motozási szabályzat

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

Rennai_Gábor # 2007.03.02. 15:04

Kedves Kollega!

Valóban nem az volt a kérdés, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyek a motozással foglalkoznak, hanem a kérdés az volt, hogy:

a munkáltató által végrehajtott jogellenes, de erőszak és fenyegetés mentes motozás melyik törvényi tényállásnak felel meg?

Miután vehemensen állítódtad, hogy ez bűncselekmény, úgy gondolom, hogy a fenti és korábban már feléd többször elhangzott kérdésre meg kellene tudnod adni a választ. Azt hiszem ezért felesleges a magyar-kanadai bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt idekeverni meg a többi jogszabályt. Ha valóban bűncselekmény, akkor erre kizárólag a Btk. fog tudni választ adni.

Tehát a félreértések elkerülése végett és miután a fent említett motozás álláspontos szerint is bűncselekmény, újra feltenném neked a legnagyobb tisztelettel azt a kérdést, hogy

"melyik Btk. tényállás fedi le a biztonsági őr jogellenes, de erőszak és fenyegetés mentes motozását?"

Erre elvileg kell hogy tudjál választ adni, ha már ilyen határozottan állítod, hogy bűncselekmény. Már pedig kizárólag az a cselekmény minősül bűncselekménynek, amelyet valamely Btk. tényállás lefed. Ezért kérlek ne tereld megint a témát valamilyen nemzetközi jogsegély egyezmény vagy akár PM-BM együttes rendelet felé. A fenti kérdés megválaszolásához irreleváns. Várom a válaszod.

Üdv.

Gábor

Dr.Attika # 2007.03.02. 12:58

Ha jól látom teljes az egyetértés abban, hogy a biztonsági őr motozása jogellenes, de ez a jogellenesség nem büntetőjogi jogellenesség. Nos beütöttem a jogtár keresőbe a "motozás" szót és az alábbi atálatokat kaptam:
1998. évi XIX. törvény a büntetôeljárásról
1996. évi XCIV. törvény a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyrôl szóló, Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7. napján aláírt szerzôdés kihirdetésérôl
25/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról
23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzôkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól
19/1995. (XII. 13.) BM rendelet a rendôrségi fogdák rendjérôl
19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról
1/1979. (VIII. 25.) HM-IM együttes rendelet a katonák szabadságvesztésének, elôzetes letartóztatásának és pártfogó felügyeletének végrehajtásáról
16/2003. (VI. 20.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról
5/1999. (V. 31.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
7/2003. (VI. 27.) MeHVM-IM együttes rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai vétségek parancsnoki nyomozásáról
17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzôkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól
43/2004. (XI. 17.) AB határozat jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos megállapítására, valamint nemzetközi szerzôdésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány alapján, illetôleg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása tárgyában - hivatalból eljárva, dr. Erdei Árpád és dr. Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményével - meghozta a következô
42/1993. (VI. 30.) AB határozat a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének elôzetes vizsgálatára benyújtott indítványa alapján - dr. Zlinszky János alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következô
715/D/1994. AB határozat a büntetôeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
1/2004. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezelésérôl szóló 4/2002. OIT szabályzat módosításáról
4/2002. OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezelésérôl
9/2004. (ÜK. 9.) LÜ utasítás az ügyészi szervezetben használatos egyes formanyomtatványokról
Emlékeztetô az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) alkalmazásának egyes kérdéseirôl
7003/1993. (AEÉ 8.) APEH irányelv a büntetô feljelentések megtételének rendjérôl
KOMMENTÁR a büntetôeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez
KOMMENTÁR a büntetôeljárásról szóló 1973. évi I. törvényhez

