Kamarai tagság - állampolgárság


Law1 # 2003.09.11. 07:50

Kedves Fórum-tagok!

Egy magyar származású, de csak francia állampolgársággal rendelkező ismerősöm évekkel ezelőtt Budapestre jött azzal a szándékkal, hogy elvégezze a jogi egyetemet. Az egyetemi évek során nem csak a tartózkodási engedélyt sikerült megszereznie, hanem a letelepedési illletve bevándorlási engedélyt is (1999-ben), mely szerint életvitelszerüen Magyarországon tartózkodik. A probléma ott kezdődik, hogy magyar jogi diplomával és bevándorlási engedéllyel NEM tud ügyvédjelőltként elhelyezkedni, mivel az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bek. a) pontja szerint a kamarai tagság feltétele a magyar állampolgárság. Õszintén szólva ezt a mai napig hatályban lévő szabályozást nagyon aggályosnak tartom, mert véleményem szerint az ügyvédi (ügyvédjelőlti) pálya telyes mértékben a magánszférába sorolandó a bírói, ügyészi és köztisztviselői pályával szemben. Továbbá hozzá kell tennem, hogy a "fejlett" nyugateurópai demokráciákban minden letelepedett külföldinek, aki az adott országban szerzett jogi diplomát, lehetősége van jelőltként és ügyvédként praktizálni. Hisz hangsúlyozom mégegyszer: semmi nem indokolya véleményem szerint azt, hogy valakit, aki Magyarországon szerzett jogi diplomát és bevándoroltként él az országban, megfosztja egy jogszabály az ügyvédi, illetve jelőlti tevékenység gyakorlásának lehetőségétől.

Innentől kezdve felmerül a kérdés, hogy a fenti szabályozás mennyiben sérti ismerősöm alkotmányos jogait?

Petrocelli # 2003.09.11. 10:03

Nem akarlak kiábrándítani, de attól még hogy máshol úgy van attól még nem feltétlenül kell itt is úgy lennie. Abban végképp nem értek egyet, hogy az ügyvédi tevékenység a magánszfára halmazában van. Nézz csak utána, hogy fejlett ny.európai demokráciákban ügyvédi ellenjegyzés szükségeltetik-e egy ingatlan tulajdonjogának bejegyzéséhez. Amúgy Külföldi jogi tanácsadóként működhet, csak szüksége van legalább egy magyar ügyvéd kollegára. Ez általában van így jelen esetben ez sem megy így mert még csak nem is külföldön nyílvántartott ügyvéd. Amúgy nemsokár módosítják a törvényt, hívd fel a kamarát, biztos elárúlnak valamit.

Law1 # 2003.09.11. 10:12

Ezekszerint egytértesz a jelenlegi szabályozással? Rendben, de akkor indokold meg, hogy egy Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó és MAGYAR jogi diplomával rendelkező külföldi állampolgár miért nem dolgozhatna ügyvédként. Hisz itt nem olyan külföldiről beszélünk, aki pl Franciaországban szeretzte a diplomáját és csak dolgozni jött Magyarországra.

Law1 # 2003.09.11. 10:16

.......... és miért dolgozhatna csak külföldi jogi tanácsadóként, amikor ugyan olyan hazai végzettséggel rendelkezik, mint a többi magyar állampolgárságú ügyvéd?

Leiterjakab # 2003.09.11. 15:27

Az uniós cstalakozással megoldódhat a helyzet, mert a jogász-diplomákat, ha jól tudom kölcsönösen elismerik a az egyes tagállamok, de pl. Németország esetében ahhoz, hogy egy portugál, olasz, svéd stb. ügyvéd kamarai tagságot nyerhessen, vizsgát kell tennie német jogból.
Gondolom ez hasonló más országok gyakorlatához.

Az ismerősöd helyzete is megoldódhat rögtön az EU-csatlakozás hatályba lépéséval mert az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 2004. máj. 1.-töl hatályos szövege már nem követeli mag a magyar állampolgárságot, csak azt, hogy az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárra legyen. Így most már érdemes várni még egy pár hónapot, ha nem sürgős rögtön elhelyezkedni.


Leiterjakab

Law1 # 2003.09.12. 06:26

Szia Leiterjakab!

