók, büntetésben vagy intézkedésen részesültek szerepelnek. A szomszédod ügyében számomra kevés az adat, ha esetleg úgy érted, hogy kifizette a tartozást és emiatt nem ítélték el, nem szerepel.

Vanette, erkölcsid tiszta, nyilvántartásod viszont még 15 évig nem lesz az.

Kzsolnai,
kegyelmet bármikor lehet kérni a közt. elnöktől.

Tisztelt Forumozók,

amennyiben egy vétség miatt indult eljárást büncselekmény hiányában megszüntették, a bíróság a vádlottat jogerősen felmentette és megállapította az eljáró hatóság tévedését, akkor hogyan szerepelhet bármilyen nyilvántartásban az illető személy?

A linkek gagyik voltak.A törvényhelyek az alábbiakban olvashatók! Bocs...
Remélem segítettem! Váradi Laci

16. § (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

1. a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés (a továbbiakban: mentesítés) beálltától számított tizenöt évig,
2. a szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkára, illetőleg pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
3. a gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
4. a gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű munkára, pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
5. fiatalkorúak esetén legfeljebb 30. életévük betöltéséig, feltéve, hogy eddig az időpontig mentesültek,
6. a főbüntetés helyett mellékbüntetésre ítéltek esetén a büntetés végrehajtásának befejezésétől számított öt évig,
7. a megrovásban részesítettek, illetve azok esetén, akiknek terhére az egyes különleges eljárások között meghatározott elkobzásra irányuló eljárás során elkobzást alkalmaztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
8. a próbára bocsátottak esetén a próbaidő, illetőleg meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
9. az eljárási kegyelemben részesítettek esetén a határozat keltétől számított három évig,
10. azok esetén, akikkel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta, a vádemelés elhalasztása tartamának elteltétől számított három évig,
11. javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől számított három évig,
12. azok esetén, akikkel szemben az eljárás megszüntetése mellett elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést rendeltek el, továbbá akikkel szemben a vád alól felmentés mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést rendeltek el, a megszüntető végzés, illetve a felmentő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évig

kell kezelni.

(2) Annak a személynek az adatai, aki többszörösen van nyilvántartva, akkor törölhetők, ha minden adatra vonatkozóan eltelt az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási idő.

17. § A 10. §-ban meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére

1. a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok,
2. az igazságügyminiszter a kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá a jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott, illetőleg nemzetközi egyezményből eredő feladatai teljesítéséhez,
3. a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladataik ellátásához,
4. a hadköteles katonai nyilvántartásának céljára a hadkiegészítő parancsnokság,
5. a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint,
6. a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az e) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz,
7. az idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos feladataik ellátásához, valamint a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához

jogosultak.

18. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére

1. a rendőrség

aa) a fegyveres biztonsági őrség felügyeletének ellátásával kapcsolatos feladatai ellátásához,

ab) a nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatáshoz szükséges büntetlenség megállapításához,

ac) a személy- és vagyonvédelmi, illetőleg a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásához;

2. a köztársasági elnök által adományozható kitüntetésre irányuló javaslatot előterjesztő miniszter a jelölt büntetlenségének megállapításához;
3. az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnöke a bírói, a kinevezésre jogosult bírósági elnök a bírósági titkári és fogalmazói kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához;
4. a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a megyei főügyészség, a Fővárosi Főügyészség az ügyészi, az ügyészségi titkári, fogalmazói, illetőleg nyomozói kinevezéshez.

19. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult

1. a rendőrség a kézilőfegyverekkel, a lőszerekkel, a gáz- és riasztófegyverekkel, a légfegyverekkel, a lőterekkel, valamint a lőfegyver- és a lőszertárolóhelyekkel, továbbá a vaktölténnyel üzemeltethető és a hatástalanított lőfegyverekkel kapcsolatos engedélyek kiadásához;
2. a rendőrség a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásának ellátása során a vezetői engedély bevonása, helyszínen történő elvétele, valamint a „kezdő vezetői engedély” minősítés meghosszabbítása feltételeinek megállapításához;
3. a bírósági ülnök megválasztásához a települési önkormányzat képviselő-testülete, a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés, katonai bírósági ülnök esetén az állományilletékes parancsnok;
4. az igazságügyminiszter a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kinevezéshez, valamint a közjegyző-jelölt és közjegyző-helyettes alkalmazásához;
5. a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők állományilletékes parancsnokai a hivatásos állományba történő kinevezéshez;
6. a Belügyminisztérium állampolgársági, útlevél, bevándorlási, illetve menekültügyekben eljáró szervei, valamint az útlevél hatóságok a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához;
7. a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal a bevándorlási kérelem elbírálásához;
8. a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelem elbírálásához;
9. a fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítését engedélyező hatóság a kérelem elbírálásához;
10. a helyettes szülői és a nevelőszülői hálózat működését engedélyező, illetve ellenőrző szerv;
11. a tevékenység végzését engedélyező hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban meghatározott feltétele a büntetlen előélet.

1. § A törvény célja, hogy meghatározza a bűnügyi nyilvántartások körét és az azokban nyilvántartott adatokat, megállapítsa az egyes nyilvántartások részére történő adatközlés, valamint az adatigénylés és adatszolgáltatás szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelés feltételeit.
2. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartás

1. a bűntettesek,
2. a kényszerintézkedés alatt állók,
3. a büntetőeljárás alatt állók,
4. az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek (a továbbiakban: daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás), valamint
5. a DNS-profilok

nyilvántartása.

3. § A bűnügyi nyilvántartás az e törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata az e törvényben meghatározott adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

4. § A bűnügyi nyilvántartásra és a törvényben szabályozott hatósági eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

5. § A bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, a DNS-profilok nyilvántartását, illetve a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartást a belügyminiszter irányítása alatt álló, a belügyminiszter rendeletében kijelölt szerv kezeli.

6. § A 2. §-ban meghatározott nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.

7. § A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza annak a személynek (a továbbiakban: nyilvántartott) az adatait,

1. akivel szemben a bíróság jogerősen a Büntető Törvénykönyvben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott;
2. akire vonatkozóan az ügyész a vádemelést elhalasztotta vagy megrovást alkalmazott;
3. akivel szemben a külföldi bíróság bűnösséget megállapító határozatot hozott, ha azt a magyar bíróság ítéletével azonos érvényűnek nyilvánították, vagy a külföldi bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette;
4. aki kegyelemben részesült;
5. akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, illetve ideiglenes kényszergyógykezelést (a továbbiakban együtt: kényszerintézkedés) rendeltek el;
6. akit gyanúsítottként, illetve vádlottként büntetőeljárás alá vontak;
7. akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve fényképét e törvény hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vették, továbbá akinek ujj- és tenyérnyomatát, valamint fényképét e törvény alapján nyilvántartásba veszik;
8. akinek DNS-profilját e törvény alapján nyilvántartásba veszik.

8. § (1) Az adatokat a (2) bekezdésben meghatározott, önálló nyilvántartásokban kell kezelni.

(2) Az adatokat

1. a 7. § a)-d) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a bűntettesek nyilvántartásában,
2. a 7. § e) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásában,
3. a 7. § f) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásában,
4. a 7. § g) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban,
5. a 7. § h) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a DNS-profilok nyilvántartásában

kell kezelni.

A BŰNTETTESEK NYILVÁNTARTÁSA

9. § A bűntettesek nyilvántartásának célja a büntetett, illetve a büntetlen előélet tényének megállapítása bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekből, valamint az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, illetőleg mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.

10. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

1. a nyilvántartott természetes személyazonosító adatait [családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i)], személyi azonosítóját, előző családi és utónevét, állampolgárságát, lakóhelyét;
2. a jogerős ítélet; a megszüntető végzés; a kegyelem folytán a nyomozást megtagadó, a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozat; megrovás esetén a nyomozást megtagadó, illetve megszüntető határozat; a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat; illetőleg felmentés esetén a vád szerint

ba) a bűncselekmény(ek) megnevezését,

bb) a bűncselekmény(ek) Btk. szerinti minősítését,

bc) az elkövetői és az elkövetési alakzat megjelölését,

bd) a bűncselekmény(ek) elkövetésének idejét,

be) azt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső-e;

3. a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
4. a vádemelés elhalasztását és időtartamát, a határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
5. a kegyelem folytán a nyomozás megtagadásáról, a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság megnevezését és határozatának számát és keltét;
6. az első és másodfokon, illetve harmadfokon, valamint a perújítás vagy a rendkívüli felülvizsgálat, illetőleg felülvizsgálat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
7. a kiszabott fő- és mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó adatokat, a korábbi felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
8. az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját;
9. összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés nemét és mértékét;
10. a közkegyelmi vagy egyéni kegyelmi rendelkezés alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi elhatározás számát, keltét, a jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;
11. a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;
12. a mentesítésre vonatkozó adatokat;
13. a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén a külföldi ítélet érvényének megállapításáról szóló bírósági határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, és azt, hogy a külföldi elítéléshez a magyar törvény alapján milyen hátrányok fűződnek;
14. a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott más különleges eljárás során hozott határozat adatait;
15. a nyilvántartott halálának időpontját.

(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

1. a szabadságvesztés foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés megkezdésének) napját;
2. a feltételes szabadságra bocsátás napját, a feltételes szabadság lejáratának napját, a feltételes szabadság megszüntetését, a pártfogó felügyelettel kapcsolatos adatokat;
3. a büntetés félbeszakításáról szóló adatokat;
4. a szabadon bocsátás napját;
5. a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját;
6. a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás lejáratának napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetését;
7. a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját;
8. a közérdekű munka, illetőleg a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról szóló határozat adatait;
9. a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás lejáratának napját, továbbá a lejárat napjának a felsorolt büntetések tartamába beszámítható, illetve be nem számítható idő szerinti változását;
10. a kényszergyógykezelés megszüntetésének napját.

11. § (1) A 10. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli, amely előtt az eljárás befejeződött.

(2) A 10. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli.

(3) A 10. § (1) bekezdésének f)-i) és k)-n) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.

(4) A 10. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott, továbbá a 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a pénzbüntetés szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatására vonatkozó adatokat az a bíróság közli, amely az alapügyben első fokon eljárt.

12. § (1) A 10. § (2) bekezdésének a)-g) pontjában, valamint - ha a nyilvántartott halála a büntetés végrehajtásának időtartama alatt következett be - a 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli. A büntetés-végrehajtás „jogszabályban meghatározott szerve” kifejezés alatt kell érteni a Magyar Honvédség Katonai Fogházat is.

(2) A 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a közérdekű munka szabadságvesztés büntetésre átváltoztatására vonatkozó adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli.

(3) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatokat - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás végrehajtását ellenőrző rendőrség közli.

(4) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a kiutasításra vonatkozó adatokat önállóan alkalmazott kiutasítás esetén az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett, szabadságvesztés büntetés mellett alkalmazott kiutasítás esetén a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli.

A helyes link:
http://www.complex.hu/…t9900085.htm#…

Péter bácsi!

a bűncselekményt mindig az elkövetés időpontjában érvényes jogszabályok alapján kell elbírálni.Nem értem, mit jelent az hogy az "ügyészség" hozott ítéletet, amikor ítéletet csak bíróság hozhat.
A BÜNYI-ben mindenki szerepel akit eljárás alá vonak a BÜTETENYI-ben pedig csak a felelősségre vont
elkövetők.Utóbbiak szerepelnek az "erkölcsiben"...
Katt ide, itt mindent megtalálsz!
http://www.complex.hu/…900085_0.htm

A Bnytv. 57. §-a értelmében a hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntettesek nyilvántartásának adatairól a nyilvántartás kezelője által kiállított közokirat, amely a kiállítástól számított három hónapig érvényes. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását kizárólag az érintett személy kérheti, és tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, büntetlensége, mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén a „bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” közlést, illetőleg a büntetett előélete esetén az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 100. § - 106. §-ai rendelkeznek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól történő mentesítésről. E rendelkezések értelmében a mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítélésekről, amelyre nézve mentesítésben részesült. Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz. Az elítélt mentesítésben részesülhet a törvény erejénél fogva, bírósági határozat alapján, vagy kegyelem útján.