Mindegyik kívétel nélkül büntetőjogi szabály.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

tomas64 # 2007.03.02. 10:39

Mindenki a büntetőjogi vonatkozását keresi ennek az ügynek. Szerintem viszont polgári jogi, egészen pontosan személyiség jogi relevanciája van motozásnak. Abban úgy gondolom mindeki egyetért, hogy motozni a Be. szerint lehet kizárólag. Tehát a fórumon vitatott tényállás - ha nem is bűncselekményi szinten - de jogellenes magatrtás. POlgárjogunk a kártérítési tényállásaiban megelégszik a jogellenes magatartással azaz esetünkben a jogellenes motozással. Így a munkáltató kérésére - függetlenül acselekméyn büntetőjogi minősítésétől - a jogellene smagatrtás megtiltását elrendelheti. És ez a lényeges eleme ennek az ügynek, mert így nyerhet jogorvoslatot a jogellenessen zaklatott munkavállaló.
Valójában kit érdekel, hogy bűncselekményt követett e el a biztonsági őr, vagy sem ha a továbbiakban a bírói ítélet a motozástól eltiltja!

Rennai_Gábor # 2007.03.02. 10:05

Lehet próbálkozni a büntetőeljárás kezdeményezésével, de véleményem szerint felesleges, mert a bírói szakaszig ez el sem fog jutni az ügy – márpedig szankcionálni csak a bíróság szankcionálhat. Tehát nem fog eljutni az ügy a bírói szakaszig, mivel a bíróság kizárólag törvényes vád alapján járhat el. A vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy (adott esetben a biztonsági őr) pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A gond az, hogy idáig még senki nem tudta megmondani – és itt elsősorban Dr.Attika kollegára gondolok – hogy a jogellenes, de erőszak és fenyegetés mentes motozás melyik tényállásnak is felelne meg. Ha nincs tényállás, akkor a vád sem lehet törvényes, anélkül meg nincs bírósági eljárás.

Kedves Dr.Attika!

Ha esetleg ma itt jársz a fórumban, tisztelettel kérnélek, hogy fejtsd ki melyik tényállás fedi le az erőszak és fenyegetés mentes motozást. Én továbbra is úgy látom, hogy ez nem bűncselekmény, de az eddigi hozzászólásaidból azt vettem ki, hogy Te máshogy látod. Kifejtenéd?

tomas64 # 2007.03.02. 08:34

Nem nekem címzett kérdések, de álláspontom azért van az ügyről:
Az, hogy a motozás, amennyiben az jogellenesen lett végrehajtva, büntetőjogi tényállásba ütközik, vagy sem, ez egy külön kérdés. Erre akkor kap választ valaki, ha feljelenti a jogellenesen motozó biztonsági őrt, vagy munkáltatót. Véleményem szerint egyébként valahol a visszaélések kategóriájában lesz erre tényállás, de ez egy büntetőeljárás majd eldönti.
Hogy prelejen - e a dolgozó, az a külön kérdés.
Személyiségi jogában sértve érzi magát, ártatlanság vélelmére fütyül a munkáltató: ez polgári peres eljárást igényel, mely során a felperesi munkavállaló azt követeli a bíróságon, hogy kötelezzék az alperest a ránézve megalázó és személyiségi jogait sértő magatartás felhagyására, vagy attól tiltsák el.

E perben születő bírói ítéletnél nem lesz releváns, hogy büntetőjogilag a biztonsági őr elmarasztalható, vagy sem.
Természetesen a dolgok összefügenek egymással, de igazságszolgáltatási szempontból véleményem szerint jól elválaszthatók és elválasztandók.

Kati@ # 2007.03.02. 07:07

Én is végig olvastam a topicot és bár nem vagyok jogász, de potenciális ügyfélként és munkavállalóként valahol felháborítónak tartom Dr.Attika hozzászólásait. Felháborítónak tartom azért, mert látszólag a munkavállalók mellé áll és álszent módon elítéli a nagy multi cégeket, de közben rossz tanácsokkal látja el ügyfeleit, mert a düh a multikkal szemben annyira elborítja a fejét, hogy nem is hajlandó tudomásul venni, hogy rossz útra tereli az ügyet. Majd aztán persze jön a nem kis számla az ügyvéd úrtól.