Köszönöm az információt. Az ismerősöm problémáját meg fogja oldani, de ennek ellenére aggályosnak tartom, hogy a kamarai tagságot bármilyen állampolgársághoz kötik - legyen az magyar vagy uniós. Ha Németországot vesszük példának, ott konkrétan tudom, hogy rengetek török állampolgárságú ügyvéd dolgozik, hisz az ottani kamarai tagság egyik alapfeltétele a hazai jogi diploma és a letelepedési engedély. Ez gondolom azért van így, mert Németországban is nehéz megindokolni, hogy miért kellene egy török állampolgárt kizárni az ügyvédi tevékenység gyakorlásának lehetőségétől - egyszerüen azért, mert alkotmányjogi szempontból 100% aggályos lenne valakit az állampolgársága alapján a magánszféra egyik területéről kizárni!!!

Ezért feltenném mégegyszer a kérdést, hogy a bírói, ügyészi és köztisztviselői pályával szemben egy Magyarországon jogi diplomát szerzett bevándorolt állampolgár (legyen az akár szíriai) miért ne tevékenykedhetne ügyvéd, illteve ügyvédjelöltként?

Erre egy szakszerü választ kérek!

Az egyetértők hozzászólását is szívesen várom.

Üdv

the big cat # 2003.09.12. 08:16

Én nem látok itt alkotmányossági aggályt. Az alkotmány főszabály szerint a jogok teljességét a magyar állampolgárok részére biztosítja. Így ha külföldieket kizárnak bizonyos jogokból, az még lehet alkotmányos.

Az EU csatlakozással az EU állampolgáraival kapcsolatban a fenti paradigma változik, mivel az EU tagállamoknak főszabály szerint biztosítaniuk kell mindazon jogokat az EU-s állampolgároknak is mint sajátjuknak, és ez alól vannak kivételek, amelyek azért meglehetősen kiterjedtek és jelentősek, de pl. a munakvállalás kapcsán igen korlátozottak (legalábbis a derogációk lejárta után)

Az más kérdés, hogy egy ilyen szabálynak mi az indoka. Nyilván mélyen gyökerezik a jogászság feudális-céhes hagyományaiban, amely a piaci viszonyok kizárására a hagyományokra hivatkozik. De mégegyszer mondom, szerintem alkotmányos aggályt nem vet föl. Az hogy más országok másképpen szabályoznak, csak követendő vagy elvetendő példa lehet.

Law1 # 2003.09.12. 10:59

"Az más kérdés, hogy egy ilyen szabálynak mi az indoka. Nyilván mélyen gyökerezik a jogászság feudális-céhes hagyományaiban, amely a piaci viszonyok kizárására a hagyományokra hivatkozik." (the big cat)

Ezzel teljesen egyetértek, és éppen ezért tartom aggályosnak ezt a szabályozást, mert gyakorlatilag kizárunk valakit az állampolgársága alapján ráadásul egy a magánszféra kategóriájába tartozó tevékenységi körből, azért, hogy védjük ezzel a piaci viszonyokat vagyis azért, mert félünk attól, hogy majd egy külföldi konkurenciát fog jelenteni.

Ami pedig a kamarai tagságot illeti: nem tartod aggályosnak azt, hogy egy uniós állampolgár külföldi jogi diplomával (még ha különbözeti vizsga alapján) Magyarországon kamarai taggá válhat, de egy nem uniós állampolgár, aki ráadásul magyar jogi karon szerzett diplomát és bevándorlási engedéllyel rendelkezik (hisz az EU-s ügyvéd lehet, hogy csak vízummal tartózkodik Magyarországon) nem élhet ezzel a lehetőséggel.

Ezzel egyértelműen előnyben részesítjük azokat a külföldi ügyvédeket, akik még csak magyar diplomával sem rendelkeznek és nem kötődnek pl annyira ehhez az országhoz, azokkal az külföldi polgárokkal szemben, akik hazai diplomát szereztek és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodnak.

...... és ez nem aggályos???
Hol itt a reláció?

Az igazság az, hogy ennek az ügynek már rég az alkotmánybíróság előtt lenne a helye!

sessionID # 2003.09.12. 11:12

Ahogy big cat is mondta: az Alkotmány a magyar állámpolároknak biztosítja a benne foglalt jogokat (kivéve: ált. emeri jogok, stb.). Tehát nem alkotmányellenes a nem állampolgárok kizárása (szvsz).

Egyébként - bár nem tartozik szorosan ide - bárki, tehát külföldi személy is indíthat eljárást az AB előtt.

Egyébként2 az ügyvédség speciális szabályozása egy nagyon régi (szerintem rettenetesen ósdi) szemléleten alapul, ami szerint ez a szakma különleges védelmet és bánásmódot igényel, mivel speciális szerepe van a társdalom működésében (az ügyvédi kar az igazságszolgáltatás része).

