Munkanélküli segély jogosultsága


nandy # 2009.07.07. 10:39

A jogosultság feltétele az, hogy az igénylés megelőző négy évben legalább 1 év munkaviszonya legyen (nem szükséges egybefüggően). Ha csak 270 nap van, akkor segélyre jogosult, járadékra nem. Ha ennyi sincs, akkor nem jogosult semmire. Ebben az esetben az önkormányzattól kellene segélyt kérni.

Entrieri # 2009.07.07. 06:18

Kedves Címzett

Kérdésem a következő lenne. Az édesanyám 55 éves, 6 gyermeke van, és „főállású anya“ volt amíg fel nem nőttünk (12 évig). Utána nem dolgozott (vagyis kisebb varrodai bedolgozásokat csinált - ezek időszakos munkák voltak). 3 éve rákot állapítottak meg nála. A kezelések utóhatásaként megterhelő munkát nem végezhet. Varrónő a szakmája, de a keze nem bírja a kezelések miatt. Kaphat e munkanélküli segélyt, amíg nem talál állapotának megfelelő munkát? Egyáltalán jogosult e, mivel évek óta csak alkalmi munkákból éldegél.

előre is köszönöm a válaszát

üdvözlettel

Entrieri

Dödölle1 # 2009.06.24. 10:26
Azt szeretném megkérdezni, ha munkanélküli vagyok, de az utolsó munkáltatóm nem adja ki a munkanélküli segély megállapításához szükséges igazolást, mit tehetek, mire leszek jogosult? Kérném sürgős válaszát valakinek- --------
  • A jogszabály, illetve a jogkövető magatartás kikényszerítésére két lehetőség van.

Az egyik a közigazgatási, a másik a bírói út, azaz vagy az OMMF-hez, illetve a regionális szervéhez, vagy munkaügyi bírósághoz fordulhatsz.

Bemásolom az egyik régebbi hozzászólásomat, ami talán segítséget nyújt a közigazgatási út igénybevételéhez, azzal, hogy az abban foglaltak nem a Te esetedre vonatkoznak, viszont vannak benne használható elemek.

(Esetedben -az általad leírtak alapján- az OEP és az APEH nem illetékes, kivéve ha a munkanélkülihez szükséges papírokon kívül a többi okmányaidat sem sem kaptad meg.

Remélem, hogy azokra a kérdésekre, amikre Én nem válaszoltam más is tud érdemben reagálni.

Ezen túlmenően segítségért fordulhatsz még a Munkaügyi Központhoz. -------
Végül bemásolom az egyik régebbi hozzászólásom néhány részletét, azzal, hogy az nem vonatkozik minden pontjában rád, de elolvasása hátha segít vagy most, vagy egy későbbi ügyed elintézésében ------------

1.Három közigazgatási szervtől lehet segítséget kérni.
Az egyik az APEH, a másik az OMMF, a harmadik pedig az OEP.

Az általad/Ön által elmondottak szerint a foglalkoztató/volt foglalkoztató súlyosan megsértette a munkajogi és egyéb az azzal kapcsolatos jogszabályokat (pl. Mt. munkabérfizetési, Járuléktörvény bejelentési kötelezettség teljesítésére stb. vonatkozó szabályokat) , ezért - a fentieket egy kicsit részletesebben leírva és az azt alátámasztó bizonyítékokat is ismertetve- írásban panasszal fordulhatsz

1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez
Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85.
Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639.
Telefon: 06-1-346-9400
Fax: 06-1-346-9415
E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

2. OEP Főigazgatójához
1139 Budapest, Váci út 73/A | Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 |

és az

3. Az állami adóhatósághoz (APEH elnökéhez)
1132 Budapest, Váci út 48/C-D
1438 Budapest, Pf. 511

(A címek változhatnak ezért javasolom benyújtás előtti tájékozódást)

Jó tudni, hogy az ügyfél bejelentése alapján indult hatósági ellenőrzés eredményességét nagymértékben segíti, ha a bejelentő minél részletesebben leírja a tényállást (pl. mikor, milyen körülmények között jött létre a be nem jelentett jogviszony, melyik vezető, vagy ügyintéző vette fel, bocsátotta el…) fontos, hogy csatolják a jogviszony létrejöttét alátámasztó okmányok -pl. munkaszerződés- fénymásolatát, illetve bármilyen olyan okmányt, ami a panaszos igazát támasztja alá, valamint fontos megjelölni azokat a személyeket, akik szükség esetén a panaszban szereplő tényeket tanúvallomásukkal is igazolni tudják.

