Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Ingatlanszerzési illetékkel kapcsolatos kérdés

drbjozsef # e-mail 2018.11.05. 07:45

Fapadossal a legolcsóbb, és szép város.

Jogi relevanciája nincsen estedben. Az az Emberi Jogok Európai Bírósága - de ha túl sok pénzed van, inkább égesd el, az meleget ad, de EJEB beadványra ne pazarold.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Ködmön # e-mail 2018.11.03. 23:45

Akkor marad Strasbourg.

Szomorú örökös #   2018.11.03. 06:21

Ködmön

Próbálkozz nyugodtan, ha ennyire szkeptikus vagy.
Legfeljebb első körben úgy elutasítják, hogy csak lesni fogsz.

Ködmön # e-mail 2018.11.02. 21:11

Szóval ne kapálózzak, a fennmaradó értékkülönbözet összegével a második vásárolt lakás illetékalapja nem csökkenthető. Nincs semmi (?) esélyem, ha azzal az illetékalap mérséklését kérem.

Szomorú örökös #   2018.11.01. 07:13

Ködmön

A törvény csak azt egyértelműsíti, hogy két eladás és egy vétel esetén mi a szabály, azt nem, hogy fordítva mi a helyzet. Két vétel esetére nem mondja azt, hogy az eladott nagyobb értékű ingatlan értékét ne lehetne megosztani és beszámítani addig a mértékig, amíg az fedezi egyik, vagy másik értékét külön-külön és együttesen.

Pontosan ez is benne van, csak képtelen vagy úgy értelmezni, ahogy azt a törvényalkotó leírta, mert számodra az kedvezőtlen lenne. Itt van fehéren-feketén:

Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21. § (1)-(2) bek.] szerint alakul

Tehát további lakásértékesítést írnak és nem véletlenül.
Neked pedig egyetlen eladott ingatlanod van.
Azt csakis egyetlen ingatlan vásárlásánál használhatod fel.

Ködmön # e-mail 2018.10.31. 22:10

A törvény csak azt egyértelműsíti, hogy két eladás és egy vétel esetén mi a szabály, azt nem, hogy fordítva mi a helyzet. Két vétel esetére nem mondja azt, hogy az eladott nagyobb értékű ingatlan értékét ne lehetne megosztani és beszámítani addig a mértékig, amíg az fedezi egyik, vagy másik értékét külön-külön és együttesen. Vagyis ha eladok egy 50 milliós házat, amiben ugyanaz a család lakik, de szétköltözik két 25 milliós értékű lakásba egy éven belül, az illetékkedvezmény felhasználható kéne hogy legyen. Kérek magyarázatot, mi lenne az ok, ami miatt nem így kéne értelmezni a törvényt? Miért lenne az jogilag támogatható, hogy elvesszen 25 millió Ft illetékkedvezmény? Nem az lenne a cél, hogy újabb ngatlan(ok)ba kerüljön az eladott ingatlan értéke? Bocsánat, de valami logikus magyarázatot szeretnék kapni, amit laikuskánt is el tudok fogadni.

drbjozsef # e-mail 2018.10.21. 16:38

Házastársak között minden ügylet illetékmentes.
Ajándékozhatod is, el is adhatod neki, egyikért sem kell illetéket fizetni.
Minden bizonnyal az ajándékozás a célszerű.

Adót mindenképpen fizetnie kell az 1/4 rész után. Évek óta nincs már semmi kedvezmény - a lakáscélra költés sem -, cserébe, hogy 5 év után már teljesen adómentes. Ezt nem tudjátok megúszni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Timo74 # e-mail 2018.10.21. 15:54

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi esetben kérném tanácsotokat mit, hogy tegyünk:

2017-ben vettünk férjemmel egy házat, de a tulajdonos mivel a budapesti lakás amit eladtunk az én tulajdonom volt 1/1 tulajdonom lett. Férjemnek vidéken volt egy háza, de abban 3/4 résztulajdona volt, 1/4 a testvéréé.

Mivel két házat fenntartani luxus így eladtuk férjem házát.
Azt tudni kell, hogy a tulajdonjog a testvérével az eladás előtt rendezve lett, úgyhogy 1/1 tulajdonjogba került a férjem.

