lehetetlen cél (Ket.)

Fórum → közigazgatási jog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Tóth Marianna # 2007.01.26. 13:36

Sziasztok!

A ket. 30.§ c./ pontja értelmében a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul.
Mi minősülhet lehetetlen célnak?
Konkrétabban arról van szó, hogy a bíróság hozott egy ítéletet egy birtokvitás ügyben, melyben az egyik felet eltiltotta egy meghatározott magatartástól. Azóta a vitás ügy egyik szereplője megváltozott (bérlés folytán), a másik ugyanaz.
Az új fél kívánja azt a magatartást folytatni, amit már egyszer a bíróság a tulajnak megtiltott.
Ha a bérlő ennek a magatartásnak a gyakorlását kéri a kérelmében, ez minősülhet-e lehetetlen célnak, mivel a bíróság ítélete őrá is kell, hogy vonatkozzon.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.26. 14:44

A lehetetlent szerintem úgy kell érteni, mint a Polgári törvépnykönyvben a lehetlen tárgyra irányu szerződés. Tehát a fizikai lehetetlenséget jelenti. A kérelmet erre hivatkozva a konkrét esetben nem lehet elutasítani - még csak ítélt dologról sincs szó, hiányzik a félazonosság.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.26. 14:45

Egyébként a bírósági ítéletek csak kivételesen erga omne hatályúak.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.26. 14:45
  • s
guba # 2007.01.26. 14:59

Nem is kell ehhez a bíróság ítéletének erga omnes hatályúnak lennie, ui. a bérlő a tulajdonostól származtatva gyakorolja a jogait, tehát az ítélt dolog fennáll. Amit a tulajdonosnak nem volt szabad, azt a bérlőnek sem lesz az.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.26. 15:48

Ez valószínű.
De nem ítélt dolog, mert, ismétlem: nincs félazonosság.

Tóth Marianna # 2007.01.26. 15:51

Akkor a nemo plus iuris elve itt is érvényesül, miszerint senki nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel ő maga rendelkezik.
Tehát a tulaj el volt tiltva valamilyen magatartástól, így ez a bérlőnek is tiltott marad.
Ez így van akkor is ha a bérlő nem kapott teljes körű felvilágosítást, tehát nem tudott róla?

guba # 2007.01.26. 16:21

Véleményem szerint igen, ez ítélt dolog.

Dr.Attika # 2007.01.26. 17:01

A nemo plus iuris itt nem alkalmazható. Ez nem jog, hanem kötelezettség.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.26. 18:29

Különben is, már megint ez a titokzatoskodás! Szóval mitől tiltották el a tulajdonost, és mit kérelmez a bérlő?

guba # 2007.01.27. 20:27

Dr. Attika!
Mivel a birtokperben a bíróság az illető felet eltiltotta bizonyos magatartás tanusításától, ezért erre vonatkozó jogot a bérlőre sem ruházhatott. Ami az egyik oldalon jog, az a másik oldalon kötelesség!

Béla!
Mivel a bérlő a jogait a tulajdonostól származtatja, őt magát önállóan nem illeti meg a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben, tehát nincs saját perbeli legitimációja. Szereplése járulékos.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.27. 22:05

Nincs itt szó perről. Valamit kérelmez a polgármesteri hivataltól. Csak nem tudjuk, hogy mit.

guba # 2007.01.28. 07:27

Mivel végső soron a bíróság fogja eldönteni a vitát, annak nincs jelentősége a jogi megítélés szempontjából, hogy az illető melyik hatósághoz fordult kérelemmel.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.28. 07:33

A kérdés szempontjából van. Azt hiszem, Marianna épp a hatóság, és épp az érdekli, elutasíthatja-e a kérelmet arra hivatkozva, hogy a benne foglalt célt nyilvánvalóan lehetetlen. És nem.

guba # 2007.01.28. 07:35

Akkor most a félazonosság hiánya, a polgármesteri hivatal, vagy a bíróság miatt nincsen ítélt dolog?

guba # 2007.01.28. 07:39

Nem a lehetetlenség, hanem az ítélt dolog miatt kell elutasítani.