Sógorom is olyan cégnél dolgozik, ahol motozzák őket, de ahogy itt több hozzászóló véleményét elnézem, ez jogellenes, de még önmagában nem bűncselekmény. Ha Dr.Attikán múlna, akkor ő belehajtaná a munkavállalókat egy bukó büntetőeljárásba. Nem szeretem az ilyen ügyvédeket. Azt megértem, hogy ki van bukva Law-ra, de azt viszont már nem értem, hogy miért nem ad választ a feltett kérdésre. Úgy látom most már többen is csatlakoztak a kíváncsiak köréhez. Csatlakozom én is és ezért kérdezem Dr.Attikától, hogy sógoromnak érdemes e perelni? Bűncselekmény akkor most a motozás vagy sem? Hozzáteszem, hogy nem kényszeríti őket senki, nem fenyegetik őket, egyszerűen mindenki csak eleget tesz a felszólításnak. Egész pontosan már nem is szólítják fel őket, hanem valahogy mindenki már automatikusan nyitja a táskáját a kapunál, az őr belenéz, esetleg kicsit belenyúl, ennyi. Várom az ügyvéd úr válaszát.

Rennai_Gábor # 2007.03.02. 06:47

Szia Dr.Attika!

Nem akarok beleszólni a vitátokba, de elolvasva az eddigi hozzászólásaidat most már engem is érdekelne, hogy az erőszak és fenyegetés mentes motozás melyik Btk. tényállásnak felel meg? Ne haragudj, hogy ezt mondom, de szerintem most valóban melléfogtál, de szívesen hagyom magam meggyőzni, hogy tévedek.

Üdv:

Gábor

Law1 # 2007.03.01. 21:50

Sejtettem, hogy nem fogunk választ kapni a felett kérdésre. Attika elő példája annak, hogy 23 év után is a nullával lehet egyenlő a szakmai felkészültsége valakinek!!! :-)

Mit csináltál te 23 évig? ... mert az, hogy nem jogászkodtál az biztos!

Dr.Attika # 2007.03.01. 20:48

"Law1"! Sommázottan azt tudom írni, hogy "lükeség", amit írsz. Hosszabb távra vetítve nagyon hasznos, amit képviselsz. "Multi" ügyfeleidnek ma még csak a motozás német és osztrák gyakorlatát ajánlod, de nincs kizárva, hogy holnap, azután vagy jövőre a bérfizetés mértékére vonatkozóan is a német, osztrák gyakorlatot ajánlod. Én bizonyos vagyok benne. Ha ez bekövetkezik , akkor légyszi tedd közkincsé e fórumon!

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Law1 # 2007.03.01. 14:40

De sajnos úgy tűnik vita tárgya, hogy a jogellenes, de erőszak és fenyegetés mentes motozás bűncselekmény e vagy sem. Legalább is Attika azt állítja, amivel önmagában semmi gond nem lenne, mert kétségtelen, hogy valaki 23 éves pályafutása alatt biztos sokat látott és több mindent tapasztalat. Amit én sérelmezek az az, hogy Attika a mai napig nem próbálta szakszerűen levezetni, hogy vajon melyik büntetőtényállást lehetne erre az esetre ráhúzni. Ehelyett inkább arra szorítkozott, hogy multik seggnyalójának tituláljon. Persze így is lehet, de ha egy 23 éve a jogász pályán dolgozó 47 éves ügyvéd ennyit bír reagálni, akkor az már szánalmas és gyalázatos!!!

Attika egy előző hozzászólásában azt írta, hogy nem a multik mellé kellene állnom, hanem bátorítani a munkavállalókat. Ez addig van rendben, amíg jogilag megalapozott stratégiával állok a munkavállaló mellé. Hiába érzem emberként azt, hogy adott esetben a motozás nem volt helyén való, ettől még nem fogok megalapozatlan hülyeséget mondani az ügyfelemnek. Nem fogom neki azt mondani, hogy igaz az erőszak és fenyegetés mentes motozás a Btk. szerint nem bűncselekmény, de mivel amúgy is jogellenes én annak tekintem és ezért kezdeményezni kell a büntetőeljárást. Úgy gondolom, hogy a hülyeségnek és az ügyféllel szembeni szolidaritásnak is van határa.

