Tanúból gyanúsított?


Csontoszs # 2004.07.20. 08:14

Derill

van abban ráció amit mondtál. A baj csak akkor van, amikor a tanú a tárgyaláson azt mondja, azért mondtam ezt, mert az ügyvéd ezt mondta. Az, hogy ki kit véd az ő dolga, de ha borul a bili, akkor a végeredmény marad a nyakában. És egyet ne felejtsünk el, az ügyvéd is követhet el bűncselekményt, hamis bizonyítékok gyártása, bűnpártolás, etc. Nagyon sokan vannak a kamarában, és gyorsan iktatják az ilyen értesítéseket.

Bubó

no comment. Maradjunk annál, hogy laikus vagy, és ez egy benned lévő kép. A gyakorlat azért nem ilyen egyszerű.

Szajbertattila

hát nézzük érdemben. Az hogy megalapozott gyanú: hát azért ez egy elég bizonytalan fogalmi meghatározás. Valóban nehéz belekötni, ha én azt mondom, hogy még nincs elég adat a gyanúsításhoz, és inkább tanúként hallgatom ki. Mert ugye akkor a Be-ben meghatározott esetekben tagadhatja meg a vallomást, és azért valamit mondania kell, így valóban sok olyan információhoz juthat az ember, amit ha rögtön gyanúsítottként hallgatná ki, akkor nem, vagy csak jóval nagyobb munka árán. Ez valóban lehet taktika.

Az, hogy ez felháborító vagy sem? Ne így közelítsük meg, mert ennek semmi értelme. Jól elkülöníthető feladata van a nyomozó hatóságnak és a védelemnek. Mindenki csinálja a maga dolgát, és majd kiderül, hogy mi lesz a vége. Az nem felháborító, ha a védő indítványozza xy, zy és vy tanúkénti kihallgatását, majd a kihallgatásra együtt jönnek, és milyen véletlen, pont tökéletes, kedvező hamis vallomást tesz a tanú a gyanúsítottra nézve. Ugyan-ugyan. De ezzel sincs nagy baj, mert ezt tudni kell kezelni és kész. Csodálatos siker az iratismertetés előtt szembesíteni őket hazugságaikkal, és utána megírni a feljelntést az ügyészségi nyomozóhivatalnak.

Nálam egyetlen felháborító dolog van: ha úgy próbálnak védekezni, hogy hazugságokkal támadják a nyomozó hatóságot, és az eljáró előadót. A duma, hogy nem kaptam meg az értesítést, ezért nem megyünk, utána bocs a tértivevény szerint az irodám mégis átvette, de akkor pedig az a baj, hogy elfogultak. Miért? Mert csak. Mert határozottan kérdezett valamit a hazudozó ügyfelemtől, etc. Hát ilyenkor van az amikor azt mondom, hogy ez felháborító.

Én nem akadok ki a leghülyébb védői idítványokon, vagy észrevételeken, és csodálattal adózom egy-egy kiváló jogászi húzásnak.

Ezeket a dolgokat értéküknek megfeleően kell kezelni, és akkor senki nem kap gyomorfekélyt. :)


Csontos Zsolt

derill # 2004.07.20. 06:03

Azért a tanu ügyvédje valamire mégis jó. Ha tényleg vaj van a tanu fején, vagy ha nem akar másoknak ártani, mert például a főnökével kapcsolatban hallgatják meg, akkor az ügyvédje nyilván kioktatja, minimum arról, hogy legyen amnéziás. Ez egyébként az alábbi esetre is megfelelő. Ha ott nem is szól bele, de előtte és utána sokat jelenthet, hiszen ő kivülállóként nézi a dolgot, tehát láthatja a hibákat is. Azok pedig mindig vannak.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Bubó # 2004.07.19. 22:46

Nem szeretem a büntető ügyeket, nem is értek hozzá, de azért van véleményem Áldozat esetéről.

Ha én nyomozó volnék :)) és kapnék egy ilyen ügyet, vannak tények, okiratok, amik bűncselekményt feltételeznek, a tettes ismeretlen, gyanúsított nincs, így csak tanukat tudok meghallgatni. Nyilván azokat, akik az okiratok, kétes tisztaságú események közelében voltak.

Ezeket a tanukat gyorsan, egymásután, egymástól függetlenül idézném be, és hallgatnám meg, nehogy véletlenül összebeszéljenek.

A tanu köteles a tényekről az igazságot mondani, de mindenképpen figyelmeztetném, a jkv-ön aláíratnám vele, hogy nem köteles olyan tényt, adatot közölni, amivel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolja.
Nyilvánvaló, hogy másokkal, pl. kollégákkal kapcsolatban kötelező igazat mondani, az lehet terhelő vallomás is, ami megalapozza a kolléga meggyanusítását.