Mivel a pénzt megkapta a ház után, így szeretném ha az én 1/1 tulajdonjogomban résztulajdonos lenne.

A kapott összeg után mivel az 1/4 részét 5 éven belül adta el a korábbi 3/4 rész már rég a tulajdona volt, így jövőre adóznia kellene utána.

Hogy lehetne megoldani, hogy kb.1/3 részt kapjon az én házamból, ne kelljen se neki se nekem fizetni illetéket és neki adót sem a kapott pénze után.
Házastársak között illetékmentes a vagyonátruházás úgy tudom.
Ajándékozás vagy mi a fenével lehetne ezt megoldani?

Előre is köszönöm a választ!

drbjozsef # e-mail 2018.10.21. 14:39

Ködmön,

Ha megkapod az illetékről a meghagyást, fellebbezel ha nem tetszik. Aztán meglátod.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Szomorú örökös #   2018.10.21. 06:41

Ködmön

21. § (5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21. § (1)-(2) bek.] szerint alakul

Azt írtad, hogy nem ez van a törvényben! Hát akkor itt a törvény, ami egyértelműen leírja, egy lakással szemben egyetlen lakás eladási árának beszámítását kérheted. Ha a beszámítás egy lakásnál már megtörtént, akkor azt az eladott lakást már másik lakáshoz nem használhatod fel.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.10.20. 23:16

Ha egy ingatlant adsz el, és kettőt veszel, akkor abból csak az egyik a cserepótló vétel.

De ha jobban tudod, miért kérdezted?

www.kbs-ugyved.hu

Ködmön # e-mail 2018.10.20. 22:33

eléggé hátrányos és diszkriminatív lenne és nem ez van az illetéktörvényben. Ott csak annyi van, hogy két, vagy több eladást nem lehet figyelembe venni a a cserepótló vétel illeték kedvezményénél, vagyis választani kell a két ingatlan közül, hogy melyik a kedvezőbb a magánszemély számára. Ugyanaz az ingatlan, ha magasabb forgalmi értékű volt, beszámítható, természetesen csak addig a mértékig, ameddig a különbség arra fedezetet ad.

drbjozsef # e-mail 2018.10.20. 20:09

Így van.

Az egyik 25milliós lakás után kell illetéket fizetni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Szomorú örökös #   2018.10.20. 06:07

Ködmön

A két vételnél az egy ingatlanértékesítést az én értelmezésemben figyelembe tudom venni, vagyis az illeték ebben a konkrét esetben nulla lesz. Helytálló ez a megközelítés és értelmezés?

Én úgy tudom, hogy egyetlen ingatlant lehet figyelembe venni egyetlen ingatlan vásárlásánál. Ergo hiába volt 50 milla az eladás, az egyik 25 millás lakásnál veheted csak figyelembe, a másikra illetéket kell fizetni. De ez egy laikus vélemény, szerintem más is meg fogja ezt erősíteni.

Ködmön # e-mail 2018.10.19. 23:26

T. Szakértők!
Kérdésem illeték kedvezménnyel kapcsolatos (cserepótló vétel. 2018-ben eladtam egy családi házat, vettem két lakást. Az illetéktörvény szerint egy vételhez egyetlen (nem kettő) értékesítést lehet figyelembe venni az illeték kedvezmény számításánál. Eladás értéke 50 millió Ft, két vétel egyenként 25-25 millió Ft. A két vételnél az egy ingatlanértékesítést az én értelmezésemben figyelembe tudom venni, vagyis az illeték ebben a konkrét esetben nulla lesz. Helytálló ez a megközelítés és értelmezés?

drbjozsef # e-mail 2018.10.17. 07:23

Hát ez nagyon talán Sőt.
Ami kiadás nem konkrétan a hagyaték kezeléséhez kapcsolódik, mint hagyaték, az elég bajosan lehet hagyatéki teher. Szerintem a rezsi, a közös költség biztosan nem. Olyan költség, ami akkor is lenne, ha az a vagyontárgy éppen nem lenne hagyaték, az ide nemigen számítható be.

