rég nem jártama fórumon mert elfoglalt vagyok manapság meg a szakdogozatomat írom de gondoltam beszámolok milyen információkhoz jutottam a témával kapcsolatban ugyanis ez idő alatt mert erre is szakítottam időt. Nos azt hiszem megtaláltam választ a kérdésemre és sajnos ez az amit sejtettem előre. Most éppen nem tudom sehová sem feltölteni az anyagot/tanulmányt ami részletesen leírja az MNB működésést, tevékenységét, monetáris politikáját és tevékenységének hatását a magyar gazdaságra, mindezt szakszerűen valós forrásadatokra tobbek között az MNB forrásadataira hivatkozva, de szívesen megküldöm e-mailben a word doksit akit érdekel a téma. A szerző mindent úgy írt le hogy annak bárki ugyan úgy ahogy ő utánajárhat és meggyőződhet saját szemével az általa közölt adatokkal és tényekkel, azok valódiságával.
MNB törvény (???)
Nem hülye. Ebben megegyezhetünk.
Kérdés: Soros György hogyan szerezte az "első millióját"?
Szó sincs róla h. példakép, sőt! Az én privát véleményem vele és tevékenységével kapcsolatban nem is lenne szalonképes ide... De attól még nem hülye. Ezt még annak is el kell fogadnia aki utálja.
Emeljük piedesztálra a világ népeinek nyomorba döntőit:-))).
Sunshine after the rain.
Soros György? Jaj!
Nagyon elszomorít, hogy Soros György "példakép" a mai fiatalság körében.
Azt hittem ezek után világos. Egy magántulajdonban lévő bank (úgymint egy kereskedelmi bank) vajon kinek az érdekeit fogja szem előtt tartani? Evidens h. elsősorban a saját érdekeit (a tulajdonosok érdekeit) és saját profitra termel,a közösség érdekei csak másodlagosak. Egyébként értelmetlen a privatizáció, hiszen semelyik üzletember (főleg nem bankár) nem venne meg egy olyan "vállalatot", amely ha éppen nyereséges akkor azt viszaadná az ügyfeleinek (jelen esetben
visszajuttatná a költésgvetésbe). Mivel teljesen szabad kezet adtak a FED-nek a monetáris
döntésekben és döntései nem is kérhetők számon rajta és nem ellenőrizhetők, továbbá tranzakcióit a banktörvényre hivatkozva letitkosíthatja 20-70 évre, ezért tualjdonképpen bámrilyen tranzakciót, mesterséges inflációt és deflációt előidézhet a saját érdekében, hogy az ennek következtében előálló krízishelyzetben pl. hitelfelvételre kényszeríthesse az állami és a magánszektort. Az állam teljesen alárendelődik vele szemben. És csak hitelleveleket bocsát ki - mert kibocsáthatna kamatmentes pénzt is amely nem okoznainflációt - mert ebből származik haszna
kamat formájában. Így gyakorlatilag mindenkit el tud adósítani. Lehet azt mondani h. vad a
fantáziám, de egyre inkább az körvonalazódik meg bennem h. pl. az első hozzászólásomban idézett MNB tv. módosítás épp erre ad lehetőséget.
Tehát a FED nagyon is tudja miként kell a bankópérst működtetni, csak ezt úgy teszi, h. az saját hasznára váljék. Ezért nem szerencsés a FED modellt átvenni. A dollár piaci értéke már régen közelében sincs a valódi értékének, az értékét mesterésgesen tartják fenn. Ezt Soros György nyilatkozta egyszer akit azt hiszem nem kell bemutatni a tőzsdepiacon és ő csak tudja mit beszél.
Dehogynem. Működteti is. Nézdd meg az évi fizetések alakulását az Egyesült Államokban mondjuk 1969-től napjainkig ! Rájössz, hogy ilyen mértékű emelkedés a bankóprés nélkül nem működött volna.
Mert a FED aztán végképp nem tud bankóprésként működni. Se okosan, se bután.
Akkor végülis miért rossz a példa?
