viszonzatlan járukékfizetés

Fórum → adózás, illeték és pénzügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

alfonsbautz # 2007.08.17. 07:05

Ezek az adó és járulékos dolgok ilyenek:

  1. nincs közvetlen ellenszolgáltatás
  2. neked kell bevallani
  3. neked kell megfizetni
  4. saját magad kell ellenőrizni
  5. és adott esetben megbírságolni is

különben, ha ő csinálják, az drága...

Murphy pedig az mondja:

Egy bürokráciával csak egy másik bürokrácia veheti fel a harcot. Ergo: sose őrölj két bürokrácia malmai között...

A legjobb trükk: ha már az ügyintéző unja, hogy odajársz, akkor meg fogja csinálni...

kitartást!

___________
Qui non proficit, deficit...

aalbert # 2007.08.16. 22:34

Köszönetemet és elismerésemet kell kifejeznem az állami szervek feletti kontroll jogi fegyvertárát ismertető nagy igyekezetért. Nem szűkölködünk paragrafusokban, melyeket még alaposan szemügyre kell vennem, hogy saját ügyemben felhasználhassam.

A tények.

Van egy „Átvételi Elismervény” feliratú papírfecnim, miszerint:

„(Név)
(Cím)
(Tajszám)

... nevezett személytől a Bejelentőlap egy példányát a mai napon átvettük.
A törzsszámkiadás technikai okok miatt szünetel, a törzsszámról levélben értesítjük

Fóvárosi és Pest megyei
Egészségbiztosítási Pénztár
Adatbázis Kezelő Osztály
1998.02.23.
(pecsét, aláírás)”

Ezt nyomták a kezembe azzal biztatva, hogy mindaddig amíg a kártya alakú varázserejű tárgyat meg nem kapom, addig ezen okmány felmutatásával vehetem igénybe az díjmentes eü. szolgáltatásokat.

További fejleményekről nem tudok beszámolni, legfeljebb csak arról, hogy a várakozás esztendeiben két alkalommal bátorkodtam a TB-nél személyesen érdeklődni, de mindannyiszor lekezelő mosollyal szerelték le türelmetlenségemet és biztosítottak afelől, hogy igen, a kezemben lévő okmány tökéletesen alkalmas a díjmentes eü. szolgáltatások igénybevételére.

E hitben éltem egészen a legutóbbi hónapokig, amikor is fenti dokumentummal és eü. járulék befizetését igazoló nyugták vaskos kötegével felszerelkezve állítottam be egy fővárosi rendelőintézetbe, ahol felvilágosítottak, hogy részemre csak teljes térítés ellenében jár az ellátás, majd egészségügyi dolgozók és betegek gúnykacaja és megvető pillantásai közepette megszégyenülten kotródtam el.

Nyugdíjas nyugta?

UNiqM # 2007.08.13. 20:58

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv - kérelemre vagy hivatalból - soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát.
(2) A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb - az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő és a döntés-előkészítés fokának figyelembevételével megállapított - határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja.
(3) Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni.
(4) Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással), hatósági nyilvántartás-vezetéssel, illetve hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó hatósággal szemben a felügyeleti szerv a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy az ügy nem vonható el, és az eljárásra más hatóság nem jelölhető ki. A hatóság legkésőbb tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének.
(8) A felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedésről, valamint az eljáró hatóság (3) bekezdés szerint történő kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a hatóság a mulasztást követően, illetve a kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.

tomas64 # 2007.08.13. 20:12

Az idézetben nem. DE:
Államgazgatási jogkrben okozott kár.
Ptk. Ket.

aalbert # 2007.08.13. 20:08

A magán- és közjog ugyebár nem analóg, de úgy látszik, a társadalombiztosítási és a természettudományi törvények annál szorosabb analógiát mutatnak.

A Földnek a Nap, és saját tengely körüli forgási szabályait jól ismerjük, e törvények határozzák meg az évszakok és napszakok váltakozását, melyekhez bolygónk lakosságának alkalmazkodnia kell. Aki ellenszegülve, egy téli éjszakán kifekszik a rétre napozni, vagy nyáron korcsolyázni megy a Balaton jegére, az számoljon a következményekkel.
De mi volna akkor, ha a Föld nem úgy keringene, ahogyan a természeti törvények megszabják? Például olykor kihagyna néhány fordulatot ?
Egy természettudósnak nem jutna eszébe ilyen szamárságról elmélkedni, egész életét leélheti úgy és közben kaphat Nobel díjat is, hogy soha, még álmában sem gondol effélére. Aki mégis eltöpreng a lehetőségen abból aligha lesz fizikus.

Mindezek pontos analógiája látható a társadalombiztosítási jog tekintetében.

Az állam szigorú törvényekkel szabályozza polgárainak jogait és (még inkább) a kötelezettségeit. De mi van akkor, ha a hatóság követ el mulasztást ?
A jog ezt nem szankcionálja, még azt sem mondja, hogy valamit meg „kell” tennie az illető szervnek, eszébe nem jut, és még csak véletlenül sem jutna eszébe, hogy a - törvényben előírt - elvégzendő és a ténylegesen elvégzett tevékenység esetleg eltérhet egymástól. Aki nem vallja a hivatali teendő és tett eredendő azonosságát, az alkalmatlan a jogászi pályára.

Érdekelne, hogy az idézett törvényben (1997. évi LXXX. törv.) tudnátok egyetlen olyan, akár csak halvány utalást felmutatni, mely a hatóság mulasztásának esetére ad útbaigazítást.