Ezzel egyértelműen előnyben részesítjük azokat a külföldi ügyvédeket, akik még csak magyar diplomával sem rendelkeznek és nem kötődnek pl annyira ehhez az országhoz, azokkal az külföldi polgárokkal szemben, akik hazai diplomát szereztek és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodnak.

Ez viszont nem alkotmányossági kérdés, nem függ össze szorosan semmilyen alkotmányi elvvel.

the big cat # 2003.09.12. 11:18

És szerinted az Alkotmány melyik szakaszát sérti ez a gyakorlat? mert ugye csak akkor kerülhet valami az Alkotmánybíróság elé, ha az az Alkotmányt vélelmezhetően sérti. namost ha valakinek (ma egy nem magyar állampolgárnak, később egy nem EU állampolgárnak) a magyar alkotmány alapján édeskevés joga van, akkor az nem sértheti az Alkotmányt hogy valamit nem kap meg, ami nem is jár neki. Az Alkotmánybíróság az Alkotmányt védi, de nem alkotja.

Azzal hogy ez ahelyzet esetleg igazságtalan vagy irracionális, még akár egyet is érthetek, de nem jogellenes.

Ebben az országban vannnak annál sokkal égetőbb problémák is, minthogy egy kb 3 embert érintő probléma miatt Alkotmánymódodstást kezdeményezzenek.

Egyébként pedig nem látok problémát abban sem, hogy egy életvitelszerűen nem itt élő, de EU-s polgár lehet, míg egy életvitelszerűen itt élő, de nem EU-s polgár nem lehet kamarai tag. Ugyenez a jog megilletti (legkésőbb a derogációk lejártával) a magyarokat is az EU államaiban. Mi az EU polgárai leszünk, jogaink azok alapján lesznek. Akik nem EU polgárok, azoknak pechjük van, de ez nem jogellenes.

Ez bevándorláspolitikai kérdés leginkább, kinek, milyen munkát engednek végezni egy országban állampolgárság nélkül.

Law1 # 2003.09.12. 11:26

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

Petrocelli # 2003.09.12. 11:41

Szerint itt szó sincs magánszféráról, legalábbis nem abban az értelembn ahogyan azt Law állítja. Azt már végigvezették, hogy ez miért nem jogellenes. Annyit még hozzátennék hogy az ügyvédséget nem lehet piaci, liberálkapitalista alapon meghatározni. Mit gondoltok miért nem lehet az ügyvédi irodát reklámozni? Pl. "Mi túljárunk az ingatlan maffia eszén, válasszon minket." Mi vagyunk a legolcsóbbak. Ellenjegyzési akció."
Német Török viszonyból pedin nem indúlnék ki. Már csak azért sem mert ha valaki 50 év múlva bejelenti, hogy megy Törökországba, akkor arra azt fogják visszakérdezni:
Kelet- vagy Nyugat Törökországba ?

the big cat # 2003.09.12. 12:07

Law, ezeket a jogokat nem sérti amit te írtál.

Az alapjogokat garantálja a külföldiek számára is az Alkotmány, de az ügyvédi kamarai tagság nem alapjog.

Ha a te értelmezésedet vennénk, akkor bárki, aki akár túristaként érkezik ide, minden további nélkül jogosult lenne határozatlan ideig itt tartózkodni, és dolgozni. Sőt nem dolgozni, de munaknélküli segélyt igényelni. Az Alkotmány rendelkezéseit törvéynek és egyéb jogszabályok bontják ki.

Law1 # 2003.09.12. 12:29

Látom, nem könnyű erre megoldást találni. De akkor kérlek Benneteket, hogy egy kérdésemre adjatok választ:

Tényleg korrekt az, hogy előnyben részesítek egy uniós polgárt külföldi diplomával, egy nem uniós polgárral szemben, aki magyar jogi diplomával rendelkezik és az életvitelszerű tartózkodása alapján sokkal inkább kötődik Magyarországhoz?

Rendben, megértem, hogy nem lehet az ügyvédi tevékenységet olyan mértékben a magánszférába sorolni, mint az étteremtulajdonost, na de nem is lehet egy kalap alá venni az ügyészi, bírói és köztisztviselői tevékenységgel.

