Bandi_1
2007.02.22. 17:46
Köszönöm szépen a tanácsot Kedves Rexor.
Megpróbálom. Az eredményről tájékoztatlak.
Fellebbezési illetékkel mi lesz a végén?
Rexor
#
2007.02.22. 14:22
Ha sok időd és energiád van, akkor szerintem az ombudsmannál kezd, mivel az ingyenes, atöbbiek hatáskör hiányára hivatkozva vissza fogják dobni az ügyet. A többis sajna pénzbe kerül
Bandi_1
#
2007.02.22. 13:36
Ma jött meg a Megyei Bíróság elnökéhez beterjesztett panaszra a válasz, aki
a panaszt átminősítette.
Közölte:
Mivel nem a bíróság igazgatási tevékenységével függ össze, a panasz nem panasz, és ezért nyújtsak be felülvizsgálati kérelmet az I. fokú hatósághoz, a Legfelsőbb Bírósághoz címezve.
Jogi képviselő, és újabb illetékfizetés szükséges.
Vagyis a szemetet egyre feljebb lapátolják, és a károsult, a kiszolgáltatott polgár fizessen.
Megjegyzéseim:
A bírák mai tevékenysége független lehet a törvényektől. Azt tesznek, amit nem szégyellnek, szabadságuk korlátlan.
Ezt sürgősen meg kellene változtani, pl. ülnökök igénybevételével, ügyész felügyelettel.
Azokat a bírákat akikre 1 év alatt 2 panasz érkezik pótlólagos képzésre kellen utasítani.
3-4 panasz esetén illetmény részleges megvonásában kellene részesíteni, és 5 panasz esetén azonnali hatállyal kirúgni.
Mindenképpen meg kellene szüntetni a bírák garázdálkodását, "függetlenségét".
A függetlenség nem terjedhet a törvényen kívüliség területére.
Konkrét kérdésem:
Mit lehet még tenni? Hova lehet még panaszt tenni? Hogyan tegyem a panaszt, hogy az panasznak is látszódjon?
Elképzelésem szerint:
Ügyészség, Igazságügyi, és Rendészeti Miniszter, Ombudsman?
Mindegyik ebben a sorrendben?
Dr.Attika
#
2007.02.16. 16:43
Igen lenni kéne bírói lelkiismeretnek. Én még nem találkoztam vele. Ha valaki találkozott vele kérem jelezze!
Bandi_1
#
2007.02.16. 16:26
Kedves Kovács Béla Sándor!
Beszélgess Rexorral!
Én majd csak fülelek.
Egyébként te hogy olvasod ki a törvényből annak ellenkezőjét. A bíróknál tapasztaltam ilyet. Úgy hívják ezt: bírói lelkiismeret.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.14. 17:59
„Jó, hogy azért van valaki, aki ismeri, és tudja alkalmazni a a törvényt.”
Az ügyfél fő szabálya: az ismeri és tudja alkalmazni a törvényt, aki a nekem kedvező olvasatra jut. :)
Bandi_1
#
2007.02.14. 17:53
Kedves Rexor!
Köszönöm a válaszod. Jó, hogy azért van valaki, aki ismeri, és tudja alkalmazni a a törvényt.
Nem értem mi a gond az összeggel?
Nem a 7000 Ft-tal van a baj, hanem az elvvel - részemről
A jogi esetről beszéljünk ne az én méltányosságomról, amelynek során elengedném a jó államnak a hibás jogértelmezéssel, sorozatosan, előre megfontolt szándékkel, különösen nagy összegre elkövetett csalással okozott kár megtérítését.
Idézem a KET-et, melyet nem tartottak be:
"1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.
(2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
(3) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.
(4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait e törvény határozza meg.
2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(3) A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.
3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.
(2) A közigazgatási hatóság:
- a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
- hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,
- e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság határozatát,
- hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról.
4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga.
(2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.
(3) A törvényben meghatározott kivétellel az ügyfél fellebbezést, újrafelvételi kérelmet, méltányossági kérelmet, jogszabálysértés esetén a bírósághoz keresetet nyújthat be.
5. § (1) A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
"
A 4. § (2) világosan kimondja a kártérítés lehetőségét.
Az, hogy ki szórakozik majd lényegtelen, a kártérítés megállapításában, és megítélésében.
A hatóságoknak, és a bíróságnak, egy igen nagy joggyakorlat sem volt elég.
Ha az ügyön dolgozók gyakorlati idejét összeadjuk, az sokszorosan felülmúlja azt az időt, amelyet én a dologra fordítottam, mint laikus. Bizony sok jogszabályt kellett megismernem, hogy valamelyest megértsem a törvénykezés logikáját.
Gondolj bele, mennyi pénzzel csapták be azokat, akik nem tudtak, vagy nem akartak időt fordítani a hivatkozott jogszabályok megértésére.
Gondolj bele, milyen jogállam az, ahol kihasználva a polgárok tájékozatlanságát, arcátlanul kihasználják tudatlanságukat!
