Hiába a sarkalatos adótörvény?


ObudaFan # 2011.06.13. 20:37

Még nem tudjuk ugyan, mi is lesz az új alaptörvény szerinti sarkalatos adótörvényben, de az új alaptörvény jelenlegi állása szerint sok értelme nem lesz. Amíg ugyanis az AB hatásköre az adótörvényekre szűken szabva marad, semmilyen szankciója nem lesz annak, ha a következő kormányok a feles adótörvényeikben eltérnek a sarkalatos törvényben foglalt elvektől.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.13. 21:06

Azt azért nem gondolod, hogy egyszerre lesz hatályban egy kétharmados és egy feles adótörvény, eltérő tartalommal.

ObudaFan # 2011.06.14. 08:21

Jelenleg egyszerre van hatályban az Alkotmány jogállamiság klauzulája, ami kizárja a visszaható hatályú jogalkotást, a Jatv. visszaható hatályú jogalkotást kizáró rendelkezése és egy visszaható hatályú adótörvény.

Ezek után bármit el tudok képzelni ebben az országban.

Egyébként korábban merült már fel, hogy 2/3-os törvényt módosíthat-e feles, akkor az AB adta meg a választ. Most az AB nem fogja.

prudens # 2011.06.14. 11:15

Sarkalatos törvénybe a közteherviselés "alapvető" szabályai kerülnek. Vagy az összes többi adószabály rendeletbe kerül (ami aggályos lehet Strasbourgban, mivel a tulajdonhoz való jog csak törvénnyel korlátozható - kérdés, a nem "alapvető" adószabályok korlátozzák-e a tulajdonhoz való jogot), vagy lesznek feles adótörvények is.

Viszont az Alaptörvény 37(4) második mondata szerint:
"Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek."

Azaz, ha sarkalatos törvénybe tartozó tárgyban ("alapvető" szabályok) feles többséggel hoznak törvényt, akkor azt az AB megsemmisítheti.

Rexor # 2011.06.14. 12:43

Addig szerintem felesleges pánikolni, amíg nincsenek részletek az ügyben. De erre mindenestre kiváncsi leszek, bár 2014-ig úgysem lesznekn "bebetonozott" szabályok, addig pedig még sok vít lefolyik a Dunán. Zárójelben megjegyezném, hogy az Alkotmánybíróság adóügyekben eddig javarészt elég impotens döntéseket hozott.

ObudaFan # 2011.06.14. 13:02

Viszont az Alaptörvény 37(4) második mondata szerint:
"Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek."

Azaz, ha sarkalatos törvénybe tartozó tárgyban ("alapvető" szabályok) feles többséggel hoznak törvényt, akkor azt az AB megsemmisítheti.

Azért ez szerintem nem ilyen egyértelmű. Ha az AB-nek csak erre van hatásköre, akkor magának az AB-nek kell eldöntenie, hogy mi az, ami az Alaptörvény szerint is alapvető szabály. Ez viszont azt jelenti, hogy a jogalkotó maga hiába tesz be egy szabályt a sarkalatos adótörvénybe, ha az az AB későbbi értelmezése szerint nem alapvető szabály. Ebben az esetben ugyanis az ettől eltérő feles törvény megsemmisítésére nincs hatásköre az AB-nek. Sőt, ha a feles törvényben foglalt rendelkezés ellentétes a sarkalatos törvényben foglalt elvvel, szerintem akkor sem egyértelmű, hogy annak a megsemmisítésére az AB-nek a fenti szabály alapján van-e hatásköre. Az a feles szabály ugyanis megalkotható volt feles többséggel. Más kérdés, hogy ellentétes egy sarkalatos törvénnyel.

prudens # 2011.06.14. 13:23

"a jogalkotó maga hiába tesz be egy szabályt a sarkalatos adótörvénybe, ha az az AB későbbi értelmezése szerint nem alapvető szabály. Ebben az esetben ugyanis az ettől eltérő feles törvény megsemmisítésére nincs hatásköre az AB-nek."