Vajon miért nem jelent más országban problémát, hogy egy bevándorolt és hazai jogi diplomával rendelkező külföldi állampolgár ügyvédként dolgozzon? Valószínűleg azért, mert egyszerűen nincs ésszerű indok, ami miatt őket ki lehetne zárni e körből.

Nem akarom jobban lerágni ezt a csontot, de még annyit mondanék, hogy nem tartom korrektnek, hogy uniós külföldieket hagyunk itthon ügyvédként dolgozni, mert hirtelen elismerjük kölcsönösen a diplomákat. Ellenben egy Magyarországon végzett, tehát 100% kvalifikált nem uniós külföldit megfosztjuk a lehetőségtől.

Ebből kifolyólag egyértelmű a Magyarországon jogi egyetemet végző diákoknak szánt üzenet: "köszönjük, hogy idehoztátok a pénzeteket (1500-2600 Dollár / félév az egyetemi kasszának + albérlet, stb.), de ha befejeztétek a tanulmányaitokat, akkor haza lehet cuccolni".

Law1 # 2003.09.12. 12:50

@ the big cat

Értelek, de nem egészen így gondoltam. Persze, hogy kritériumokat kellene felállítani, de úgy gondolom, hogy a jelenlegi szabályozással diszkrimináljuk azokat a külföldieket, akik hazai jogi diplomát szereztek és életvitelszerűen (tehát nem vízummal) tartózkodnak az országban. Szerintem a kamarai tagságnak szakmai kritériumai lehetnek, mint pl. a hazai jogi diploma megszerzése, továbbá kötödés az országhoz, ami a bevándorlási engedély megszerzésével meg is valósul.

Na de csak az állampolgárságra hivatkozva valakit kizárni morális szempontokból nem helyes.

Ilyen alapon ideállhatnának a magyar pékek, akik tartanak a konkurenciától és követelhetnék, hogy török állampolgár, aki lehet, hogy finomabb kenyeret süt, ne lehessen Magyarországon pék.

Hülyeség? Az hát. Miért ne lehetne Magyarországon török állampolgár pék, ha ráadásul itt folytatta szakmai tanulmányait és magyar "pék-diplomával" rendelkezik.

Ez a helyzet az ügyvédeknél is. Miért nem folytathatna egy magyar diplomával rendelkező bolgár állampolgárságú jogász Magyarországon ügyvédi tevékenységet? Azért mert félünk a megváltozó piaci viszonyoktól? Azért mert félünk attól, hogy egy Kanadából származó, több nyelvet beszélő és magyar jogi diplomával rendelkező jogásznak több ügyfele lehet?

Ha ettől félünk, akkor kérdezem azt, hogy a védekezés módja az, hogy állampolgársági kritériumok felállításával próbálom ezeket kivédeni? - Vagyis diszkriminálok a hazai ügyvédi piac védelmének érdekében?

Tehát ezek szerint ott tartunk, hogy a csatlakozás után nem lesz probléma, hogy egy külföldi diplomával rendelkező uniós ügyvéd probléma nélkül pl. Budapesten praktizálni fog. Na de nem uniós állampolgároknak, akiket ráadásul a saját egyetemeinken képeztünk ki, nem adjuk meg ezt a lehetőséget. Akkor ez mi ha nem diszkrimináció???

Egy francia külföldi diplomával kvalifikáltabb, mint egy szíriai, aki esetleg egy ELTE-diplomával rendelkezik? Na ezt Ti sem gondoljátok komolyan!

.... akkor ez hogy is van?

Law1 # 2003.09.12. 13:43

Ha van köztetek olyan jogász, akinek konkrét javaslata van a felmerült problémával kapcsolatban és szeretne közremûködni annak megoldásában, kérem, hogy az alábbi e-mail címre küldje meg elérhetõségét:

law1000@freemail.hu

Üdvözlettel:

Law1

Law1 # 2003.09.12. 14:16

"Ebben az országban vannnak annál sokkal égetőbb problémák is, minthogy egy kb 3 embert érintő probléma miatt Alkotmánymódodstást kezdeményezzenek." (the big cat)

Úgy gondolom, hogy a egy adott jogi szabályozás egy demokratikus országban csak egyetlen egy polgár jogait is korlátozzan alaptalanul, akkor itt az ideje, hogy ez ellen fellépjünk. Hisz az alkotmány és az általa garantált jogok és kötelezettségek nem csak az ország lakóinak többségére vonatkoznak, hanem kivétel nélkül mindenkire!!!

Aki ezzel nem ért egyet, az nem érett a demokráciára és messze nem az Európai Unióra!!!

