Hiába a sarkalatos adótörvény?


Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.14. 20:33

Stumpfnak is egész jól megy. Gondok akkor lesznek, ha már kezdenek sokan lenni, akik tényleg nem értnek hozzá, de legkésőbb akkor, amikor már senki sem ért hozzá a az egész testületben.

ObudaFan # 2011.06.14. 18:01

Azért Balsait és Pokolt nem említeném egy napon sem. :) Akkor sem, ha nem értek egyet azzal, ahogy Pokol gondolkodik az alkotmánybíráskodásról. De hát ő legalább gondolkodik róla valahogy.

prudens # 2011.06.14. 15:41

Igen, aztán majd eldönti a vitákat az AB Balsayval, Pokollal, stb.

Egyébként abban alighanem megint egyetértünk, hogy a jelenlegi jogalkotót mi sem érdekli kevésbé, mint a jogbiztonság. Ha érdekelné, akkor nem hozna visszaható hatályú törvényeket, nem államosítana, nem semmisítene meg törvénnyel jogerős ítéleteket, nem vonna meg szerzett jogokat, stb.

ObudaFan # 2011.06.14. 14:56

Ebben az esetbe viszont igen nagy viták várhatók szerintem arról, hogy pl. alapvető-e, hogy a kiskorú gyermeket nevelők adókedvezményt kapjanak.

Aligha ez a bizonytalanság volt a jogalkotó szándéka.

prudens # 2011.06.14. 14:30

Igen, egyetértünk (sőt, szerintem ez egyértelmű): ha nem alapvető a szabály, akkor nincs hatáskör a megsemmisítésére (kivéve emberi méltóság, stb) akkor se, ha ellentétes a sarkalatos törvényben lefektetett szabállyal. (Ez volt az általam írt második eset.)

ObudaFan # 2011.06.14. 13:49

Tegyük fel, hogy a sarkalatos törvényben foglalt elvet sérti egy konkrét szabály egy feles adótörvényben, amely azonban nem "alapvető" szabály. Ebben az esetben véleményem szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy az általad idézett alaptörvényi rendelkezés az AB-nek hatáskört biztosít a megsemmisítésre. Az a feles szabály ugyanis az Alaptörvény szerinti eljárással jött létre attól még, hogy egyébként sért egy sarkalatos törvényt.

prudens # 2011.06.14. 13:23

"a jogalkotó maga hiába tesz be egy szabályt a sarkalatos adótörvénybe, ha az az AB későbbi értelmezése szerint nem alapvető szabály. Ebben az esetben ugyanis az ettől eltérő feles törvény megsemmisítésére nincs hatásköre az AB-nek."

Egyetértek.

"ha a feles törvényben foglalt rendelkezés ellentétes a sarkalatos törvényben foglalt elvvel, szerintem akkor sem egyértelmű, hogy annak a megsemmisítésére az AB-nek a fenti szabály alapján van-e hatásköre. Az a feles szabály ugyanis megalkotható volt feles többséggel"

Ezt nem értem. Ha a szabály alapvető, akkor csak sarkalatos törvénnyel lehetett volna meghozni, amihez kétharmad kell. Tehát ha csak feles többséggel fogadták el, meg kell semmisíteni. Ha a szabály nem alapvető, akkor jön az, amit írtál, hogy nincs AB-hatáskör (kivéve ha emberi méltóság, stb.).

ObudaFan # 2011.06.14. 13:02

Viszont az Alaptörvény 37(4) második mondata szerint:
"Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek."

Azaz, ha sarkalatos törvénybe tartozó tárgyban ("alapvető" szabályok) feles többséggel hoznak törvényt, akkor azt az AB megsemmisítheti.

Azért ez szerintem nem ilyen egyértelmű. Ha az AB-nek csak erre van hatásköre, akkor magának az AB-nek kell eldöntenie, hogy mi az, ami az Alaptörvény szerint is alapvető szabály. Ez viszont azt jelenti, hogy a jogalkotó maga hiába tesz be egy szabályt a sarkalatos adótörvénybe, ha az az AB későbbi értelmezése szerint nem alapvető szabály. Ebben az esetben ugyanis az ettől eltérő feles törvény megsemmisítésére nincs hatásköre az AB-nek. Sőt, ha a feles törvényben foglalt rendelkezés ellentétes a sarkalatos törvényben foglalt elvvel, szerintem akkor sem egyértelmű, hogy annak a megsemmisítésére az AB-nek a fenti szabály alapján van-e hatásköre. Az a feles szabály ugyanis megalkotható volt feles többséggel. Más kérdés, hogy ellentétes egy sarkalatos törvénnyel.

Rexor # 2011.06.14. 12:43

Addig szerintem felesleges pánikolni, amíg nincsenek részletek az ügyben. De erre mindenestre kiváncsi leszek, bár 2014-ig úgysem lesznekn "bebetonozott" szabályok, addig pedig még sok vít lefolyik a Dunán. Zárójelben megjegyezném, hogy az Alkotmánybíróság adóügyekben eddig javarészt elég impotens döntéseket hozott.

prudens # 2011.06.14. 11:15

Sarkalatos törvénybe a közteherviselés "alapvető" szabályai kerülnek. Vagy az összes többi adószabály rendeletbe kerül (ami aggályos lehet Strasbourgban, mivel a tulajdonhoz való jog csak törvénnyel korlátozható - kérdés, a nem "alapvető" adószabályok korlátozzák-e a tulajdonhoz való jogot), vagy lesznek feles adótörvények is.

Viszont az Alaptörvény 37(4) második mondata szerint:
"Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek."

Azaz, ha sarkalatos törvénybe tartozó tárgyban ("alapvető" szabályok) feles többséggel hoznak törvényt, akkor azt az AB megsemmisítheti.

ObudaFan # 2011.06.14. 08:21

Jelenleg egyszerre van hatályban az Alkotmány jogállamiság klauzulája, ami kizárja a visszaható hatályú jogalkotást, a Jatv. visszaható hatályú jogalkotást kizáró rendelkezése és egy visszaható hatályú adótörvény.

Ezek után bármit el tudok képzelni ebben az országban.

Egyébként korábban merült már fel, hogy 2/3-os törvényt módosíthat-e feles, akkor az AB adta meg a választ. Most az AB nem fogja.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.13. 21:06

Azt azért nem gondolod, hogy egyszerre lesz hatályban egy kétharmados és egy feles adótörvény, eltérő tartalommal.

ObudaFan # 2011.06.13. 20:37

Még nem tudjuk ugyan, mi is lesz az új alaptörvény szerinti sarkalatos adótörvényben, de az új alaptörvény jelenlegi állása szerint sok értelme nem lesz. Amíg ugyanis az AB hatásköre az adótörvényekre szűken szabva marad, semmilyen szankciója nem lesz annak, ha a következő kormányok a feles adótörvényeikben eltérnek a sarkalatos törvényben foglalt elvektől.