nandy
2008.07.22. 21:29
Igazad van, lekerülte a figyelmemet a SEM. :)
Törzsbetét, majd tagi kölcsön?
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.07.22. 17:06
Pont ezt mondtam már elsőre.:) Meglehet, nem elég egyszerűen.
nandy
#
2008.07.22. 16:04
Ha pedig a msz. hivatalos jövedelme alapján nem lenne lehetőség tagi kölcsönre, akkor ott van, amit bigdady mond.
Kbs-nek:
„akkor a beruházásra elköltött tagi kölcsönt sem tudod visszafizetni.”
most jut eszembe, ha a tagi kölcsönt mégsem tudja később kivenni, akkor a törzstőke egy részét sem fogja tudni.
nandy
#
2008.07.22. 15:58
„én nem adnék olyan tanácsot, hogy a szállítói kötelezettség fedezete mellett végezzen valaki beruházást, nagyon kockázatos”
Ez nem tanács volt. De nem szeretnék finanszírozási kérdésekbe belemenni, hisz arról is egész könyvek íródtak már... Azt sem tudjuk, milyen beruházásban gondolkodik a kérdező.
nandy
#
2008.07.22. 15:54
Nem hinném, hogy egy induló vállalkozást épp a tagi kölcsön miatt vennének elő... Hiszen ez teljesen normális akkor ha nem akar hitelt felvenni (mert arra kamatot kellene fizetni), ugyanakkor a tagnak van vagyona, mely fedezi.
Hogy miből volt? Ugyanezt megkérdezhetik akkor is, ha befizeti a 3-5-10 milliós törzstőkét...
bigdady
#
2008.07.22. 11:42
Fel kell venni a magánbetét terhére céges lombard hitelt és kész, meg van oldva.
Jack13
#
2008.07.22. 10:05
Ebben igazad van, ha már a vizsgálat elindult, de legalább egyenlőre még nem kiválasztási szempont (legjobb tudomásom szerint legalábbis)
Goodwitch
#
2008.07.22. 09:40
Jack13!
Mindamellett, hogy teljesen egyetértek veled, azért hadd javítsalak ki:
„tagi kölcsön a vagyonosodási vizsgálatok miatt is rázósabb már…”
Tök mindegy, hogy céget alapítasz vagy tagi hitelt teszel be a cégbe, mindkét esetben meg fogja kérdezni az APEH, hogy honnan volt rá pénzed. Így tehát nincs különbség a kettő között.
Goodwitch
Goodwitch
#
2008.07.22. 09:40
Jack13!
Mindamellett, hogy teljesen egyetértek veled, azért hadd javítsalak ki:
„tagi kölcsön a vagyonosodási vizsgálatok miatt is rázósabb már…”
Tök mindegy, hogy céget alapítasz vagy tagi hitelt teszel be a cégbe, mindkét esetben meg fogja kérdezni az APEH, hogy honnan volt rá pénzed. Így tehát nincs különbség a kettő között.
Goodwitch
Jack13
#
2008.07.22. 09:30
Én azt mondanám, ha valaki céget alapít és tudja hogy már az elején jelentős tőkeigénye van mert beruházni akar, akkor alapítsa meg annyival a céget amennyi szükséges a beruházáshoz, magyarul a jegyzett tőke többé kevésbé fedezze ezt. Ellenkező esetet hívják "alultőkésítésnek", tagi kölcsön a vagyonosodási vizsgálatok miatt is rázósabb már...
laurea
#
2008.07.22. 08:20
Hú valamit félre ütöttem
„Ráadásul lehet nekem szállítói kötelezettségem is, nem?”
én nem adnék olyan tanácsot, hogy a szállítói kötelezettség fedezete mellett végezzen valaki beruházást, nagyon kockázatos
laurea
#
2008.07.22. 08:17
Ráadásul lehet nekem szállítói kötelezettségem is, nem?
laurea
#
2008.07.22. 08:14
A jegyzett tőke csökkenéseként történő tőkekivonás sem adóköteles.
„Ráadásul lehet nekem szállítói kötelezettségem is, nem?”
Igen lehet, de a cég működőképessége szempontjából elég kockázatos a kötelezettségek növekedése mellett visszafizetni a tagi kölcsönt.
az első termelési ciklus pénzszükséglete és ideje döntheti el, hogy mennyi legyen a törzstőke és a tagi kölcsön. (a vagyonosodási vizsgálatok megindításának egyik szempontja a tagi kölcsönök nyújtása)
Yoopi
#
2008.07.22. 08:12
Köszönöm.
Tudom, hogy ez komplikáltabb, nem fogunk spórolni a könyvelő megkeresésén a cégalapítás előtt.:))
nandy
#
2008.07.22. 07:56
kbs. :)
Lám, tudsz te is egyszerű nyelven beszélni :)))
A lényeg az, hogy ha tagi kölcsönt tesz be, azt adózatlanul veheti ki később. A tőkekivonás már kissé macerásabb. De már a legelején is hasonlót írtam :)
nandy
#
2008.07.22. 07:53
„a tagi kölcsön visszafizetésére csak az értékcsökkenés és a nyereség tud fedezetet biztosítani (hiába van nekem vevői követelésem, ha az nem fizet)”
Ez így nem igaz, hiszen dönthet úgy is, hogy pl. a havi járulékok fizetése helyett először a saját kölcsönét veszi ki (bár ez nyilván nem jó megoldás).
Ráadásul lehet nekem szállítói kötelezettségem is, nem? :)
Vagy a másik: a beruházás miatt adókedvezmény jár, az is befolyásolja a mérleg szerinti eredményt, illetve a pénzeszközöket.
nandy
#
2008.07.22. 07:49
„az anyagvásárlás nem csökkenti az eredményt, nem költség, csak a tényleges anyagfelhasználás költségtényező.”