Rexor
#
2007.02.14. 14:37
Bandi nem tudom hogy mekkora összegről van szó, de érzésem szerint sikerrel felnagyitottad elefánttá a bolhát. Hétezer forintért tényleg megéri ekkora ügyet csinálni? Amúgy egyetértek a 6% 90%-ka jár vissza.
Másik a nem vagyoni kártérítésre vonatkozóan el is felejtheted hogy bármit fogsz kapni, bár valószinűleg igen jól fognak szórakozni a bíróságon azon, hogy a megértéshez 1 hétre (vagy napi 8 óra gondolkodást számítva 16 napra) volt szükséged....
Bandi_1
#
2007.02.11. 08:09
Kedves KBS!
Írtad, hogy a mérséklés a kiegészített illetékre vonatkozik /42. § (2)./
Ez azt jelenti, hogy a 6% 10%-át kell beszedni, s nem a 3% 10%-át.
Az én esetemben a 3% 100 %-át, azaz a 6% 50%-át szedték be, az 58. § (1) a). pontjával ellentétben.
Az általad idézett 58. § (5) a nemperes szakaszra vonatkozott volna, ha abban a szakaszban kértem volna a visszatérítést.
Ismétlés, hogy a peres szakaszban kértem,
amikor a nemperes illeték már peressé alakult.
Az 58. § (5) pontja egyébként azt mondja ki, hogy ahogyan a peres szakasz illetékének 90%-a visszajár, úgyan úgy visszajár a nemperes szakasz illetékének 90% is, amíg az ügy perré nem alalkul.
Amikor pedig az ügy perré alakul, akkor a már befizetett 3% peres illeték előleggé válik.
A végső per illeték úgy számítandó tehát, hogy kiszámítjuk a kiegészített 6% per illetéket, és befizettetjük az így kiszámított összeg 10%-át, ami a nemperes illeték 20%-a.
Mivel azonban ennek az összegnek pontosan az 5-szöröse van befizetve, mert a nemperes illeték előleg már illetékbélyegben lerovásra került, ennek az összegnek pontosan a 80%-a jár vissza.
Üdv,
Bandi
Bandi_1
#
2007.02.10. 19:35
Most látom, hogy a Városi Bíróság hibázott, ugyanis erről nem tájékoztatott:
"A jogosult választhat: vagy megpróbálja felkutatni - a Belügyminisztérium segítségével - a kötelezett lakó(tartózkodási) helyét, vagy kéri az eljárás perré alakítását, és abban ügygondnok kirendelését."
http://www.ofe.hu/…/th5.3.1.htm
Azt közölték, hogy az ügy perré alakult, ,és Ügygondnokot akarnak kinevezni.
Bandi_1
#
2007.02.10. 19:23
Miért kivéve?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.10. 18:18
Kivéve, ha a per például fizetési meghagyásos eljárásból lett. De ez is csak ismétlés.
Bandi_1
#
2007.02.10. 17:36
Kedves Sándor!
Köszönöm válaszod, amely nem volt teljes.
Ha megengedet írom amit még tudok az ügyről?
"Az illetéktörvény a mérsékelt illeték megállapításával arra kívánja ösztönözni a feleket, hogy a peres eljárások a követelés elismerésével vagy egyezségkötéssel minél korábbi szakaszban lezáruljanak.
Az illetékmentesség mértéke függ attól, hogy az eljárás milyen szakaszában következik be az elismerés, vagy az egyezségkötés, a kérelemtől való elállás. Mérsékelt, a peres eljárás illetékének 10 százalékát kell fizetni például, ha a felperes a keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll, vagy az alperes a követelést már az első tárgyalás előtt teljesíti stb. A mérséklés összege kisebb (30 százalék), ha az első tárgyalást követően kerül sor az eljárás megszüntetésére, melynek következtében később a per megszűnik. Ha az ezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor, a peres eljárás illetékének felét kell megfizetni."
- Perré alakult eljárásban nem kell a nemperes szakasszal foglalkozni.
- A 10%-os illetéket úgy kell megállapítani, hogy képezni kell a 6% 10%-át.
Ez lesz a 3%-ról 6%-ra kiegészített illeték 10%-a.
Ha a hatóságok nem fizet/tet/nek vissza egy forintot sem, ,akkor a peres illeték 50%-át szedték be 10% helyett.
Hatóság, és bíróság ezt mért nem tudja kiszámítani? Bonyolult dolog ez?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.10. 17:21
A kötelezett nem fellebbezett (azt fizetési meghagyás ellen nem lehet), hanem ellentmondott.
Ilyenkor a nem peres eljárás illetékét a peres eljárás 6%-os illetékére kell kiegészíteni. [Illetéktörvény 42. § (2)] A fizetési meghagyásos eljárásban a bíróság mérséklési kötelezettsége pedig csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki. [58. § (5)]
De szerintem mindez benne van az ítéleted indoklásában.
