Jogi tanács kérése

Felep78

Leginkább az kellene, hogy szerezz 50% üzletrészt a cégben. Ehhez kell ügyvédi közreműködés.

Dr.Attika válasza Felep78-nak szólt gondolom.

@kissgizi: Ha nem fizet, akkor árverezik az Ő ingatlanát ÉS rajtad is behajtják (tartozás nagyságától függ, de általában mindegyik adóssal szemben indítanak végrehajtást, hogy gyorsabban hozzájusson a jogosult az elmaradt pénzekhez - mindenki ezt tenné).

A saját ingatlanod is veszélybe kerülhet, kivéve ha a kölcsönszerződésbe/közjegyzői okiratba bele van foglalva, hogy te ingatlannal (/adott hrsz-ú ingatlannal) nem felelsz a tartozásért; ilyennel még nem találkoztam és kétlem hogy bármely kölcsönadó elfogadná.
Az adóstárs kifejezetten azért szerepel a szerződésben, hogy ha a kölcsönfelvevő nem fizet, legyen helyette más, aki fizetni fog.

Ha aláírod a kölcsönszerződést, reális történés az alábbi is:

• > ha a párod testvére nem fizet és ellene megindul a végrehajtás, akkor a pároddal szemben végrehajtást indít a "testvér hitelezője",
• > ennek következtében felmondja a "párod hitelezője" azt a kölcsönszerződést amit a párod miatt írtál alá, majd ellened is végrehajtást indít,
• > ezért végül a saját hiteleződ (lakásod vételárának ~) is megindítja ellened a végrehajtást (illetve az adóstársad ellen, ha van).

Mit értesz kellemetlenségek alatt, amiket el akarsz kerülni? Ha azt, hogy a saját tartozásodon kívül mást egyáltalán ne kelljen megfizetned, akkor ne legyél adóstárs.

Ügyvédnél kell megjelenni, ott kell közölni az előbb felvetett tényállást és kérni kell az ügyvéd közreműködését, amit vélhetőleg a megegyezett ügyvédi munkadíj fejében meg is tesz.

Üdvözlet Mindenkinek,

Az alábbiakban kérnék segítséget.

Van egy saját ingatlanom, hitellel terhelt, 1/1 tulajdon, a lakás is, a hitel is, rendben van fizetve.
A párom is szeretne lakást venni, DE adóstárs egy másik hitelben, ahová gyakorlatban nem fizet, csak a nevét adta hozzá (testvére a fő adós), viszont emiatt nem tud jelenleg adóstárs nélkül hitelt felvenni, engem kért meg.

A kérdés, ha nem fizet mi az eljárás. Árverezik az ingatlant vagy rajtam hajtják be? Veszélybe kerülhet-e a saját ingatlanom? (az új ingatlanban nekem nem lenne tulajdonjogom, és a megállapodás szerint fizetési kötelezettségem sem)

Van-e olyan szerződés megállapodás amit a hitelen kívül meg lehet tenni a kellemetlenségek elkerülése érdekében? Ügyvédnél, ellenjegyzéssel.
A lehetséges kockázatokat szeretném felmérni.

Köszönettel,

Tisztelt Jogi Fórum!
Ezelőtt 4 évvel egy társammal együtt elindítottunk egy vállalkozást. Éttermi program értékesítésével foglalkozunk. Ő a programozó én vagyok az értékesítésért felelős személy. Semmit nem papíroztunk le egymás között, az ő cégén keresztül mennek a számlák, az ő bankszámlájára érkeznek az átutalások, stb. Én a cégben csak mint alkalmazott vagyok bejelentve. A részesedésünk (sajnos csak szóbeli megállapodás alapján) 50-50%, illetve az éttermi programmal kapcsolatos ügyekben is 50-50% döntési jogunk van. Sajnos ahogy írtam, annak idején minden csak szóbeli megállapodás alapján történt. Mivel most már eléggé jól megy az üzlet, ezért szeretném kicsit megerősíteni a pozíciómat. Az lenne a kérdésem, hogy milyen lehetőségeim vannak, hogy el tudjam kerülni, hogy egyszer csak a társam közölje velem, hogy már nem kellek? Milyen szerződést kell kötnünk? Kell hozzá szakember, vagy egy egyszerű megállapodás elég lehet?
Előre is köszönöm válaszukat.

Több, mint 38 év munkaviszonyom van, kb. 4 éve rokk. nyugdíjban (ill. nem tudom, mi a mai meghatározása) vagyok. Igaz, hogy ez is beleszámíthat a 40 évbe? Nő vagyok, 58 éves.
Ha igen, érdemes folyamodnom a "rendes" 40 év utáni nyugdíjért?
És vajon megéri?
Vagy üljek nyugodtan a fenekemen, aztán majd szólnak, ha "rendes" nyugdíjas leszek?
Köszönöm, ha valaki tájékoztat!