Erre céloztam :)
Dr. Attika: A lehető legrosszabb példát hoztad fel ami csak létezhet. A FED (Federal Reserve System, Szövetségi Tartalék Rendszer) 1913-ban alakult azzal, hogy a milliárdos nemzetközi bankárok nyomására privatizálták az Egyesült Államok jegybankját. A FED még csak nem is félállami, mint pl. az MNB akinek a tulajdonosa a magyar állam, de monetáris döntéseibe azonban nincs beleszólása, hanem teljes egészében magánkézben lévő bank (a nemzetközi bankárok által létrehozott magánkartell), amely betölti az Egyesült Államok központi bankjának szerepét. A FED főrészvényeseit letitkosították anno, idővel azonban kiderültek kikből áll, ezek az alábbi bankok, vagy jogutódai:
Rothschild Banks of London and Paris, Lazard Brothers Banks of Paris, Israel Moses Seif Banks of Italy, Warburg Bank of Hamburg and Amsterdam, Lehman Brothers Bank of New York, Kuhn, Loeb Bank of New York, Chase Manhattan of New York, Goldman, Sachs Bank of New York. A FED-ről szóló törvénnyel a pénzrendszert kivették a közöség érdekeit képviselő állam kezébúől és magánszemélyeknek engedték át. Amióta a létezika FED, azóta nő az USA eladósodása, úgy hogy az USA-nak már csak hitellevelet bocsát a rendelkezésére, kivéve a II. világháborús időszakot, amikor kivételesen kamatmentest pénzt juttatott be a gazdaságba, mert akkor létkérdés volt a reálgazdaság megerősítése.
Összefoglalva a FED miel 100%-ig magántulajdonban van, az amerikai kormánynak még annyi beleszólása sincs a tevékenyégébe mint amennyi magyar kormánynak lenne az MNB működésébve
Khmmm... És a FED talán kevésbé független a kormányzattól, mint a magyar Nemzeti Bank?
Egyik neves "doyen" közgazdászunk fogalmazta meg, hogy a "bankóprés" beindítása nem mindíg probléma. Csak okosan kell működtetni.
Javaslom tanulmányozzátok a FED működését. Az igazi jegybanknak így kell működnie. Nem véletlen az, hogy a világon az amerikai dollár vezető valuta, deviza.
Nem olyan logikátlan, hogy az MNB-re nem vonatkozik a Gt. néhány előírása, hiszen az MNB, bár rt.-ként működik nem klasszikus értelemben vett vállalkozás, célja nem a jövedelemtermelés. Ami az ellenőrzését illeti, a monetáris politika az MNB kizárólagos hatásköre, éppen azért nem szólhat bele a kormány, nehogy bankóprésnek nézze véletlenül a jegybankot. A jegybank korábbi vesztesége pont abból származott, hogy kénytelen volt akár kamatveszteséggel is finanszírozni az államadósságot.
Jogos a felvetésed. Ez tipikus "orwelli" helyzet.
"Vannak egyenlők és vannak mégegyenlőbbek"
érdekes egyébként az mnb-nek nincsen cégjegyzékszáma nem jegyzi be a cégbíróság stb.
Az MNB jogi formája
46. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy.
(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.
(3) Az MNB alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.
(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.
Akkor lehet nem fogalmaztam érthetően, azt akartam mondani, hogy az állam (kormány+országgyűlés) bízza meg az MNB-t az ország pénzügyeinek stb. kezelésére. Ha az MNB veszteséget „termel” (mert volt már ilyen zárómérlege nem egyszer!) azt a költségvetés (azaz az adófizetőknek) köteles állni Az MNB egy pénzintézet, bank, „vállalat” és mindenki tudja hogyan lehet egy céget, vállalatot pl. különféle könyvelési trükkökkel papíron veszteségessé tenni. Magánvállalatok, bankok eetén ha veszteséges és csődbe jut, akkor a felettes szervek kivizsgálják az ide vezető okokat és felelősöket keresnek akik akár nem kis börtönbüntetést is kaphatnak. A lentebb idézett MNB törvényből számomra is az jön le h. a törvény az MNB-nél is esetlegesen előforduló (mert mi zárja ki azt hogy nem fordulhat elő) hasonló eset kivizsgálása alól menti fel az MNB-t. De egyébként a konkrét kérdésemre még nem kaptam választ és más hozzászólását is várom. Tisztábban a kérdésem: Miért kell az ellenőrzés alól kivenni olyan pontokat idézem a tv.-t: „…Az ÁSZ hatásköre kiterjed az MNB működésének és gazdálkodásának egészére, kivéve a 4. § (1) és (3)-(7) bekezdésben meghatározott feladatait, és azok hatását az MNB eredményére…” azaz véleményem szerint a leglényegesebb pontokat? Más segítségét is várom.