Régóta figyelem Attika hozzászólásait és egyáltalán nem teszi rám azt a benyomást mint egy 23 éve működő, tapasztalt jogász. Hozzászólási vagy tele vannak indulatokkal, mint ahogy azt más topicokban is lehetett látni, vagy féligazságokba bocsátkozik. Mondom, egészen mostanáig még nem volt hajlandó arról nyilatkozni, hogy mire alapozva tekinti bűncselekménynek az erőszak és fenyegetés mentes jogellenes motozást. Persze könnyebb úgy lerázni a másikat, hogy inkább elküldöm a francba és sértegetem, de szerintem egy 23 éve dolgozó 47 éves tapasztalt ügyvéd elegánsabban is kivághatja magát az ilyen helyzetekből. De pont ez az, amire azt mondom, hogy semmi szakmai tekintélyem az ilyen ember előtt. Hiába dolgozik 23 éve, ismerem az ilyen fajtát. Úgy érzi, hogy mindenhez ért, mert biztos sokat látott, de garantálom, hogy a legtöbb jogterületen csak a felszínen kapargatott. Itt a munkajogi szekcióban is osztja az észt, de látszik, hogy ez az ember még életében csoportos létszámcsökkentést nem hajtott végre, kiszervezésnél még jogilag nem asszisztált, munkarendet, munkaidő-beosztást még nem látott. Tipikusan az az ügyvéd, akink volt néhány jogellenes felmondással kapcsolatos pere, írt már munkaszerződést meg közös megegyezést és osztja a tanácsokat.

Én minden esetre itt befejeztem, kiváncsi vagyok hogy Attika barátunk a legközelebbi hozzászólásánál elő fog e rukkolni valami konstruktív szakmai megoldással, vagy megint csak arról fogunk tudni olvasni, hogy mekkora multi-seggnyaló köcsög vagyok.

ksstomi # 2007.03.01. 14:06

hozzászólás törölve

Law1 # 2007.03.01. 12:23

Gábor, ne fáradozz szerintem. Attika ezt nem fogja megérteni. Nem kell Attikának ide tényállásszerűség, majd a 23 év szakmai tapasztalatával sittre vágja az összes multit. Ha Attika írta volna a Btk-t, akkor már multinak lenni önmagában bűncselekmény lenne. Attikának nem a tényállásszerűség a fontos, hanem az, hogy kizsákmányoló, rohadék multi vagy e vagy sem. Innentől meg ne aggódj, tényállásszerűség ide vagy oda, majd Attika a 23 éves szakmai tapasztalatával olyan büntetőeljárást rendez, hogy az csak úgy füstöl.

Amúgy még mindig izgatottan várjuk a professzor úr kifejtését. De lehet, hogy éppen ebédszüneten van, vagy ügyfelekkel tárgyal. De az is lehet, hogy szegény annyira felvette az egészet, hogy idegességében elájult. Ezért inkább nem is írok többet, hanem szépen kivárom a titkos tényállás leleplezését

Rennai_Gábor # 2007.03.01. 12:09

Szia KssTomi!

Értem amit mondasz és értem amit Dr.Attika mond. De a morális, illetve az egyéb jogterületre tartozó tényezője a dolognak az egyik oldal, a büntetőjogi tényező pedig a másik oldal. Attól, hogy egy adott intézkedés valamilyen szinten megalázó, az még önmagában az adott cselekményt nem teszi bűncselekménnyé.

A bűncselekmény egyik ismérve a tényállásszerűség, ami azt jelenti, hogy ha az adott cselekmény, intézkedés egyetlen egy büntető törvénykönyvben foglalt tényállásnak nem felel meg, akkor az akár mennyire is kellemetlen és dühítő, de nem bűncselekmény.