Bandi_1
#
2007.02.10. 16:45
Kedves KBS!
Sikerül a mondandóm leglényegtelenebb részét felismerned.
Válaszolj a problémára!
Válaszodból ki fog derülni, hogy megértettem-e a problémát.
Ha te jobban érted, találsz megoldást, ,ha kevésbbé érted az is rögvest kiderül.
Azt máris értem, hogy személyem számodra fontosabb, mint eo ipso a probléma.
Jó, hogy írtál.
Üdvözöllek;
Bandi
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.09. 19:44
„mert 150 órát fordítottam arra, hogy a fentieket megértsem.”
És biztos, hogy sikerült?
Bandi_1
#
2007.02.09. 11:59
Fizetési meghagyásos nemperes eljárásban 3% illetékelőleget fizettem.
A kötelezett fellebbezése folytán az ügy perré alakult.
+3% kiegészítést rendelt el a bíróság, és 20 eFt ügygondnoki díjat kellett volna befizetnem, mert az egyik kötelezett ismeretlen helyen tartózkodó nyugdíjas volt.
/Az ügygondnok kijelölését nem kellett elfogadnom, de erről nem nyilatkoztattak.
Engem köteleztek az adós címének megadására. Önkormányzatnál kértem a címük megadását, de nem voltak bejelentkezve. A hibás címszolgáltatásra befizettetett összeget nem adták vissza.
Szabálysértési Osztályon feljelentés tettem azért mert adósaim még az én általuk már elhagyott ingatlanomra voltak bejelentve./
Közben kiderült hogy nincs végrehajtható vagyonuk, ezért a keresetet nem adtam be, kértem az eljárás megszüntetését. 1. tárgyalás sem volt. A kiegészítő illeték be nem fizetése miatt az eljárást megszüntették.
A befizetett 3% peres illetékké alakult. Ennek a 6%-ra vetített 90%-át azaz 80%-ot kértem visszautalni. Nem utalták vissza, perre kényszerítettek.
A Megyei Bíróság a keresetet elutasította, és 7 eFt illeték megfizetésére kötelezett. Valamint 10 eFt ügyvédi költséget kellett megfizessek az ellenfél KH /most már APEH/ számára.
A félreértés ott van, hogy 1993. dec. 31-ig a peres illeték 50%-a járt vissza. Ha nem egészítették ki, akkor a befizetett összeg éppen 50%-vol, tehát nem járt vissza,
azonban 1994. január 1-től a peres illeték 10%, és 90% jár vissza az 1. tárgyalásig.
További félreértés a ki kell egészíteni kitétel.
A kiegészített illetéket nem kell azért befiozetni, hogy az azonnal visszautalják, de azért sem kell befizetni, hogy 10%-helyett 50, vagy 55% illetéket szedjenek be, az előírt 10% helyett.
Az Illetékhivatal, a Közigazgatási Hivatal, és a Megyei Bíróság egy 1992-es BH-ra hivatkozott, amely kimondta, hogy a nemperes illeték nem mérsékelhető.
Az Itv. ma már kimondja, hogy a nemperes illeték is mérsékelhető.
Érthetetlen, hogy a befizetett 3%-ot nemperes illetéknek tekintették, hiszen az a kötelezett fellebbezése folytán peres illetékké alakult, s a peres illeték mérsékelhető, de csak úgy, hogy azt 6%-ra - kiegészítve kell a visszajáróilletéket kiszámítani, nem pedig ahogyan az Illetékhivatal akarta, további 3%-ot befizetni, s annak 90%-át visszautalni.
Az ő felfogásuk az, hogy a peres illeték a kiegészítő 3%, annak ellenére, hogy a törvény úgy fogalmaz, hogy az illeték a peres 6% illeték 10%-a.
A téves jogszabály alkalmazása ellen hogyan lehet fellépni, s a tévesen befizetett összes illetéket, valamint nemvagyoni kártérítést valóban külön indított polgári perben kell visszakövetelni?
A nemvagyoni kár kalkulálható, mert 150 órát fordítottam arra, hogy a fentieket megértsem. Az órabér mértéke 2-15 eFt között lehet.
Várom szíves válaszotokat, válaszukat.
ObudaFan
#
2006.10.25. 17:07
A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértônek bizonyult.
A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni és azt - a visszatérítés foganatosítása végett - az ügyfél lakóhelye, illetôleg a bíróság székhelye szerint illetékes illetékhivatalnak kell megküldeni.
Dr.Attika
#
2006.10.24. 20:02
Visszafizetik kamatostól.
nyusz66
#
2006.10.24. 18:17
Abban az esetben, ha a kiszabott ajándékozási illeték elleni fellebbezésemnek helyet adnak, mi lesz a befizetett fellebbezési illetékkel? Visszafizetik? Vagy az a nyereségük, és örüljek, hogy sikerült a fellebbezés?