A Btk. valamint a Bnytv. rendelkezései alapján, amennyiben az elítélt mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, büntetlen előéletűnek tekintendő, a hatósági erkölcsi bizonyítványt pedig ennek megfelelően állítják ki számára. A bűnügyi nyilvántartásban azonban a Bnytv. rendelkezéseinek megfelelően ennél tovább, a törvény által meghatározott időpontig kezelik az adatokat. Így például a gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetében a mentesítés beálltától számított öt évig.

A büntetett előélethez fűződő joghátrány tartalma az, hogy az érintett személy erkölcsi tisztaságát ennek következtében nem tudja igazolni, amennyiben azonban mentesül e joghátrány alól, már igen. A mentesülésnek, mint jogintézménynek tehát az a célja, hogy az elítélt személyeket a társadalomba visszaintegrálja, és egy újabb esélyt adjon számukra a negatív megkülönböztetés nélküli élethez.

Sziasztok!

A következő lenne a helyzet! Szeretnék emigrálni kanadába! Ahhoz viszont ki kell tölteni egy nyomtatványt amelyben az ember után néznek 10 évig visszamenőleg a "bűnügyi nyilvántartásban"! Namost nekem volt egy ügyem és bűnösnek találtak számítógépes csalás elkövetésében! Volt fényképezés újjlenyomat stb.!( 3 x-or léptem fel egy ember internetes felhasználói nevével, tárgyalás nem volt hanem az ügyészésg meghozta ezt az ítéletet! Perkölcséget kellett kifizetnem! Ez 7 éve történt!) Ahogy olvasom a hozzászólásokat "ObudaFan" hogy a bűnügyi nyilvántartásból az embert 15 év után törlik! Tehát így úgy hiszem hogy nem tudnék emiatt emigrálni mert kizáró ok ha valaki szerepel a nyilvántartásban!

Az a kérdésem hogy amikor elkövettem ezt a "bűncselekményt" akkor még nem volt ilyen törvény viszont mire 2 év múlva határoztak már létezett! És az érdekelne hogy lehet e tenni ez ügyben valamit hogy töröljenek a nyilvántartásból?

Előre is köszönöm a válaszotokat!

Üdv.: Sz.Péter

Sziasztok!
Én sikkasztotam jó nem sok összeget a kárt meg is térítettem.A kérdésem az lenne,hogy milyen büntetést kaphatok,és hogy lehet e ezek után fedhetetlenségit kérnem?
Előre is köszönöm válaszotokat.

Üdv mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni két dologban:
Kb. 5-6 éve volt egy 100.000-es banki tartozásom, nem foglalkoztam vele, ahogy láttam, 2008. március végéig tartanak nyilván emiatt a BAR listán. Ennek tükrében milyen erkölcsit fogok kapni most?

Egy közeli rokonomnak fűtés számla tartozása volt az önkormányzati lakásán, úgy tudom a bíróságra is eljutott az ügy. Azóta rendezte, megszűnt a tartozása (pár hónappal ezelőtt). Ilyenkor ez megjelenik az erkölcsijében?

Köszönöm a választ előre is!

elnézést!! kihagytam, h szerepelek a rendorségi nyilvántartásban is!!!

Tisztelt Hölgyem/ Uram!!

2006-ban 1 év felfüggesztett volt a buntetésem lopás miatt...
Kérdésem a Következő, ha most igénylek erkölcsi bízonyitványt, akkor szerepelni fog benne az 1 év felfüggesztett???

Köszönettel:
V.C.

T. Ügyvédurak!

Kettő év felfüggesztve három évre./adócsalás/
Ez volt a büntetésem kb a felénél tartok.
Kérdezném hogy 2 év leteltével van-e esélye kérnem kegyelmet?
Ha igen akkor azt kb.mikor érdemes kezdeményeznem,vagyis mennyi az átfutás a döntésig?