Még egyszer mondom, az eddigi hozzászólások alapján mindenkinél nagy az egyetértés abban, hogy az erőszakkal, fenyegetéssel párosított motozás bűncselekménynek minősül. Szerintem Law ettől próbálja elhatárolni azt az esetet, amikor a motozás a munkahelyen megtörténik, de az sem erőszakkal, sem fenyegetéssel nem járt, valamint az másban riadalmat vagy megbotránkoztatást nem keltett. Már pedig ha ezek a tényezők nem állnak fenn, akkor hiába jogellenes önmagában a munkahelyi motozás, de hiányzik a tényállásszerűség, amely nélkül egyszerűen bűncselekmény fennállásáról nem beszélhetünk. Tehát fogalmilag kizárt a bűncselekmény fennállása. Ezért osztom én is Law véleményét, hogy az efféle jogellenes motozást is szankcionálni kell, csak éppenséggel a tényállásszerűség hiánya miatt ez nem lehet büntetőeljárás tárgya, hanem civil fórum előtt kell szembe szállni ezzel.

Law1 # 2007.03.01. 11:51

Nagy a csönd professzor Attika körül. Biztos még keresi a megfelelő tényállást.

Időközben felvettem a kapcsolatot két tapasztalt ügyész ismerősömmel, mert azért fenntartottam annak lehetőségét, hogy én tévedek és a professzor úrnak van igaza, de sajnos a 15 és 11 év ügyészi tapasztalat ellenére egyikük sem tudta büntetőjogi relevanciával értékelni az ugyan jogellenes, de erőszak és fenyegetés nélküli motozást.

Mondtam is nekik, hogy talán azért nem tudnak ezzel mit kezdeni, mert szimplán hiányzik nekik az a bizonyos 23 év szakmai tapasztalat. Mi e mellett 15 meg 11 év az ügyészségen? Úgy hogy már 3 vagyunk + a fórumban jelen levők, akik izgatottan várjuk professzor Attika büntetőjogi megfejtését. Remélem nemsokára megtudjuk annak titkát, hogy az erőszak és fenyegetés MENTES, másban riadalmat és megbotránkoztatást NEM keltő, jogellenes munkahelyi motozás milyen törvényi tényállásnak felel meg.

ksstomi # 2007.03.01. 11:44

hozzászólás törölve

Rennai_Gábor # 2007.03.01. 11:14

Nem vagyok az ilyen szócsatározás híve, de végig olvastam az eddigi hozzászólásokat és úgy látom, hogy Dr.Attika valóban kitart amellett, hogy a jogellenes motozás minden formája bűncselekménynek minősül, még az erőszak és fenyegetés mentes motozás is. Dr.Attikának és Lawnak igaza van abban, hogy az erőszakkal, fenyegetéssel párosított motozás a munkahelyen valóban bűncselekménynek minősül, de ez kétségtelenül az esetek kisebb százalékát teszi ki. Dr.Attika viszont álláspontom szerint téved abban, hogy az erőszak és fenyegetés mentes motozás bűncselekmény lenne. Jogellenes ugyan, de mint ahogy Law már mondta, nem bűncselekmény. Több mint 12 éve dolgozom ügyvédként, sokat büntetőzök, de megmondom őszintén, hogy egyetlen egy olyan tényállás nem jut eszembe, amely lefedné a jogellenes, de erőszak és fenyegetés mentes motozást.

Azt látom, hogy Dr.Attikát az indulatok vezérlik és kevésbé a szakmai megalapozottság. Értem ezeket az indulatokat, mert senki nem örül annak, hogy néhány munkáltató ebben az országban úgy kezeli a munkavállalóit mint ha 10 dolláros rabszolgák lennének. De felhívom a tisztelt kollega figyelmét, hogy elsősorban jogászok vagyunk és nem dokkmunkások. Feladatunk elsősorban nem az, hogy indulatosan rávágjunk valamit az adott helyzetre, hanem szakszerűen törekedjünk a helyes tényállás felderítésére. Kérdezem én Dr.Attikától, hogy ha valóban ilyesmivel fordulna hozzád egy ügyfél, akkor tényleg mit válaszolnál neki? A jogellenes, de erőszak és fenyegetés mentes motozással milyen bűncselekményt hoznál kapcsolatba? Azt gondolom, hogy az ügyfélnek nem az az érdeke elsősorban, hogy valaki „lelki társként” mellé álljon, akivel kórusban lehet szidni a munkáltatót, hanem az, hogy valaki A-tól Z-ig feltárja a jogi lehetőségeit. És hiába nem értek egyet mondjuk egy adott munkáltatói intézkedéssel, hiába van tele a hócipőm a nagy multikkal, de ettől még nem kergethetem az ügyfelet egy büntetőjogilag megalapozatlan eljárásba.