A panaszban hivatkozhat a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.

Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Közérdekű bejelentését névvel, ill. névtelenül is megküldheti.

Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el, úgy annak kivizsgálása a 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető.

Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

II. Panasz

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért célszerű megadni a nevét és postai levelezési címét.

A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik az ügynek csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.

Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „ Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolásokat amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése –írásbeli panasztétel esetén- az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”) , illetve az elmaradt munkabér kifizetésének elérése már a Munkaügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A fekete foglalkoztatás pedig egyrészt pl. APEH-ra, és más okok miatt viszont a OMMF-re is tartozik. (Az Apehra azért, mert bejelenteni a dolgozókat az APEH-hoz kell, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség elmaradása (adócsalás) is az APEH hatáskörébe tartozik.)

A közigazgatási szerv köteles a hatáskörében és az illetékességi területén eljárni, a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási hatósági eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb. megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése tárgyában intézkedni.
Célszerű azonban a konkrét kéréseket a panaszlevélben is megfogalmazni:

Pl. Kérem a T. Hivatalvezető Urat, hogy az ügyemben eljárni, a panaszomat kivizsgálni, amennyiben az megalapozott, úgy a foglalkoztatót a mulasztás haladéktalan pótlására kötelezni, a bejelentésemről intézkedni, az engem megillető elmaradt munkabérem kiutalásának, illetve a jogszabály által előírt okmányok kiadása tárgyában a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen. (A panasz tárgyától függően tetszés szerint variálható)

A fentieket alátámasztó jogszabályi hely közül néhány a teljesség igénye nélkül:

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Eljárás a munkaviszony megszűnése,illetve megszüntetése esetén:

97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

  1. a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
  2. rendkívüli felmondással,
  3. azonnali hatályú közös megegyezéssel,
  4. a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
  5. a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.
(3)

98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.
(2) Az igazolás tartalmazza:

  1. munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
  2. a munkavállaló TAJ számát;
  3. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
  4. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
  5. a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
  6. a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.

(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Javaslom tehát, hogy a panaszodat –a körülményeket, előzményeket- részletesen leírva küld meg mind a 3 közigazgatási szervnek és kérd, hogy

  1. A jogellenes állapotot szüntessék meg,
  2. A jogszabályoknak szerezzenek érvényt,
  3. A mulasztásért/jogsértésért a foglalkoztatót/volt foglalkoztatót szankcionálják,
  4. Az „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”-t,
  5. Az Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt,
  6. A Munkanélküli ellátáshoz szükséges nyomtatványt,
  7. A szigorú számadású Jövedelemigazolás nyomtatványt

a munkáltatótól szerezzék be, valamint kötelezzék az elmaradt munkabéredet és a szabadságmegváltást –tekintettel a késedelemre- kamatostól (a jegybanki alapkamat kétszeresével) történő haladéktalan kifizettetésére.

--------------------- Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás
  • a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
  • az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

  1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
  2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A tényállás tisztázása 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Tanú és hatósági tanú 53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. --------------------------------

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

  1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
  2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
  3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
  4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. -----------------------------------
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. -------------------------------------

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

anadolu # 2009.06.24. 09:10

Azt szeretném megkérdezni, ha munkanélküli vagyok, de az utolsó munkáltatóm nem adja ki a munkanélküli segély megállapításához szükséges igazolást, mit tehetek, mire leszek jogosult?
Kérném sürgős válaszát valakinek?