Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó)
2008.05.17. 14:31
i
Alapító okirat és társasháztörvény - A társasháztörvény, vagy alapító okirat, vagy mindkettő?
Friedvalszky Ferenc
#
2003.07.31. 07:37
Lili01 írta - 2003.07.21 15:40
„Friedalszky Úr!
Az alapító Okirat érvényes, mivel csak az a rendelkezés lenne érvénytelen amely kisebb arányt állapít meg mint a tv.
Üdvözlettel:
Lili
Friedvalszky Ferenc írta - 2003.07.16 15:49
”Érvényben maradt e az alapító okirat szigorúbb rendelkezése a társasházi törvény hatálybalépése után? Úgy gondolom, hogy a társasház tulajdonostársainak a szerzödése az alapító okirat, melynek szigorúbb rendelkezéseit kell alkalmazni pl. rendkívüli közgyülés meghirdetése esetén. A társasház törvény szerint a tulajdonihányad 1/10-ével rendelkezö tulajdonostársak által megbízott személy már összehívhatja a rendkívüli közgyülést, amennyiben a közös képviselö az erre vonatkozó kérést nem teljesíti.
Az alapító okirat erre az esetre szigorúbb feltételt szab, a tulajdonostársak 2/3-ának kérésére hívható össze a rendkívüli közgyülés, a megbízott tulajdonostárs által.
Érvényes az alapító okirat rendelkezése ez esetben?
Segítsetek!
Kedves lili01!
Amit válaszolt, azzal teljes mértékben egyet értek.
A rövid elözmény, ami a kérdés felvetést megelözte.
80 lakásos társasház közös képviselöje voltam 9 éven át. Idöközben egy lépcsöház (10 lakás)úgy döntött, hogy kiválik a társasházból és új társasházat alapít. A kiválást én nem fogadtam el, mert értelmezésem szerint erre nincs mód, 1997. évi CLVII. tv. 9. § (2) valamint a társasház akkor jön létre ha a Földhivatal bejegyzi. Ezek a feltételek nem álltak fenn, de a lépcsöház tulajdonosai úgy viselkedtek, mintha bejegyzett társasház lenne. Nem fizettek közös költség hozzájárulást, OTP számlát nyitottak és arra fizették a közös költséget, szerzödéseket kötöttek a szolgáltatókkal és fizették a saját költségeiket, stb. A szolgáltatókkal a társasházunknak érvényes szerzödéseik voltak, melyet a mi tudtunk nélkül a 'kiváltak' a maguk részéröl felmondtak. (az ügy végetért, a kiváltak megszüntették a szerződéseiket, fizetik, vagy már ki is fizették a keletkezett hátrlékaikat és a perköltséget, de látszólagos rend ellenére a tüske a köröm alatt megmaradt, annak ellenére, hogy a Földhivatal a bejegyzést elutasította)
9 hónap után fizetési felszólítást küldtem mind a 10 tulajdonosnak, melyre ellentmondtak, ezért perré vált a fiz. meghagyás. A pereket a társasház megnyerte. A per során az alperesek kérték a bíróságot a kifizetett költségeik beszámítására, melyet a bíróság I.-II. fokon a Ptk. 291. § (1) alapján elutasított. A bíróság azt javasolta az érintetteknek és én is közös képviselöként, mivel az idegen számlákat a társashgáz nem tudja befogadni, hogy adjanak be keresetet a bíróságra ebben a tárgyban és a bíróság számukra kedvezö ítélete megteremti a jogalapot a pénzük visszaszerzésére. Nem ezt tették, hanem óriási szervezkedésbe kezdtek, melynek 'eredményeként' 2002 május 29. benyujtottam a lemondásom, melyet elfogadott a közgyűlés, tudva és kimondva azt, hogy mindaddig helyt kell álnom közös képviselöként, amíg a társasház közgyülése mást nem állít a helyemre.
Itt kezdödnek a problémák.
Erre nem jogosult személyek közgyülést hirdettek, melynek a határozatait megtámadtam, amit a bíróság végrehajtásában felfüggesztett. Összehívtak egy újabb rendkivüli közgyülést azonos napirendi pontokkal, de az alapító okirat a tulajdonosok 2/3-ának felkérését szabja feltételül a rendkívüli közgyülés összehívásához. A közös képviselö megválasztásához szintén 2/3-os tulajdoni hányad jelenléte szükséges, a határozatképes közgyülésre az alapító okirat 2/3-os jelenlétet ír elö. Mindezeket figyelmenkívül hagyva ismét határozatokat hoztak, amelyeket szintén kifogásoltam. A két ügyet az elsö per ügyszámán összevonta a bíróság,a képviselet végzésére kijelölt önkormányzati vagyonkezelö Kft úgy viselkedik, mint akire a felfüggesztés nem vonatkozik. A bíróság az alapító okirati hivatkozásaimat nem veszi figyelembe bár megállapítottuk a tárgyaláson a bíróval együtt, hogy az alapító okirat szigorúbb elöírásai továbbra is érvényben maradnak a társasháztörvbény után is. Ennek ellenére olyan ítéletet hozott melyben az elsö közgyülés határozatait érvénytelenítette a nem a megfelelö személyek altali összehívás miatt, míg a másodikat érvényesnek minösítette, mert szerinte nem okoz a kisebbségnek sérelmet és úgy véli ki is mondja, de nem írja le, hogy dolgozzon a II. fok is.