Law1 # 2007.03.01. 10:48

Attika, megint csak az indulatok beszélnek belőled, de sajnos nem a szakmai jártasság. Még mindig nem adtál arra választ, hogy mi a szankciója az udvarias felszólításra történő, de jogellenes motozásnak. Várom a 23 év szakmai tapasztalatot tükröző, szakmailag megalapozott válaszodat. Eddig még nem sok jött.

Arra szeretnélek kérni, hogy a legközelebbi hozzászólásodban elsősorban ne a személyem minősítésére térjél ki, hanem válaszolj a kérdésemre, feltéve ha tudsz. Nem zavar különösen, hogy miket mondasz rólam, de hidd el az már elégszer hangzott el, hogy kék galléros, multi seggnyaló vagyok, most azonban azt is szeretném hallani, hogy te milyen büntető tényállást vélsz felfedezni az udvarias felkérésre történő jogellenes motozásban. Továbbra is várjuk izgatottan a talán még ügyészeknek, bíráknak és talán az egész büntetőjog-tudomány számára is tanulságos megfejtésedet.

Ha szeretnéd és jót tesz a lelkednek, akkor nem bánom írd le még egyszer, hogy mi vagyok, ki vagyok, de térden állva könyörgök oszd meg velünk, hogy melyik tényállára alapoznál egy esetleges büntetőeljárást egy jogellenes, de udvarias felkérésre történő motozással kapcsolatban?

Loren # 2007.03.01. 10:35

A virtuális verekedéssel én sem értek egyet!

Tudjátok milyen nagy károkat okoznak a lopással? Természetes, hogy védeni akarják a tulajdonukat!

Nagyon sok helyen láttam kiírva, hogy a táskát be kell mutatni felszólításra.
Aki ezzel nem ért egyet ne menjen be vásárolni, vagy ne vigye be a táskát!
Szerintem...

Dr.Attika # 2007.03.01. 10:31

Nálam a biztosítékot" az ügyfeleinknek a német, osztrák gyakorlatot szoktuk tanácsolni" válasz csapta ki. Ez a mondatrész minősíti Law1-et. A többi a megalázott embereken múlik, hogy hagyják e magukat továbbra is megalázni, vagy tesznek ellene. Elismerem nem kicsi a tét. A kis pénzt hozó munkaviszony, vagy a természetes emberi büszkeség. Hosszú távon az utóbbi a "kifizetődő". "Kék galléros" multik "seggét nyaló" jogász ebben a szereposztásban nem játszik.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

ksstomi # 2007.03.01. 10:11

hozzászólás törölve

Law1 # 2007.03.01. 09:38

Bár nem vagyok kék galléros, de nincs azzal semmi gond, hogy ha valaki kemény fizikai munkával keresi meg becsületesen a kenyerét. Egy percig sem kétlem amúgy, hogy Te a fehér gallérosok közé tartozol, de szerintem legfeljebb a gyengébb fajtához.

Ha figyelmesen olvastad volna végig amit írtam, akkor tudnád, hogy egy percig sem cáfoltam, hogy az erőszakkal vagy fenyegetéssel vegyített motozás bűncselekményt valósít meg. De azt is mondtam, hogy az esetek 99%-ban a munkahelyi motozások nem így zajlanak, hanem a munkáltató szimplán – akár udvariasan – felszólítja a munkavállalót, hogy tűrje a motozást. Ezekben az esetekben sem erőszak, sem pedig fenyegetés alkalmazására nem kerül sor. Egy szóval nem vitattam, hogy az ilyen fajta motozás is jogellenes, de azt továbbra is állítom, hogy nem bűncselekmény! Nem bűncselekmény, mert az erőszak és a fenyegetés hiánya miatt sajnos egyetlen egy tényállásra nem fogod tudni ráhúzni.