Csakhogy a kollégát is megkérdezik (tanuként), ő is köteles elmondani az igazságot, nyilván a saját szerepéről önmagára nézve ő sem mond terhelőt, de a kollégájára (rád) igen.

Így következik be, hogy az eljárás egy kezdeti szakaszában minannyian tanuk vagytok, igazmondásra kötelezettek, saját magatokat nem vádoljátok, de egymást igen, ennek alapján mindannyian gyanusítottak lesztek, a másik vallomása alapján.

Az a tanu, aki valóban ártatlan, senki nem tesz rá terhelő vallomást, az a tárgyaláson is csak tanu marad. Ha senki más, csak önmagad mondtál saját magadra terhelő dolgokat, csak akkor tiltakozhatsz, ha nem figyelmeztettek arra, hogy nem vagy köteles önmagadra vallani. Ekkor természetes, hogy a vallomásod ezt a részét vissza kell vonnod, de nem vagyok benne biztos, hogy figyelmen kívül hagyják.

Ha esetleg az életben nem így működnek a dolgok, efféle véleményemet a tapasztalatlanságomnak tudd be, és hagyd figyelmen kívül.
Üdv.

szajbertattila # 2004.07.19. 19:46

Hello Csontos Zsolt,

azért azt el kell ismerni, hogy gyakran nem a sötétben tapogatóznak a nyomozók, hanem van azért sok info is, ezért írtam, hogy ők az egész képet látják, és jobb esetben kész taktikával folyik a nyomozás is, meg a kihallgatás is...

és azt is el kell ismerni, hogy a próba-szerencse taktika nem elhanyagolható, mert ha az eljárás a teljes bizonyosságról szólna, akkor nem is nyomozás lenne, hanem nem is tudom mi ... a nyomozás szól arról, hogy valamit nem tudunk az elején, de a végén már igen - és bizonyítani pedig nem egyszerű dolog szerintem

az meg hogy a tanúból gyanúsított lehet felháborító - hát valaki szerint biztos lehet az, pl Áldozat szerint is. Meg ha engem gyanusítanának, akkor szerintem is - de amúgy objektíve ez elég gyakori jelenség...

Csontoszs # 2004.07.19. 19:20

Aldozat

Nos előző hozzászólókkl nem igazán tudok egyetérteni. Az hogy valakit először tanúként idéznek be, majd gyanúsítottként_ ez felháborító? Hát nem tudom...

Azért ez egy kicsit összetettebb. A Be. nem ismer olyan mérlegelési jogkört, hogy a nyomozó vagy vizsgáló elönti, mikor lesz gyanúsított valaki. Ha a megalapozott gyanú fenn áll, akkor CSAK gyanúsítottként lehet kihallgatni, ellenkező esetben tanúként. Ha ez fordítva történik, akkor amit tanúként mondott el, nem vehető majd figyelmbe. Nos persze, ha valaki valóban rámutat arra, hogy akkor már bizony meg volt a megalapozott gyanú.

Javsalom a büntetőjog fórumban nyiss egy új topicot, ismertesd a gyanúsítást, és akkor beszéljünk érdemben az ügyről.

Derill:

A tanú ügyvédje. Nos azért nem bír túl sok jogosultsággal. Nézzük csak meg a Be-t. Csak a tanú jogainak érvényesülését, illetve annak nem érvényesülést van hivatva felügyelni. Közel sem szólhat bele az ügybe mint a sértetti jogi képviselő vagy a gyanúsított védője. amennyiben nem így tesz, úgy bizony el lehet távolítani a nyomozati cselekményről, és utána még az illetékes kamarát is lehet értesíteni a magatartásáról.

Tehát egy jó nyomozónál vagy vizsgálónál olyan mintha ott sem lenne. Csak az ügyfél pénztárcája lesz könnyebb. Persze az irodában elfér, senkit nem zavar. Nem kell hasra esni ettől a lehetőségtől. Kicsit erőltetve a kirendelt védőhöz hasonlítanám. mert az is olyan, mintha nem is lenne - tisztelet a kivételnek - .

Aldozat

viszlát a büntetőjog fórumon.

Szajbertattila

csak sötétben tapogatóznak?:))

Üdv Attila!

Egyébként olykor van így, de a gyanúsításhoz ez önmagában nem indok. Legalábbis nem lenne szabad, hogy az legyen.

ha a sötétben tapogatózol az sem nagy baj. csak tudni kell jól blöffölni és okosnak látszni. Döbbenetesen jól működik:)) de szerintem nem sokan csinálják jól, úgyhogy tényleg vakon maradnak. De hát ettől szép ez a szakma:)


Csontos Zsolt

szajbertattila # 2004.07.12. 07:27

Hello,

az nem ritka, hogy először tanúnak idéznek meg valakit, aztán abból gyanúsított lesz- persze ettől még felháborító a dolog.