Köszönettel

Zsolnai

Tisztelt Hölgyem Uram!
Egyik ismerősömet autólopásért ítélték el,2006. novemberében szabadult. 1 év börtönbüntetése volt.Az lenne a kérdésem,hogy az erkölcsi bizonyítványba ez hány évig mutatkozik meg.Mikor évül el?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt: Hölgyem,Uram! Én egy eröszakos büncselekmény miatt,kettő év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztést kaptam.Kilenc éve szabadultam,azóta nem volt dolgom a hatósággal.Az lenne a kérdésem hogy,lehetek-e egyéni vállalkozó,vagy felejtsem el?

Jó napot érdeklődni szeretnék: Nemrég kaptam jogerősen 1 év börtönt 2 évre felfüggesztve, kaphatok-e erkölcsi bizonyítványt? vagy csak a felfüggesztés lejárta után? Köszönöm a választ!

Üdv!

Könnyű testi sértés vétségében megrovásban részesített a bíróság. 5000 Ft illeték megfizetsésére köteleztek.(csekk vagy még mindig nem jött erről,így befizetni nem tudtam)
Ha ez az ítélet 2007 szeptemberében jogerőre emelkedett, akkor szerepelni fog ez az erkölcsi bizonyítványomban?
Előre is kösszönet a válaszért!

Tiszteletem!

Szinte minden órán előkerül az elévülés...mint büntetőjog, mint adózás...van egy történet, amivel nem értek egyet.

Ha tegyük fel büntetett követek el....majd a rendőrségi nyomozás nem jut eredményre, és az ügy elévül. Majd én másnap mikor már elévült az ügyem, akkor elmegyek a rendőrségre és bejelentem, hogy én voltam a tettes. A rendőrség nem fog foglalkozni velem, mert ez ügyem elévült?...vagy új és fontos információ miatt újból előveheti az ügyemet?

ÉN úgy gondolom, hogy a fontos és új információ miatt újból fog indulni a nyomozás.

De segítsetek ki ha nem így van.

U.I: Lenne egy másik is...állampolgári jog...
Mi történik akkor, ha egy magyar állampolgárnak születik külföldön gyermeke...tegyük fel angolszáz területen, ahol a területi jog van érvényben...
Akkor én most "angol" vagy magyar leszek? Esetleg mindkettő?

Köszönöm

sziasztok'
az lenne a problémám, hogy vagyonvédelmi rendszerek szerelésével szeretnék foglalkozni alkalmazottként, de van egy folyamatban lévő ügyem, ami hamis árú megjelőlés "címszó" alatt fut. még nem volt tárgyalás sem, a büntetés valószinűleg csak pénzbeni lesz(kb. 50.000).
nos ha jól tudom ehez a munkához, majd hatósági engedély is kell, aminek feltétele a büntetelen előélet, ill. ezt a munkáltató is kéri,
ha majd meg lesz az ítélet, utána én végezhetek ilyen munkát, ill. kaphatok-e engedélyt? számomra a logikus a nem lenne. csak fősulin is ezt a szakirányt tanulom "biztonságtechnikai mérnök", és akkor ezek szerint a ha meg lesz a diplomám ki is dobhatom a kukába? az erkőlcsi tudom hogy tiszta lesz, de a cégeknek a böntetelen előélet számit

Obudafan,köszi a választ!Rövid volt és velős.Ha egy hét telt el a tárgyalás óta akkor az itélet jogerős lett.Kb. mikor számíthat az igazolvány visszavonására?

Be.

Senki se tud segíteni!Nagyon megíjedtem hogy esetleg bevonhatják a vagyonőr igazolványát!

Sziasztok!A páromat a bíróság egy hete csalás miatt 60 000 ft pénzbüntetésre itélte.Személyi kölcsönt vett fel hamis munkáltatóival.Jelenleg vagyonőrként dolgozik.A kérdésem az lenne hogy bevonhatják-e az itélet miatt a vagyonőr igazolványát?Léci válaszoljatok!