Nyugdíjas nyugta?

UNiqM # 2007.08.13. 04:46

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról

Alapelvek

Tbj. 2. § (1) A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.
(2) A kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül.
(3) A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.
(4) A társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak - törvényben meghatározott mértékű - tagdíjat fizetnek.
(5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási és járuléklevonási kötelezettség terheli.
(6) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulásfizetési kötelezettségek terhelik.
(7) A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulásfizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.

aalbert # 2007.08.11. 16:38

Nem analóg, tehát állami szerv következmények nélkül hibázhat ?

Nyugodtan megteheti, hogy a kötelező járulékért nem nyújt ellenszolgáltatást ?

A megkárosított, megalázott alattvaló ne is reméljen semmiféle kártérítést ?

Miért hívják a „társadalombiztosítást” „társadalombiztosításnak”, ha semmi köze nincsen a „biztosításra” vonatkozó szokásos jogelvekhez ?

(Egyébként a magánjog és közjog szembeállításának időszerűtlenségén könnyű volna élcelődni, amikor a közhangulat épp az állami tulajdon maradéktalan felszámolását, az ország részvénytársaság módjára való üzemeltetését tartja az üdvözítő csodaszernek.
Elnézést a kis kitérőért, tudom, hogy nem gazdaságpolitikáról, hanem a hétköznapok jogi gyakorlatáról beszélgetünk ezeken az oldalakon.)

Nyugdíjas nyugta?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.11. 13:09

A magánjogi szerződés nem analóg a közjogi jellegű kötelező társadalombiztosítással.

aalbert # 2007.08.11. 12:28

Elnézést, hogy nem írtam le elég világosan a nem mindennapi esetet, megkísérlem egy kitalált, teljesen fiktív példával szemléltetni.

Képzeld el, hogy Te (bárki aki olvasod) szerződöl egy vagyonvédelmi céggel.
Mondjuk van egy értékekkel zsúfolt páncélszekrényed és a cég havi fizetség fejében vállalja annak kamerával való folyamatos megfigyelését, hogy betörés esetén pillanatok alatt ott teremjen a helyszínen.

Telnek-múlnak az évek, a betörők szerencsére elkerülik a környéket, ámde egyszer kipattan, hogy a kamera csak üres doboz, vészhelyzetben esély sem lett volna a beavatkozásra.

Ezek után egyáltalán nincs kételyed a korábbi befizetések jogosságát illetően ?
Egyáltalán nem fordulna meg a fejedben anyagi kártérítés követelése ?

A vagyonvédelmi cég nyeregben van, egyetlen példát sem tudsz mutatni, hogy szükség esetén nem intézkedett volna. Persze nem is kellett volna beavatkoznia, hiszen az évek során amúgy sem fordult elő vészhelyzet.

Eddig a lényeg, a többi már csak hab a tortán:
Miután likvidítási nehézségeid folytán némi hátralék mutatkozik a védelmi díj fizetésében, a cég végrehajtót küld rád a tartozás behajtása érdekében.

Nyugdíjas nyugta?

gittus # 2007.08.09. 07:30

Egészségbiztosítási járulékból áll fenn a tartozás?
Tisztázandó hogy az eü ellátás igénybe vételekor volt-e biztosítási jogviszonya?

UNiqM # 2007.08.09. 05:35

Nem követelheted vissza, mert törvény írja elő a fizetési kötelezettséget. Ha bizonyítható, hogy az OEP hibája miatt kár ért (vagyis olyanért kell fizetned, ami ingyenes lenne), akkor elméletileg annak megtérítését kérheted az OEP-től. Gyakorlatilag viszont kétségeim vannak ennek sikeressége felől, mert a törzsszámod hiányát (pláne hosszú évek alatt) észlelned kellett volna...

Az APEH tartozásnak nincs köze mindehhez, ha (átmeneti jelleggel) anyagi nehézségeid vannak, akkor fizetési könnyítés iránti kérelmet nyújthatsz be. Ha viszont ez tartós állapot, vagy a tartozás keletkezése neked róható fel, akkor a fiz. könnyítés nem engedélyezhető.

aalbert # 2007.08.08. 21:55

A mellékszálaktól eltekintve, kérdésem lényege a következő:

Ha fizetem az egészségügyi hozzájárulást, de mégsem jár ingyenes orvosi ellátás (csak teljes térítés fejében),
akkor az OEP vagy APEH -től visszakövetelhetem az eddig befizetett pénzt ?

Nyugdíjas nyugta?

gittus # 2007.08.08. 07:12

Most nem értem. Ki tartozik kinek?

aalbert # 2007.08.01. 14:28

Bocsánat helyesbítek: nem „járukék” , hanem járulék.

Nyugdíjas nyugta?

aalbert # 2007.08.01. 14:10

Fizetem, (amennyire tudom) az egészségügyi hozzájárulást, de anyagi nehézségeim miatt már 100e-nél nagyobb tartozás halmozódott fel, s az APEH végrehajtási eljárást indított ellenem.
Közben kiderült, hogy miután az OEP elfelejtett törzsszámmal ellátni, nincs taj-kártyám, csak teljes térítés fejében mehetek orvoshoz.

Visszaigényelhetem, vagy kérhetem a jóváírását a hosszú évek alatt több százezer forintra rúgó hiábavaló tényleges befizetésnek ?

Nyugdíjas nyugta?