Ennyi erővel a hagyatéki tárgylás előtt felújítja valaki pár millióért a lakást, aztán azt is elszámolhatja. Elvégre az is a hagyaték "kezelése". Meg akkor bármi.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

lajcsó # e-mail 2018.10.16. 19:18

"Az még mindig nem világos, hogy hagyatéki tehernek számít-e a bátyám halála, és a hagyatéki tárgyalás közötti időszakban a fél lakással összefüggő felmerült költség."

7:94. § [Hagyatéki tartozások]

(1) Hagyatéki tartozások

  1. az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
  2. a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
  3. az örökhagyó tartozásai;
  4. a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
  5. a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

A b) pont talán.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.10.16. 16:08

Pedig elég világosan megmondták.

www.kbs-ugyved.hu

Kuksi49 # e-mail 2018.10.16. 15:35

Kedves ObudaFan, drbjozsef, és lajcsó!
A hagyatéki tárgyalás előtt semmiképpen nem gondolhattam a lakás eladására, mert bizonytalan volt, hogy én öröklöm-e a bátyám fél lakásrészét, vagy a külföldön élő özvegye. Végül is én lettem az örökös, a sógornőm haszonélvezeti jogot kapott a fél lakásra.
Az még mindig nem világos, hogy hagyatéki tehernek számít-e a bátyám halála, és a hagyatéki tárgyalás közötti időszakban a fél lakással összefüggő felmerült költség.
Üdvözlettel: Kuksi49

drbjozsef # e-mail 2018.10.14. 10:24

(a később alatt nyilván azt is értem, hogy az örökösnek előbb bejegyzésre kell kerülnie)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

lajcsó # e-mail 2018.10.13. 20:58

"(habár a vevőt csak később jegyezték volna be az ingatlannyilvántartásba)."
Ha nincs benyújtva a földhivatalba a hagyatékátadó végzés, akkor a vevő tulajdonjogát nem jegyezték volna be, még később sem.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

drbjozsef # e-mail 2018.10.13. 16:57

Kuksi,

a hagyatéki tárgyalás csak egy deklaratív esemény, ahol hivatalossá teszik az örököst.
Az örökös az örökhagyó halalától örökös, ő viseli a költségeket, ő szedi a hasznokat, bizonyos korlátok között.

Ezeket a költségeket nem tudod sehol elszámolni. Viszont akár el is adhattad volna ezalatt az idő alatt az ingatlant, pont a fentiek miatt (habár a vevőt csak később jegyezték volna be az ingatlannyilvántartásba).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kuksi49 # e-mail 2018.10.13. 15:42

Kedves ObudaFan!
Nagyon köszönöm a válaszát! Az öröklött ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek nem számítanak hagyatéki tehernek? A bátyám halála és a hagyatéki tárgyalás között majdnem 1 év telt el. Azalatt kinek kellett volna fizetni a fél ingatlanra eső költséghányadot?
Előre is köszönettel: Kuksi49

ObudaFan # e-mail 2018.10.13. 11:24

Ezt félreértetted. Nem az illetékből, hanem csak annak az alapjából vonhatóak le és csak a hagyatéki terhek.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Kuksi49 # e-mail 2018.10.13. 11:15

Tisztelt Fórumozók!
Örökösödési illeték témájában szeretnék érdeklődni. A bátyám meghalt, a szüleinktől örökölt lakás fele tulajdonosa ő volt. A fél ingatlanrészt én örököltem, most küldte ki a NAV a befizetendő illetékről a határozatot. Abban azt írják, hogy a felmerült költségeket le lehet vonni a befizetendő összegből. A lakásban több, mint egy éve nem lakik senki, de egyes költségeket továbbra is fizetem (pld: közös ktg, biztosítás, fűtés átalány). Kérdésem: ezek olyan költségek, amiket le lehet vonni az illetékből? Ha igen, milyen időszakra vonatkozóan? A bátyám halála napjától a hagyatéki tárgyalás napjáig, ami szeptemberben volt? A lakást még nem tudtam eladni, így most is fizetem a költségeket.
Köszönettel: Kuksi49