Laurea kedves, nyilván elkerülte a figyelmed a mondatom második része: „de ott megjelenik az értékesítésből származó bevétel is, ami viszont növelő tétel.”
„és a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkenhet......”
így van, de azért ez sem ilyen egyszerű. Két egymást követő évben, a törvény által meghatározott minimális jegyzett tőke alá kell menni ahhoz, hogy pótbefizetés vagy átalakulás legyen a vége.
Igazad van, regényt lehetne írni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.07.22. 05:02
Nandy drága, ne kötekedj! :) És főleg ne akarj hasba akasztani ezzel a könyvelői zsargonnal. Különben hozok egy kis jogbölcseletet Pokol Bélától. És ezt nyugodtan veheted fenyegetésnek is. :)
Nagyon jól tudod, hogy értette, hiszen a laikusnak ez sokkal egyszerűbb:
Az induláshoz kell mondjuk 5 millió forint (adminisztrációs költségek, gépek, berendezések, anyag, kicsi forgótőke.) Ezt berakhatja törzstőkeként vagy tagi kölcsönként. (Ládd, ez is leegyszerűsítés - de a modellhez megteszi.)
Ezután, ha a bevételek meghaladják a költségeket, tudsz kivenni pénzt, ha nem haladják meg, nem tudsz kivenni. Ilyen egyszerű.
Ismétlem a kérdező arra kíváncsi, melyik esetben lesz kisebb a reménybeli pénzkivétel járulék- és adóterhe.
(Megjegyzem, nem ennek kellene az egyetlen szempontnak lennie, de mégis ez. Megjegyzem továbbá, hogy nem kellene megspórolni a könyvelőt, és akkor ezt lehetne tőle kérdezni.)
Nem könyvelő - jogász. :)
laurea
#
2008.07.22. 04:54
„Az anyagvásárlás ugyan csökkenti az eredményt”
az anyagvásárlás nem csökkenti az eredményt, nem költség, csak a tényleges anyagfelhasználás költségtényező.
„Lehet valaki úgy veszteséges, hogy közben vannak eszközei”
és a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkenhet......
a tagi kölcsön visszafizetésére csak az értékcsökkenés és a nyereség tud fedezetet biztosítani (hiába van nekem vevői követelésem, ha az nem fizet)
„A jegyzett (törzs) tőke a saját tőke egyik eleme. A nyereséget nem befolyásolja.”
igaz, hogy a nyereséget nem befolyásolja, de a kifizethető osztalékot igen. 25%-kal, 35%-kal adózó rész
tehát nem ilyen egyszerű, hogy itt mindenre kiterjedő választ lehessen adni, el kell menni egy könyvelőhöz a társaság megalapítása előtt
nandy
#
2008.07.21. 22:26
„Ha viszont nincs nyereség, akkor a beruházásra elköltött tagi kölcsönt sem tudod visszafizetni.”
Ez sem igaz.
Lehet valaki úgy veszteséges, hogy közben vannak eszközei (követelések, tárgyi eszközök, pénzeszközök stb.)
És fordítva is igaz.
nandy
#
2008.07.21. 22:25
Osztalékot pedig a tárgyév (vagy előző évek) nyereségéből lehet fizetni, de ez adóköteles! A jegyzett tőkét nem csökkenti.
nandy
#
2008.07.21. 22:23
Nem. A jegyzett (törzs) tőke a saját tőke egyik eleme. A nyereséget nem befolyásolja.
A beruházás nem teljes egészében csökkenti a nyereséget, csak az üzembehelyezést követően a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés.
Az anyagvásárlás ugyan csökkenti az eredményt, de ott megjelenik az értékesítésből származó bevétel is, ami viszont növelő tétel.
Tehát lehet úgy nyereséget elérni, hogy közben beruházok. Sőt, a tárgyévben üzembehelyezett beruházások értékével a TAO alapja is csökkenthető (nem korlátlanul).
A tagi kölcsön funkciója eredetileg az volt - többek között -, hogy ne kelljen külső forrást (pl. banki hitelt) felvennie egy cégnek a működés vagy beruházás finanszírozásához. És feltételezhetően a tag nem azért adja a kölcsönt, hogy az örökre a cégben maradjon. Tehát egyszer majd ki is veszi.
Ha mégsem, akkor elengedheti (véglegesen átengedi a cégnek), de ebben az esetben idéntől illetéket kell fizetni.
Vagy ha a társaság pénzeszközei nem teszik lehetővé a tagi kölcsön visszafizetését, még mindig el lehet adni az abból vásárolt tárgyi eszközöket - értékcsökkentve.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.07.21. 22:04
Ha van nyereség, akkor a törzstőke után osztalékot lehet fizetni - ami a tag számára úgy jelenik meg, mintha visszakapná a törzstőkét, annak egy részét. Ha viszont nincs nyereség, akkor a beruházásra elköltött tagi kölcsönt sem tudod visszafizetni.
A kérdező szerintem inkább arra kíváncsi, melyiknek milyen adó és járulékvonzatai vannak.
nandy
#
2008.07.21. 21:03
A törzstőkét nem lehet csak úgy visszavenni, a tagi kölcsönt viszont igen.
Yoopi
#
2008.07.21. 17:07
Egy könyvelési, adózási kérdésem lenne:
Melyik a jobb megoldás egy kft alapításakor?
A minimális törzsbetét, majd tagi kölcsön berakása egy kft-be, hogy gépeket, anyagokat lehessen venni, vagy eleve nagyobb törzstőkét megállapítani és úgy mmegvenni a szükséges dolgokat?
köszönöm