Egyetértek.

"ha a feles törvényben foglalt rendelkezés ellentétes a sarkalatos törvényben foglalt elvvel, szerintem akkor sem egyértelmű, hogy annak a megsemmisítésére az AB-nek a fenti szabály alapján van-e hatásköre. Az a feles szabály ugyanis megalkotható volt feles többséggel"

Ezt nem értem. Ha a szabály alapvető, akkor csak sarkalatos törvénnyel lehetett volna meghozni, amihez kétharmad kell. Tehát ha csak feles többséggel fogadták el, meg kell semmisíteni. Ha a szabály nem alapvető, akkor jön az, amit írtál, hogy nincs AB-hatáskör (kivéve ha emberi méltóság, stb.).

ObudaFan # 2011.06.14. 13:49

Tegyük fel, hogy a sarkalatos törvényben foglalt elvet sérti egy konkrét szabály egy feles adótörvényben, amely azonban nem "alapvető" szabály. Ebben az esetben véleményem szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy az általad idézett alaptörvényi rendelkezés az AB-nek hatáskört biztosít a megsemmisítésre. Az a feles szabály ugyanis az Alaptörvény szerinti eljárással jött létre attól még, hogy egyébként sért egy sarkalatos törvényt.

prudens # 2011.06.14. 14:30

Igen, egyetértünk (sőt, szerintem ez egyértelmű): ha nem alapvető a szabály, akkor nincs hatáskör a megsemmisítésére (kivéve emberi méltóság, stb) akkor se, ha ellentétes a sarkalatos törvényben lefektetett szabállyal. (Ez volt az általam írt második eset.)

ObudaFan # 2011.06.14. 14:56

Ebben az esetbe viszont igen nagy viták várhatók szerintem arról, hogy pl. alapvető-e, hogy a kiskorú gyermeket nevelők adókedvezményt kapjanak.

Aligha ez a bizonytalanság volt a jogalkotó szándéka.

prudens # 2011.06.14. 15:41

Igen, aztán majd eldönti a vitákat az AB Balsayval, Pokollal, stb.

Egyébként abban alighanem megint egyetértünk, hogy a jelenlegi jogalkotót mi sem érdekli kevésbé, mint a jogbiztonság. Ha érdekelné, akkor nem hozna visszaható hatályú törvényeket, nem államosítana, nem semmisítene meg törvénnyel jogerős ítéleteket, nem vonna meg szerzett jogokat, stb.

ObudaFan # 2011.06.14. 18:01

Azért Balsait és Pokolt nem említeném egy napon sem. :) Akkor sem, ha nem értek egyet azzal, ahogy Pokol gondolkodik az alkotmánybíráskodásról. De hát ő legalább gondolkodik róla valahogy.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.14. 20:33

Stumpfnak is egész jól megy. Gondok akkor lesznek, ha már kezdenek sokan lenni, akik tényleg nem értnek hozzá, de legkésőbb akkor, amikor már senki sem ért hozzá a az egész testületben.

ObudaFan # 2011.06.14. 20:41

Leendő alkotmánybírónk ma írta alá azt a Be. módosító javaslatot, amely szerint bizonyos ügyekben 48 órán keresztül a védelemhez való jog a gyanúsítottat nem illeti meg.

Ha ezek után tényleg alkotmánybíró lesz, akkor nem követelem tovább, hogy az Alkotmánybíróság kapja vissza az elvont hatáskörét.

Viszont őszintén remélem, hogy a jogállamiságot nem lehet büntetlenül ennyire megcsúfolni.

Dr.Attika # 2011.06.15. 04:10

Megilleti a védelemhez való jog, csak a védő nem lehet jelen az első 48 órában a gyanúsított kihallgatásán. Próbáltam megfejteni ennek okát az indoklásból, de nem szerepel benne.

Állítólag módosítják a labdarúgás szabálykönyvét is. A mérkőzés első 10 percében nem játszhat a kapus.