Kedves groszfater!

Az egyéb mondanivalóra reagáltam, kiemelve azt a részt amit nem tudok értelmezni, a másik fele offtopic volt (ahol ráadásul azzal kezdtem hogy van amivel tudok azonosulni, sőt), ahogy azt jeleztem is.

Te előbbire egy szóval sem reagáltál, úgyhogy megkérlek, ha van álláspontod (bármivel kapcsolatban), azt fejtsd ki és megkockáztatom nagyon hasznos és előremutató vita bontakozik majd ki belőle. Én kíváncsian várom hogy mennyiben látod alátámasztottnak az egyéb mondanivalót.

Tisztelt Linda!
Az AXA követelése elévült. (Öt év az általános elévülési idő.) Az, hogy nem vette át az AXA levelét semmilyen hátrányos következményekkel nem jár. Arra figyeljen, hogy ha és amennyiben fizetési meghagyás érkezik egy közjegyzőtől, akkor vegye át és pár sorban válaszoljon, hogy elévülési kifogást terjeszt elő. Ha perré alakulna a dolog, akkor a keresetlevélre is azt válaszolja, hogy elévülési kifogást terjeszt elő. Ezen kifogás előterjesztését a bíróságnak figyelembe kell vennie és az AXA keresetlevelét el fogja utasítani.

Sherlock !

Ha ezt a hozzászólást a "principálisodnak" szántad úgy
sikeres, elnyerte a tetszését, látod mosolyog rajta,...

De a cikknek van egyéb mondanivalója is és eltekinthetnél
a szerző személyétől is.

:)

Hol félnek vitatkozni a bírók? Az rég rossz, ha egy bíró leáll vitatkozni a tárgyalóteremben. Tárgyalótermen kívül van helye a konstruktív vitának, de hatásvadász riporterek (ügyvédek, "érdekképviselők", stb.) ilyenkor is előszeretettel a tárgyalótermi dolgokról vitatkoznak, nem jogkérdésekről - lásd. kb. az összes interjút Wellmann Györggyel. A bíró ebbe a vitába a szakmai és etikai szabályok miatt nem mehet bele; végső soron levonható a következtetés: a bíró fél vitatkozni. Vagy nem.

Off

Sok dologban egyetértek vele, de nem biztos hogy annak kell ilyen sommásan látnia a magyar igazságszolgáltatást, aki az utóbbi években annyit tárgyalt itthon, mint én.

On

Alaposan kimazsoláztad., azért ez a cikk ennél többről
szól...

Ezt írja az index :

„ Átláthatatlan és diktatórikus a magyar igazságszolgáltatás a devizahiteles perekből ismert Lázár Dénes szerint. A bírók félnek vitatkozni, az ügyészek nem végzik a dolgukat, a jogászok nem ismerik a törvényeket.”

Vajon igaz ez ??

Tisztelt Szakértő!

Segítségét kérem egy probléma megoldásához, amelynek röviden leírom az előzményeit: 2006 augusztusában szerződést kötöttem egy biztosító társasággal (melynek jogutódja most az Axa biztosító), ügynöki munkakör betöltésére. A rövid, nem egészen egy éves pályafutásom alatt egy nagyobb összegű életbiztosítást kötöttem, amelyet a biztosított fél kb. egy év fizetés után anyagi nehézségekre hivatkozva felmondott. A biztosító szabályzata szerint a biztosítás jutalékát az Axa tőlem be akarta hajtani. 2007 augusztusában felmondtam a biztosítónál, mivel bevételem nem nagyon volt csak kiadásom, mert a tevékenységet vállalkozóként kellett csinálni (ezután a vállalkozói engedélyemet is visszaadtam).
2012 júliusában az Axa megkeresett egy levéllel, amelyben tájékoztattak, hogy tartozásom van feléjük. Nagy összegről lévén szó, 18 havi részletfizetési lehetőséget kértem arra számítva, hogy a havi törlesztő részlet elfogadható mértékű lesz. Ezt a kérést jóvá is hagyták, és 2012 szeptemberében egy megállapodást küldtek erre vonatkozóan, amit aláírva vissza kellett volna küldjek. Ezt nem tettem meg, mert családom anyagi helyzete miatt nem tudtam volna vállalni a törlesztő részletet, ezért e-mailben tájékoztattam őket, hogy túl nagy a törlesztő részlet, és kérnék egy hosszabb futamidőt, és ugyanakkor kisebb törlesztendő összeget. Kérésemet elolvasták (megkaptam a visszaigazolást), de azóta semmi választ nem küldtek.
Az elmúlt napokban értesítést kaptam a postáról, hogy az Axa biztosítótól ajánlott és elsőbbségi levelem érkezett. Ezt a levelet még nem vettem át.
A kérdésem, amelyben szíves segítségüket kérem az, hogy a visszafizetési kötelezettségnek van-e elévülési ideje, és ha van, akkor mennyi ez az idő? Mi a következménye annak, ha ezt a levelet nem veszem át a postán? Vajon miért ennyi idő elteltével kerestek meg újra?
Segítségüket köszönöm!
Tisztelettel,
Linda

Vagy itt van ez a :
„Maximálták a kaució összegét 3 hónapban.”

hol élnek ezek a jogalkotók?