A példa annyira nem teljesen azonos, hogy egészen más. Az MNB nem a kormány, hanem az állam, végsősoron a nép tulajdona. A kormány nem saját magát fosztotta meg az ellenőrzéstől, hanem a népszuverenitás letéteményese, az országgyűlés tiltotta meg neki, hogy túl közvetlenül működtesse a bankóprést meg a hitelmasinát.
A kontrollt pedig a monetáris tanács látja el.
(Remélem, nem haragszol meg érte, ha mosolygok azon a felvetéseteden, hogy az MNB vezetése "csődbejutatta a céget", és ez azért van, mert a kormány nem tudott közvetlenül beavatkozni a bank ügyeibe. Mégse mosolygok: röhögök!)
Az első mondatod világos és köztudott, azonban ettől még nem értettem meg a lenti törvénymódosítás szükségszerűségét, értelmét. Az idézett komment egyébként szakemberi vélemény, amely számomra is azt jelenti h. a kromány és országgyűlés megvonja magától a jogot h. számonkérje tevékenységéről a MNB-t. Nem teljsen ugyan ilyen a példa, de ez olyan, mintha nekem van a tulajdonomban egy cég és megtiltom magamnak hogy az általam megbízott vezetőséget ellenőrizhessem és számonkérhessem tevékenységét, mindemellett felelősségre sem vonhatom. Hiszen az MNB az állam 100%-os tulajdonosa, az államot a kormány illetve az országgyűlés képviseli. Persze lehet azzal jönni, hogy ha nem végezte a vezetés megfelelően a munkáját akkor leváltom vagy kirúgom őket, de ettől még pl. hibás vezetéssel vagy akár szándékosan, valamilyen érdekből csődbejuttatták a cégemet. Magyarul ők (azaz a cégveztőség, vagy az MNB) azt csinálhatnak amit akarnak, semmilyen érdemi kontroll nincs felettük és nem is vonhatók felelősségre tetteikért.
Miről beszélsz? A kormánynak jelentős befolyása van arra, hogy kik ülnek a monetáris tanácsban, az országgyűlésnek dettó.
Ezzel a logikával azt is mondhatnád, teljesen indokolatlan, hogy a választók fizessék meg az államadósság terheit, amikor nekik nincs is beleszólásuk az érdemi dömtésekbe.
Nem találtam ennél megfelelőbb csoportot e témára de segítséget kérnék az alábbi korábbi jogszabálymódosítás szükségszerűségének megértéséhez, illetve a jogszabáy hivatkozás után másolok be egy érdekes kommentet mellyel kapcsolatban kíváncsi vagyok a hozzáértők véleményére. Előre is köszönöm.
Az MNB-törvény a következőképpen rendelkezik:
?45. § (1) Az MNB működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) végzi.
(2) Az ÁSZ azt ellenőrzi, hogy az MNB a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak megfelelően működik-e. Az ÁSZ hatásköre kiterjed az MNB működésének és gazdálkodásának egészére, kivéve a 4. § (1) és (3)-(7) bekezdésben meghatározott feladatait, és azok hatását az MNB eredményére?
?4. § (1) Az MNB a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.
(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.
(5) Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését.
(6) Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé.
(7) Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.?
Ez azt jelenti, hogy az MNB-jogszabály megalkotói ? köztük az Országgyűlés tagjai ? bekötötték a Kormány szemét arra az esetre, amikor fizetni kell és megkötötték a kezét, amikor azt a Kormány a köz érdekében kinyújthatná az őt megillető összegért. Ez a szabályozás ellentmond a logika és a közgazdaság egyébként szokásos eljárásainak, mert nem teszi lehetővé az elszámoltatást. A költségvetésnek sem kötelezettsége, sem követelése nem lehet az árfolyam-változásból kifolyólag. Indokolatlan, hogy a költségvetés fizesse az általa nem ellenőrizhető Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának a kamatait. A mintegy 10 milliárd euró körül mozgó devizatartalékot az MNB forgatja a saját hasznára, de mint már utaltunk rá, elszámolni nem köteles vele a költségvetésnek, és egyetlen állami szerv sem szólhat bele érdemi döntéseibe. Ezek után teljesen indokolatlan, hogy a magyar adófizetők viseljék a 10 milliárd eurónyi devizatartalék kamatterheit.