Tóth Marianna # 2007.01.28. 08:18

A tulajdonost attól tiltotta el a bíróság, hogy a szomszéd ingatlanán keresztül átjárva közelítse meg a saját ingatlanát. Ennek a tulaj nem tett eleget, hanem bérbe adta az ingatlanát. Most a bérlő akarja/akarta a szomszédon keresztül megközelíteni az általa bérelt ingatlant. Ezt a szomszéd nem hagyja. A bérlő birtokvédelmet kért.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.28. 09:28

Birtokvédelmet? Amikor ő követné el a birtoksértést? Gondolom, a bérelt ingatlan össze van kötve megfelelő közúttal.

Ejnye már, Laci. Nincs ítélt dolog a félazonosság hiánya miatt, meg nincs azért se, mert ez közigazgatási eljárás, nem pedig per. Amelyiket tetszel akarni. (És nem lesz félazonosság akkor se, ha a fél bíróság előtt megtámadja a közigazgatási határozatot.)

Roni04 # 2007.01.28. 10:17

Miért ne lenne? A kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítás indokai között szerepel. Az tény, hogy közig eljárásban nem így hívják, de a lényege ugyanaz.

tomas64 # 2007.01.28. 10:21

Sokáig dolgoztam a közigazgatásban, és amikor olyan kérelmet nyújtottak be a hivatalnak, melyet azonos tényállás alapján bíróság már elbírált, res iudicatával utasítottam el, és másodfokon is megállt az ügy.

tomas64 # 2007.01.28. 10:33

A félazonosság hiánya azonban szerintem is kizárja a res iudicatat.

guba # 2007.01.28. 10:48

Béla!
Az „ejnye, már”-t hagyjuk inkább!
Eddig azt az álláspontotot képviselted, hogy a kérelmet sem ítélt dologra sem lehetetlenségre hivatkozva nem lehet elutasítani. Most mintha mást mondanál? Akkor mire is kell most hivatkoznia a hivatalnak?
A bírósági eljárásban hozott határozat kötelezi XY-t, annak rokonait,barátait, bérlőit és mindenkit aki az ő tulajdonjogára hivatkozva, ill. abból származtatva próbál jogot érvényesíteni. Teljesen mindegy, hogy bíróságon, vagy azon kívül.

Kétségtelenül erős jogi érvek ezek is: Béla azt mondta: itt „nincsen félazonosság”, „ismétlem, nincsen félazonosság”, „ejnye, már nincs ítélt dolog...”, de a jogszabályokat nézetem szerint nem írják felül.

Tóth Marianna # 2007.01.28. 11:33

Már kérdeztem a közig hivatalt is, hogy az ítélt dolog fennáll-e, ebben az esetben. Az ügyintéző azt mondta, hogy szerinte nem, de bizonytalanságot éreztem a hangjában. Meg hogy érdekes ügy, majd felveti a kollégáinak.
Szerinte helyet kell adni a bérlő kérelmének, amit a másik fél úgyis megtámad, aztán meg menjenek a bíróságra.

Tóth Marianna # 2007.01.28. 11:39

A bérelt ingatlan nincs összekötve közúttal, arra csak a szomszéd területén keresztül lehet bejutni. A tulaj szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmét 2.fokon is elutasította a bíróság, már kb. 7 évvel ezelőtt. Arra hivatkozva, hogy más módon is lehetséges megközelíteni az ingatlant, mivel a terület hátsó részénél vmi földútféle van. Tegyen lépéseket az út járhatóvá tétele érdekében.
A birtokperben a bíróság szintén erre hivatkozott, hogy szolgalmi jog nincs bejegyezve, tekintettel kell lenni a másik fél birtoklására is, és hogy a jogtalanul fennálló birtoklás tényére nem lehet éveken keresztül hivatkozni.

_Lala_ # 2007.01.28. 11:39

Egy pillanat: miért kellene a bérlő kérelmének helyt adni?
Az, hogy nem ítélt dolog, még nem jelenti, hogy érdemben ne kéne megvizsgálni a kérelmet, és az alapján ne lehetne elutasítani...

  • 1
  • 2