Engedd meg, hogy a 23 éves szakmai tapasztalatodra alapozva a következő kérdéssel kapcsolatban kikérjem szakmailag megalapozott véleményed:

Képzeld el, hogy bejön hozzád egy ügyfél, aki azt mondja, hogy a cégénél 3 hónapja nap mint nap megmotozzák őket, de e közben sem erőszakot, sem pedig fenyegetést a munkáltató nem alkalmazott, sőt a felkérés udvariasan történt és a munkavállalók engedelmeskedtek, mert nem csak a munkáltató, hanem a munkavállalók is abban a hitben voltak, hogy ez jogszerű. Most azonban kiderült a munkavállalók számára, hogy az e fajta motozás nem jogszerű és ezért a munkáltató szankcionálása a cél. Te, mint 23 éves szakmai tapasztalattal rendelkező büntetőjogász mit mondanál ennek a munkavállalónak? Bűncselekménynek tartod ezt a fajta motozást továbbra is, és ha igen melyik tényállást véled felfedezni?

Nézd, engem nem zavar, hogy továbbra is kék gallérosnak titulálsz, vagy a multik nagy seggnyalójának. Egyszerűen azért sem érdekel, mert a 23 év alatt szerzett tapasztalatod ellenére sem tartalak nagy szakembernek az eddigi hozzászólásaid alapján. Látszik az irományaidon, hogy tipikusan az az ügyvéd vagy, aki „mindennel foglalkozik”, „mindenhez ért” de mindenhez csak egy kicsit. Szerintem életedben még csoportos Hozzászólásaidból többnyire a szakmai inkompetencia sugárzik és a nem helyén való indulatok, mint ahogy azt már egy alkotmányjogi topicban is láthattuk, ahol ha jól emlékszem még Te kértél a végén bocsánatot. Úgy látszik ilyen vagy, nincs mit tenni.

Dr.Attika # 2007.02.28. 19:50

Law1! Az "ambícionált ügyvédjelölt" jelzőnél megálltam.
Azt te is tudod, hogy nem huszonéves ügyvédjelölt vagyok, hanem 47 éves , a büntetőjogot 23 éve alkalmazó tapasztalt ember. Amit leírsz innentől kezdve lényegtelen. Egyszerűen fogalmazva "hülyeséget beszélsz". Mindezt nem azért teszed, mert ez a jogászi álláspontod, hanem azért, mert jó pénzért a multik "segge nyalásába" beálltál. Engem nem a multik fizetnek és még él bennem az édes szüleim által közvetített erkölcsi tartás , ezért jogi ismereteimet nem a "hogy lehet motozni, hanem a hogy nem lehet motozni" kérdéskör köré csoportosítom. Te egy kék galléros vagy. Tudod mit jelent ez a minősítés? Kétlem.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Law1 # 2007.02.28. 19:31

Igazából a végén már nem is azt volt a kérdés, hogy lehet e motozni vagy sem, hanem az, hogy a jogellenes motozásnak mi a szankciója.

tomas64 # 2007.02.28. 18:54

Azt hiszem, ez a kérdés már tisztázódott: motozni a Be. rendelkezései alapján lehet, ott pedig bizonsági őrökről, főnökökről, osztályvezetőkről a motozás kapcsán nincsen szó.

Law1 # 2007.02.28. 18:51

Nem kell mindent elhinni egy izomagyú baromnak. Ha legközelebb is ilyen van, akkor egyszerűen meg kell tagadni a motozást arra hivatkozva, hogy az jogszabály ellenes. Ha pedig ezt követően erőszakot alkalmaznak Veled szemben, akkor hívd ki a rendőrséget és kezdeményezd a büntetőjogi eljárást. Ennél jobb tanácsot nem tudok adni. Két lehetőséged van: vagy tűröd, vagy védekezel (ezt képletesen értsd).