Tóth Marianna
2007.01.28. 12:05
Egyetértek veled. Én csak a közignél általam megkérdezett személy válaszát írtam le.
lehetetlen cél (Ket.)
- 1
- 2
guba
#
2007.01.28. 12:33
Pl.:A közigazgatási eljárásban az ellenérdekű fél előterjeszt egy kifogást a kérelemmel szemben, amelyben hivatkozik a korábbi bírósági határozatra. A bírósági határozat hatálya a bérlőre is ki fog terjedni, mert ő a használati jogát a tulajdonossal kötött szerződésből származtatja, tehát nem illeti meg semmilyen plusz jogosultság a tulajdonoshoz képest. Ezért álláspontom szerint a közig hatóságot a bíróság korábbi határozata ebben az eljárásában mindenképpen köti.
guba
#
2007.01.28. 12:48
A bérlő ebben az esetben nem tekinthető egy külön személynek, mivel őt magát nem illetné meg az érvényesíteni kívánt jog, nem önálló, hanem járulékos szereplő. Ezért nincs változás a felekben. A tulajdonossal szemben egy korábban már elbírált és meg nem ítélt jogot próbál újra érvényesíteni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.01.28. 12:55
A birtokvédelem önállóan is megilleti a bérlőt. Itt meg azt kér az - egyébként nem létező - szolgalmi jogra hivatkozva.
guba
#
2007.01.28. 13:16
Nem az a kérdés, persze, hogy megilleti, már el is bírálták a korábbi birtokperben. Ha ez így lenne ahogy te állítod, akkor az ilyen típusú közig. pereket soha nem lehetne befejezni. Először jönne a Pisti tulajdonosként, aztán a Józsi, a Zoli, meg a többiek, mind egy-egy származékos jogcímet felmutatva és ezeket a te álláspontod szerint mindig egy originális, új eljárásnak kellene tekinteni, mert hát nincs félazonosság, tehát nincs res iudicata. A közig hivatal, meg a bíróságok ad abszurdum mást sem csinálnának, csak ezekben a soha véget nem érő ügyekben hoznák a klónozott határozatokat.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.01.28. 13:43
Azt semmiképpen sem tilthatod meg senkinek, hogy kérelmet nyújtson be, ha mégoly alaptalant is. Márpedig akkor is foglalkozni kell vele a hatóságnak. S lám, mégsem csupa ilyen üggyel foglalkoznak - pedig, ha a tételed helyes lenne, azt kellene tenniük.
Birtokvédelmi eljárásban egyébként különösen nem lehet ítélt dologra hivatkozni, hiszen minden eset egy újabb eset, még akkor is, ha a felek meg az ingatlan - sőt a magatartás - ugyanazok is. Ha nem így lenne, akkor el kellene utasítani a birtokvédelemért folyamodót, hiszen: "tavaly már hoztunk egy határozatot, hogy a szomszédja ne járassa a légkalapácsot. Hogy most megint járatja? Az már a maga baja... Ítélt dolog..."
guba
#
2007.01.28. 16:40
Szerinted én azt állítottam, hogy a hatóságnak a boríték címzése alapján kellene elutasítania a kérelmet? A jegyző rendszerint a birtoklás ténye alapján határoz és kivételesen kerül csak sor a birtoklás jogcímeinek összemérésére:
Ha a birtoklás megzavarása jogos volt, ill. ha a birtokháborító nyilvánvalóvá teszi, hogy ellenfele nem volt jogosult a birtoklásra.
Jelen példában a felek a jogaikat a korábbi bírósági határozatnak megfelelően gyakorolják, tehát a jogos birtokhelyzet áll fenn. A jegyző a kérelmet el fogja utasítani, az esetleges bírósági eljárásban a bíróság idézés kibocsátása nélkül szintén. ( az ide vonatkozó indoklást nem ismétlem meg)
Ezt persze végkimerülésig játszhatja az ügyfél, ha kedve van hozzá, de azért ez mégsem ugyanaz mintha az összes jogorvoslati forumot végigjárva mindannyiszor érdemben is le kellene folytatni az eljárásokat.
Az ügyfélazonosságot, meg a tényazonosságot nem kellene összemosni. A felhozott példádban, ha valaki egy év elteltével tanusítja akár ugyanazt a magatartást, az akkor is egy másik tényállás lesz, továbbá az sem mindegy, hogy valakit a békés birtokából esetleg kivetettek, vagy csak a fennálló birtokhelyzetet kívánja vitássá tenni. Ha ugyanis a birtokos a birtokláshoz való jogára hivatkozva kér védelmet, eleve csak a bírósági út áll számára nyitva. Utóbbi esetben nem tehet a jegyző semmit.
Hogy a közigazgatási perekben mennyire kiterjesztően értelmezik a res iudicatat, arra egy példa, hogy egész településeket érintő határozatok (nagyberuházások környezetvédelmi engedélye pl.) esetén, függetlenül attól, hogy az alapeljárásokban kik voltak felek, ill. felperesek, a megismételt eljárásban az adott lakóközösség minden tagjára kiterjesztve értelmezik. Tekintet nélkül arra, hogy az adott ügy tárgyához mindenkinek eredeti érdekeltsége lenne.
- 1
- 2