Itt a hunyú az áfát be nem fizető cég. Az áfacsalások - biztos tudod te is - úgy mennek, hogy vesznek fiktív számlákat, amire az eladó nem fizeti be az áfát. Tehát összejátszik az eladó és a vevő, emiatt - általéban - mind a kettő büntetendő.

A nyomozó hatóságnak valami ilyesmit kell bizonyítania, és ők azt feltételezik, hogy itt is így ment le a dolog. Főleg ha az eladóg nagyon sok esetben csináélta ezt, u.n. számlázó cég volt.

Téged viszont megillet az ártatlanásg vélelme: azaz abból kell kiindulni, hogy minen rendben volt - van szerződésed, a munkát elvégezték, van papír a munka átadás-átvételéről, a pénzt áfával együtt átutaltad - erről van számlakivonat vagy kifizetted kp-ben, és erről a fizetésről átvételi elismervény, és kész. Ha ez így ok, akkor nincs mitől félned, és ne idegeskedj, csak próbálkoznak, a sötétben tapogatóznak. De ha nem áll jól a szénád, (akár azért, mert ténylegesen nem ezt történt amit írtam (fiktív számla volt), vagy pedig rendes számla volt, csak nem volt az ügyéet rendesen lepapírozva - akkor fordulj szakemberhez, aki segít helyretenni a dolgokat ...

a pénzügyi nyomozó az egész ügyet látja, az összes tanúval, gyanúsítottal, szóval sokkal több az infoja - perzse ettől még tévedhet

derill # 2004.07.12. 06:13

Meglepetés:) Pontosan emiatt találták ki a tanu ügyvédje cimü részt a büntetőeljárásban. Nem tul régóta hatályos rendelkezés. A lényege, hogy érdemes a tanumeghallgatásra is - ha komoly ügyről van szó - ügyvéddel menni. A cégnek nyilván van ügyvédje. Beszéld meg vele. Nem értek a cégek adózásához, de Te nyilván igen, és ha igen, akkor tudod, hogy hol lehet a probléma (hol lehet "sumákolni"). Persze legkésőbb az iratismertetésnél kiderül. Javaslom, hogy esetleg a céget is keresd meg, akivel a szerződést kötötted. Lehet, hogy ő próbálja mosni magát oly módon, hogy téged meg eláztat. (Szinlelt szerződés, fiktiv számla stb.)


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

aldozat # 2004.07.09. 08:21

2003. októberében cégünk ügyvezetőjeként egy telefont kaptam az ORFK pénzügyi nyomozó hivatalától: tanúként idéztek másnapra (szóban) ismeretlen tettes ellen folytatott adócsalással kapcsolatos nyomozás miatt.
A telefonban sikerült megtudni, hogy egy cégünknek 2 évvel korábban dolgozó alvállalkozó cég érintett az ügyben, noha nem mondták ki világosan, hogy ellenük folyik az eljárás. A 2001. szeptember havi könyvelést és minden azzal kapcsolatos szerződést vinni kellett. Mindent tételesen lemásoltak, és a szóbanforgó céggel kapcsolatosan folyt a kikérdezés.
Az illető cég munkáit illetően, melyhez 4 db KP-s számla (2 db 80.000 és 2 db 200.000 forint bruttó összegben) tartozott, rendben volt a szerződés, és a teljesítés igazolások, a számlák rendben le lettek könyvelve részünkről, mégis úgy folyt a faggatás, mintha a mi cégünk követett volna el valamiféle egetverű bűncselekményt.

A tavaly októberi tanúvallomás után nem történt semmi mostanáig. Ma (04.07.09. tehát majd 1 évvel a fenti meghallgatás után) egy nyomozó személyesen hozott egy idézést, ahol már gyanúsított vagyok, adócsalás vétségének megalapozott gyanúja miatt?

Ha a szóbanforgó cég nem fizetett adót a számlái után és erről nekem közel 3 év múlva lesz tudomásom, akkor büntethető vagyok a magyar jogszabályok szerint???! Noha a munkát rendesen elvégezték, az összeg kifizetése így ténylegesen megtörtént, a számlákat lekönyveltem, a kapcsolódó dokumentumok rendben vannak, mégis gyanúsított lettem tanúból?

Ha valaki hozzám hasonlóan felháborodik ezen az eljáráson, kérem adjon tanácsot, és ossza meg a véleményét a fórum többi olvasójával is.