Law1 # 2003.09.12. 14:27

"Azzal hogy ez ahelyzet esetleg igazságtalan vagy irracionális, még akár egyet is érthetek, de nem jogellenes." (the big cat)

Tudod, az 50-es évek Amerikájában szintén nem volt jogellenes valakit kitiltani egy szorakozóhelyrõl, mert "nigger".

Dél-Afrikában 15 évvel ezelõtt még nem minõsült jogellenesnek, ha egy fekete bõrünek más busszal, vagy a tömegközlekedési eszközön külön ülve kellett utaznia.

Lehet, hogy ma még nem minõsül jogellenesnek Magyarországon valakit megfosztani egy adott tevékenység gyakorlásának lehetõségétõl állampolgárságára hivatkozva, ANNAK ELLENÉRE, hogy a hazai szakmai képzettsége meg van hozzá. De talán eljön ez az idõ, amikor majd ezek a külföldiek sem fognak "nigger"-nek minõsülni az ügyvédi törvény alapján.

Leiterjakab # 2003.09.12. 16:33

Az állampolgárság nem lehet alkotmányellenes jelenség, mert minden államnak szuverén joga eldöntenie azt, hogy kiket ismer el államplgáraiként és az is, hogy a külföld állampolgárok részére milyen poltikai és közéleti jogokat biztosít.

Az ügyvédi tevékenység ugyanis - és ezt a Btk. is annak tekinti pl. - közfeladat ellátását jelenti. Bíróságok előtt fellépni, jogi képviselelet ellátni stb. nem egy egyszerű vállakozói tevékenység mint pl. zöldséges boltot, vagy cukrászdát nyitni...

Az ügyvédi tevékenység fontos eleme annak, hogy az állam polgárai jogaikat érvényesíthessék. Az ügyvédi tevékenység nem magánvállakozás, hanem bizonyos mértékű közhatalom gyakorlását jelenti, még ha nem is tekinthető közhivatalnak. Márpedig a közhatalmi jellegű tevékenységek gyakorlását az államok hagyományosan az állampolgársághoz kötik.

Ha Te, law1 ezt továbbra is alk. ellenesnek tartod, gondolj bele abba, hogy az USÁ-ban csak született am. állampolgár lehet az elnök ["No Person except a natural born Citizen.." (Art II. Clause 5)]. Ez vajon, hogyan egyeztethető össze azzal, hogy minden ember egyenlőnek születeik...

Ez nem tekinthető alkotmányellenesnek mert maga az alkotmány határozza meg azt, hogy ki milyen hivatalt viselhet. Az Alkotmány önmagával nem lehet ellentétes.


Leiterjakab

the big cat # 2003.09.12. 17:10

Kedves Law,
ismét elmondom, talán jobban megérted.

Én egyet is érthetek azzal, hogy nem korrekt, meg hogy igazságtalan, meg hasonlókkal. De ha azt kérdezed jogos-e akkor azt mondom jogos.

És ha azt állítod, hogy ez diszkriminatív, akkor ez csak morális értelemben igaz, jogilag nem, mert akkor ugye már jogellenes is lenne.

Egyébként pedig minden ország joga eldönteni, hogy kiket ismer el állampolgárainak, nekik az állampolgári jogok telejsségét köteles biztosítani, de az összes többinek akár egyenként is eldöntheti, milyen jogokat biztosít és milyenket nem. természetesen ez utóbbi ügyben komoly önkorlátozásokat vállalnak az államok nemzetközi szerződések útján, és ma már a nemzetközi szerződések jelentette speciális szabályok alapján bírálják el a nem állampolgárok jogi helyzetét szinte 100%-ban. Jelen esetben pl. az EU alapszerződése biztosítja az EU-s polgárok jogegyenlőségét Mo-on.

Egyéb esetkeben nem látom be miért kellene bárkinek is kamarai tagságot biztosítani, aki nem állampolgár. Minek rontani az állampolgárok esélyeit ezzel?

