Fórum segítségkérés régebbi elöl     új hozzászólás


Nyilvános megátkozás

gerbera317 # e-mail 2018.01.07. 16:34

A többi vallás is ismeri az 'isten' szót, hiszen az egy köznév. V.ö.: A hal neve Wanda ~~> az isten neve Dágon. A görögök és rómaiak is folyton 'istenekről' beszéltek. De megszólítani már a konkrét nevükön teszik ezeket. Allahot is. Egyedül Isten (sic!) a kivétel, akit a negyedik parancsolat miatti félelemből eleve nem szólítottak nevén a zsidók, hanem egyéb címein, és ez hagyományozódott át a kereszténység gyakorlatába is. A keresztény ember is azt mondja: Istenem, Atyám stb., nem pedig azt, hogy J.

drbjozsef # e-mail 2018.01.07. 16:10

A többit a saját nevén (Allah, Wotan, Manitou, Viktor stb.) szólítják

Nem vagyok egy nagy vallástörténész, de nem lehet, hogy csak a keresztény kultúrkörben nevezik nevén a TÖBBI istent, hiszen a sajátjuk az "igazi" csak?

Szerintem az összes többi vallás is használja az "Isten" szót a saját istenére, és nevet ad a többinek. Miért ne mondhatná egy muzulmán Allahra, hogy az az "Isten", ahogy egy hindu is Visnura a saját beszédében. Nekik a keresztény isten nem "Isten".

A másik rész viszont tényleg érdekes gondolat. Ha isten van, akkor miért ne lehetne megátkozni valakit?

gerbera317 # e-mail 2018.01.07. 16:02

Nem szívesen avatkozok közbe, de úgy, hogy "Isten" (nagybetűvel) csak egyetlen istent lehet megszólítani, illetve emlegetni. A többit a saját nevén (Allah, Wotan, Manitou, Viktor stb.) szólítják. Tehát az alaptörvényben szerinti isten személyéről kár vitát nyitni.
Azonban az első posztom nem erről szól. Hanem arról, hogy az említéssel az alkotmány elismeri-e Isten létét, és ha igen, vele együtt minden más transzcendens létét, és ezzel az ártó erők létét, és ha igen, nem alkotmányellenes-e, hogy az ártó erők segítségül hívását nem szankcinálja a büntetőjog.

paxia # e-mail 2018.01.06. 09:47

drbjozsef@

Hát nem tudom...

A két említés kulcsfontosságú momentum. Az "Isten, áldd
meg a magyart!" szerepeltetése saját meglátásom szerint
egyfajta invocatio, mint ahogy a "Mi Atyánk, ki vagy a
mennyekben" is. Ez utóbbi esetben sem a krisztusi ima
IDÉZÉSÉRŐL van szó, hanem Isten megszólításáról, az
ima elején (Vö.: a Himnusz alcímével!)

Az Alaptv. végén szereplő Isten-említés a felelősség
felvállalása, mintegy visszaigazolva a kapott jogalkotási
hatalmat (Istentől, néptől egyaránt).

Ez a két említés keretbe foglalja az Alaptv-t,
ugyanakkor elismeri Isten létezését. Arról lehet
vitatkozni, hogy az így elismert isten (sic!) az
euklideszi, newtoni tvek illetve az elemi logika alapján
igazgatja-e a világot, esetleg az einsteini világkép,
vagy a kvantummechanika is játszik-e, netán
mindenható-e.

Most ezen lehet mosolyogni, de, míg a mi kis
egyszerű világunkban mindennek van okozatnak van
oka és minden okot megelőz egy okozat, addig a fizika
ettől eltérő összefüggéseket sem zár ki! Pl. egy
kvantumszámítógép bitjei egyszerre több állapotúak
lehetnek, valószínűségekkel operálnak. Egy ilyen
világban, ilyen eszközök megjelenésével megszűnik a
"minden kétséget kizáróan bizonyos" kitétel, ami a
bírósági ítélkezés alapja.

Vagyis az isteni csodára való hivatkozás akár
védekezési alap is lehet, nem hágva át a fizika ismert
törvényeit! Pláne így van ez, ha Isten mindenható!

Más a helyzet az átkozással: ebben az esetben a
transzcendens folyamat feltételezett forrása emberi,
tehát ennek kezelése valóban nem része az
Alaptv-nek.

drbjozsef # e-mail 2018.01.05. 18:27

No, azért túl sok joghatóságot nem hagytak neki. A himnusz idézetében, meg az utolsó előtti sorban szerepel, paragrafusok azért nincsenek rá alapozva.

paxia # e-mail 2018.01.05. 16:03

"A világi állam, világi jogalkotó (jóllehet, az alaptörvényből nem hagyták ki Istent), nem ismeri el a transzcendens erőket"

Ez egy érdekes momentum. Ha az Alaptv. nevesíti Istent,
anélkül, hogy definiálná, egyúttal elismeri annak
mindenhatóságát. Ezek alapján bármikor lehet arra
hivatkozni, hogy csoda történt, illetve bármilyen
kialakult helyzetet lehet isteni akaratból valónak tekinteni,
ezzel mentesítve az embert a felelősség alól.

gerbera317 # e-mail 2018.01.05. 08:58

A világi állam, világi jogalkotó (jóllehet, az alaptörvényből nem hagyták ki Istent), nem ismeri el a transzcendens erőket, ebből fakadóan azt sem ismeri el, hogy transzcendens erőt segítségül hívó cselekedettel (például átokmondással) bárminemű kárt lehet okozni valakinek. Ilyen módon állami kényszerrel ezt nem is lehet szankcionálni, de talán még visszavonatni sem.
A kérdésedből nekem az jön le, hogy te az internetes fórum előtti történést sérelmezed elsősorban, nem magát az átkot. Tudd meg, hogy az átoknak ugyanolyan ható ereje van (ha van ilyen) az erdő közepén, tűzrakás fényénél, magányosan elrebegve, mint a FB-n közzétéve. A különbség csak annyi, hogy előbbinél te magad sem tudod, mitől száradt le a kezed és vakultál meg, mígy utóbbinál a környezeted is tudni fogja, hogy "jaj ezt a szegényt aztán jól megátkozta az a bokorszárny".
Van egy olyan gyanúm, hogy te inkább a nagy nyilvánosság előtt történt becsületsértés / rágalmazás irányában szeretnéd elvinni a kérdést, de akkor meg miért nem azt kérdezed? Egyébként meg hiába is kérdeznéd, mert szerintem az átok (nevezzük így: rossz kívánság) ebbe a kategóriába se nagyon gyömöszölhető bele.

Derrick # e-mail 2018.01.04. 23:05

Értem, de volt egy eset pár éve, hogy páran Lázár János halálát kívánták, ő meg feljelentette a kommentelőket.
Ez nem megátkozás volt ugyan, de hasonló.
A részleteket nem ismerem és nem tudom mi lett az ügy vége.

https://index.hu/…gaert_perel/

Burn Out # e-mail 2018.01.04. 22:28

nem bűncselekmény.

Derrick # e-mail 2018.01.04. 22:11

Sziasztok!

Ha valaki nagy nyilvánosság előtt (pl. egy internetes fórumon) megátkoz valakit, az bűncselekmény?