ObudaFan # 2011.06.15. 07:27

A hasonlat jó. Viszont hadd kérdezzem meg Tőled, mint az új Alaptörvény hívétől, hogy az olyan egyszerű állampolgár, mint én miért tisztelje azt az alaptörvényt, amit a megalkotói sem tisztelnek? :) Ha ebből az emberből lesz az Alaptörvény 15 őrének egyike, az az Alaptörvény meggyalázása. Ez a javaslat, amit az a bizottság nyújt be, amelynek a hasonló lidérces elképzelések idejekorán történő kiszűrése lenne a célja, nem különben.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.15. 08:49

A demokrácia ereje épp abban van, hogy nem teszi tönkre, nem okoz helyrehozhatatlan kárt, ha alkalmatlan vagy jellemtelen emberek kerülnek bizonyos pozíciókba. Mert a demokratikus működést intézményes garanciák biztosítják. Profánabban mondva: a rendszer bolondbiztos. Ezt el lehet érni, azt, hogy soha ne kerüljenek alkalmatlanok és jellemtelenek pozícióba nem. Naivnak kell lenni ahhoz, hogy valaki az ellenkezőjét higgye.

Rexor # 2011.06.15. 09:51

KBS: és tulajdonképpen mit értünk "helyrehozhatatlan" kár alatt? Én mondjuk már azt annak tartom, hogy a pazarló államberendezkedést és a nagy ellátó rendszerek reformját, amit már 30 éve el kellett volna kezdeni egy kormányzat sem meri elkezdeni megreformálni, csak távolról bottal piszkálgatja, minden ésszerű koncepció nélkül.

Mivel a fontos kormányzati pozíciók élén mindig politikusok vannak, akik között az igazán jó szakember ritka, mint a fehér holló. Az más kérdés, hogy a jéghegy csúcsa alatt milyen emberek dolgoznak, és a politikusok mennyira hallgatnak rájuk. Mert véleményem szerint azzal lehet nagyon nagy károkat okozni, amikor a tanácsadók véleménye nélkül mennek a hatalmomgyakorlók a saját fejük után (ami nem összegyeztethetlen a demokrációval).

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.15. 10:02

Amit írsz, az eleve politikai vélemény, hiába tüntetik fel előszeretettel "szakértői álláspontként". Engem - és még milliókat - soha senki nem győzött meg róla - félek, nem is fog - hogy a "nagy ellátórendszereket" feltétlenül meg kell "reformálni". Már ez a szó is...

ObudaFan # 2011.06.15. 10:51

A probléma az, hogy most egyszerre történik az intézményi garanciák kiiktatása és az alkalmatlanok kinevezése.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.15. 11:52

Mondjuk, hogy "a garanciák gyengítése" és hogy "kísérlet"...

Berényi Miki # 2011.06.15. 12:47

Az a baj, hogy az intézményes garancia, amit 2/3os döntéssel ki lehet iktatni, az "annyit is ér". Viszont ennél erősebb felhatalmazás megkövetelése már a bebetonozás kategóriáját jelentette volna. (tudjátok, a '89-es alkotmányozók véleménye, miszerint egy 2/3-os felhatalmazást megszerző erő mögött széleskörű társadalmi támogatottság áll, így jogosult szélesebb körű változtatásokra is)

Az alkalmasság/alkalmatlanság megítélése még a vitatott személy munkába lépése előtt (az esetek többségében sajnos utána is) szintén nem több, mint politikai vélemény.

ObudaFan # 2011.06.15. 14:06

Az után, hogy az illető személy tegnap aláírta ezt a Be. módosító javaslatot, aligha tekinthető alkotmánybírónak alkalmasnak.

Dr.Attika # 2011.06.17. 09:09

Tényleg nem alkalmas, de sajnos az alkotmánybírói "interjú" alkalmával nem kérdezik, hogy : Követett el Ön alkotmánysértést?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.17. 10:17

No igen, eddig fel sem merült a lehetőség. De most már indokolt lenni. Szerintem Pokol szavazata is benne volt egy-két alkotmányellenes törvény megszületésében.