Hogy más országok ugyanezt milyen megfontolások alapján szabályozzák nem tudom, de topikai módon érvelni amúgy is sületlenség, hiszen te hozod mondjuk Németországot, valaki meg hoz egy ellentétes gyakorltot, na akkor most melyik ajogos? (nem akorrekt, meg az igazságos, meg stb, hanem a jogos?) - nyilván jogosság szempontjából egyik sem irányadó.

sessionID # 2003.09.12. 22:22

[kicsit off, de már többször előkerült a kérdés itt is]

Petrocelli 2003.09.12. 13:41:13
Annyit még hozzátennék hogy az ügyvédséget nem lehet piaci, liberálkapitalista alapon meghatározni. Mit gondoltok miért nem lehet az ügyvédi irodát reklámozni? Pl. "Mi túljárunk az ingatlan maffia eszén, válasszon minket." Mi vagyunk a legolcsóbbak. Ellenjegyzési akció.
”"

Az USA legtöbb államában megengedett az ilyen jellegű ügyvédi reklám. És ez kb. 2 millió (!) ügyvédet jelent. Szóval van, ahol piaci alapon döntik el ezt a kérdést (is). És szerintem részben igazuk van.
Miért ne reklámozhatná magát egy ügyvédi iroda pl. azzal, hogy "munkatársaink 30 éves gyakorlattal, phd fokozattal és angol/német/orosz nyelvtudással rendelkeznek - válasszon minket!"? (azon kívül, hogy ez így elég bután hat... :)

Miért ne mutathatná be a saját képességeit, előnyeit egy ügyvéd, akár reklám formájában?

Most mi alapján dönt egy ügyvédet kereső polgár? Szóbeszéd alapján. Vagy nem is dönt, hanem olyan jogászhoz fordul, akit ismer. Ez információhiány, ami köztudottan a hatékonyság ellensége.

Szóval szerintem az ügyvédi reklám tiltása nem más, mint egy régről jövő, rossz beidegződés.

the big cat # 2003.09.13. 08:24

Az ügyvédi reklám tiltása sem más, mint az összes többi céhes eredetű versenykizáró intézkedés. Az ügyvédek félnek a versenytől, attól, hogy egy esetleges piacfelszabadítás után az árak esnének, hogy nagyobb, felkészültebb gárdával rendelkező, sok ügyvédet fogalalkoztató, és megbízható színvonalú szolgáltatást nyújtó cégek lenyúlnák a piacot.

Pedig ez nem így van, hiszen a világ nagyon sok országában teljesen szabad piacia alapokon megy az ügyvédi tevékenység, és ott is megél mindenki. (Akinek megvan a szakértelme)

Leiterjakab # 2003.09.13. 12:19

Az ügyvédi tevékenységgel szerintem nem fér össze a reklám, itt nem mosóporról vagy egy egyszerű szolgáltatásról van szó, tehát nem 100%-ig kereskedelmi jellegű tevékenységről, hanem valamilyen mértékű közhatalom gyakorlásáról, ez pdig kizárja a reklámot és mindenféle liberalizációt.


Leiterjakab

the big cat # 2003.09.13. 17:40

Ugynemár, dehogy is zárja ki, micsoda botorság ez?

Akkor a választási kampány is tilos lenne, pedig ha valami akkor az igazán a közhatalomról szól. És hozhatnánk még példákat töemgével amikor a közhatalom reklámoz.

Egyébként az ügyvéd mikor gyakorol közhatalmat?

A reklám tilalma a verseny kizárását, a minőségi szolgáltatás elterjedését hivatott akadályozni.

Leiterjakab # 2003.09.13. 18:07

Nem bezélhetünk itt természetesen valódi értelmeben közhatalomról, de pl. az ügyvédi ellenjegyzéssel teljes bizonyító erejű magánokirat jön létre vagy jog van eljárni bíróság, cégbíróság előtt stb. Józsi bácsi aláírása a szomszédból ehhez képest ....
Maga az ügyvédi kamara is önkormányzati szerv, ami közhatalmat gyakorol.

A reklámozás edig szerintem nem azért tilos, mert közhatalomról van szó, hanem azért mert, itt - ezt mát leírtam egy párszor
- nem egy hagyományos értelemben vett szolgáltató jellegyű tevékenységről, hanem a jogérvényesítés biztosításáról van szó (van persze még ombudsman, AB, stb. de azért mégiscsak az ügyvdéd a legfontosabb).

Idétlen példa ezt keverni mondjuk az országgyűlési választásokkal, nem látok semmi féle hasonlóságot a kettő között.

Különben is hogy nézne ki mondjuk a metró falán, meg óriásplakátokon, hogy Szőgyényi és Társa: Erőszakos közösülését már 3 évvel megúszhatja, most akciós áron, mindössze 250, 000 Ft.-ért, reggel 9 és 10 között 10% kedvezmény. Forduljon hozzánk!

Szóval ügyvédi reklám?


Leiterjakab