Legtöbb esetben a 2 hónapos kauciónál is alkudozni próbálnak egyesek. Nincs pénzük - legalább is erre (piára azért akad ).

egyébként én nem hónapban határozom meg hanem fix összegbe.
a legútóbb pl. egy 45 eft/hó bérletnél mondtam 100 eft a letétidíj. Előbb nem értette , mondom a kaució. Aztán látom gondolkodik és mondja az nem 2 hónap. Mondom valóban nem az, de át lehet számítani. De a végén nem jutottunk el az átszámításig.

Nem feleltünk meg egy másnak.

Most olvasgatom az indexen a következőket :

„ Egyszerűbb felmondani a lakásbérletet.
A régi Ptk. a lakásbérlettel kapcsolatban összesen egy paragrafust tartalmazott. Az újban a lakásbérlet szabályai részletesen megjelennek. Az új Ptk. lazít a felmondás szabályain. A lakástörvény régen azt mondta, hogy a hónap utolsó napjára kell felmondani. Ha valaki nem tudta, hogy az adott hónap 31 napos, és harmincadikára mondta fel, akkor a felmondás érvénytelen volt, és nem szüntette meg a jogviszonyt. Most másfél hónapos a felmondási idő, és ha nem is tartották be az alaki szabályokat, a törvény a közlést követő második hónap végére akkor is megszűntnek tekinti a szerződést.
Maximálták a kaució összegét 3 hónapban.
Nem éri meg többé kiszerelni a konyhaszekrényt.
Ha a bérlő az ingatlanba valamit beépített, akkor korábban megillette az elvitel joga. Az új Ptk. szerint viszont már a bérbeadó bizonyos kártalanítás ellenében megszerezheti ennek a tulajdonjogát. Gondolok itt például egy beépített konyhaszekrényre, melynek a kiszerelése rombolással jár. A bentlakó fogta, kiszerelte és elvitte, aztán pedig elkezdtek azon vitatkozni, hogy kinek milyen kára keletkezett. A jelenlegi szabályok szerint a bérlő nem gyakorolhatja az elvitel jogát, ha a bérbeadó megfelelő kártalanítást ajánl.”

• akkor ha az illető húzamosabb időn át , pl. több mint egy évig bérelte a lakást.

Persze. Ne keverd az öröklést a vagyonközösséggel!

Igaz e, hogy olyan lakásra is örökölhet tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot az özvegy, ami házasság előtt szerzett ingatlan, erről házassági szerződés is készült, miszerint a lakás külön vagyon. Az özvegy a mai napig a saját lakásában él. Az elhunytnak három gyermeke van.

Köszönöm a választ,
üvd!

A "hölye" az nekem szólt, és éppen a te érdekedben. És nagyjából azt jelenti, hogy mellőzhettem volna a hozzászólásomat, de legalább is a rolexes tételt.
A lista csak példálózós, és gyakorlatilag csak a fantázia meg a jóerkölcs szabhat határt az igényeknek. De mindezt egyszer már összefoglaltam a legelején: "Annyit kérsz, amennyit nem szégyellsz, a mosós pedig annyit ad, amennyit nem sajnál."

„Felve irom: Kovacs B.S. remelem nem ugyved!”

Bárcsak kiderülne valamiből, hogy ügyvéd-e...

Hiszem, h. otletszegeny ugyvedre nincs szuksege egyetlen ugyfelnek sem. Sz...r lehet jogeros dontes utan tudni meg veletlenul, h. van meg nehany tetel, amire teritest kaphattunk volna, csak ez sajna a mi ugyvedunknek nem jutott eszebe. Azert, gondolom a "hulyek vagyunk" es "holye" jelzoket megerdemlem, mert bar termeszetesen magamtol is irtam par tetelt, de pl. a "ruhatisztitas" nem volt kozte. Felve irom: Kovacs B.S. remelem nem ugyved!

pn1andy

Teljes mértékben érinti, jogdíjköteles.

Köszönöm ! :-)

igazából nem tudom, a szerzői jog mennyire tartozik a polgári jog témájába, de jogi tanács kérésekor ide dobott...

A kérdésem a következő volna:
Ha egy ismert külföldi dal szövegét lefordítom magyarra, és ezt a fordítást az eredeti zenei alappal felhasználom egy saját színpadi műben, az mennyire érinti a szerzői jogot az eredeti dal tekintetében?

Nincs szabály. 2-9% között, minél értékesebb az ingatlan, annál kevesebb.