Közben a a még írásba sem foglalt ítélet ideje alatt újabb mostmár a Kft által meghirdetet közgyűlést hívnak össze, melyen a jegyzökönyv szerint elhangzik, hogy az ítélet nem jogerös, de ennek ellenére a Kft a közös képviselö, amit nem tudni mire alapozva állítják. A bíróságra a közben kiosztott közgyülési meghívókat és egyéb iratokat pl. pénzügyi elszámolás stb. a bírósági iratokhoz csatoltam folyamatosan ahogy keletkeztek. A megfellebbezett ítélet miatt szerintem ebböl az utóbbi közgy. határozatok kifogásaiból egy újabb pert kreál a bíróság. ami jelentös illeték terhet jelent számomra. Ezt az utóbbi kifogást a Ptk. 141. § (1) alapozva semmiség megállapítását kérem. A legutóbbi közgy.-en elhangzott az a mondat is amely azt tartalmazta, hogy ha az ügy jogerösen a Kft képviseletét megerösitöen végzödik a korábbi bíróság által elutasított beszámítást az új kedvük szerinti képviselettel lefogják rendezni. Az egész ügynek ez a mozgató rugója.
Az álláspontom szerint az összevont perben a második közgy. határozatainak végrehajtását a végrehajtást felfüggesztö határozat szintén korlátozza. Vagy tévedek. Egy ügyvédi iroda szerint a felfüggesztés kihat a második közgy. határozataira is.
Szóval a bíróságot egyáltalán nem értem. Az alapító okirat mintha csak egy vicc lap lenne. Nem foglalkozik vele hiába hivatkozom rá folyton.
Bocsánatot kérek a rövid elözmény hosszáért.
Erröl mi az Ön véleménye?
Tisztelettel Fiedvalszky Ferenc
Lili01
#
2003.07.25. 15:53
Kedves Zsuga!
Természetesen, hiszen most Ön a lakóközösség tagja.
Üdvözlettel:
Lili
zsuga írta - 2003.07.25 7:52
„Kedves Lili!
Akkor is kérvényezhetem, ha én az egyik lakásbna a második tulajdonos vagyok?
Üdvözlettel:
zsuga”
Lili
zsuga
#
2003.07.25. 05:52
Kedves Lili!
Akkor is kérvényezhetem, ha én az egyik lakásbna a második tulajdonos vagyok?
Üdvözlettel:
zsuga
zsuga
Lili01
#
2003.07.24. 15:44
Kedves Zsuga!
Ha a társasház megalakításakor a lakások még nem voltak eladva, csak azt követően, azért, hogy a társasház alapítás az ingataln tulajdoni lapján szerepeljen és a lakások albetétekre legyenek felosztva, ahhoz mindenféle képpen egy 'induló' alapító okiratot kell készíteni egy ügyvédnek és azt be kell adni a födlhivatalba. Ha azonban az alap alapító okirat bármely rendelkezését bármyle társasháztulajdonos sérelmesnek találja, akkor indítványozni kell a következő közgyűlésen annak megváltoztatását.
Üdvözlettel:
Lili
zsuga írta - 2003.07.23 8:00
„Az alapító okirat akkor is érvényes egy nyolc lakásos társasház esetében, ha azt egy személy és az ügyvéd kötötte?. Az alapító okiratban lehet olyan rendelekzést hozni, hogy mindenhez 100% beleegyzés szükséges?”
Lili
zsuga
#
2003.07.23. 06:00
Az alapító okirat akkor is érvényes egy nyolc lakásos társasház esetében, ha azt egy személy és az ügyvéd kötötte?. Az alapító okiratban lehet olyan rendelekzést hozni, hogy mindenhez 100% beleegyzés szükséges?
zsuga
Lili01
#
2003.07.21. 13:40
Friedalszky Úr!
Az alapító Okirat érvényes, mivel csak az a rendelkezés lenne érvénytelen amely kisebb arányt állapít meg mint a tv.
Üdvözlettel:
Lili
Friedvalszky Ferenc írta - 2003.07.16 15:49
„Érvényben maradt e az alapító okirat szigorúbb rendelkezése a társasházi törvény hatálybalépése után? Úgy gondolom, hogy a társasház tulajdonostársainak a szerzödése az alapító okirat, melynek szigorúbb rendelkezéseit kell alkalmazni pl. rendkívüli közgyülés meghirdetése esetén. A társasház törvény szerint a tulajdonihányad 1/10-ével rendelkezö tulajdonostársak által megbízott személy már összehívhatja a rendkívüli közgyülést, amennyiben a közös képviselö az erre vonatkozó kérést nem teljesíti.
Az alapító okirat erre az esetre szigorúbb feltételt szab, a tulajdonostársak 2/3-ának kérésére hívható össze a rendkívüli közgyülés, a megbízott tulajdonostárs által.
Érvényes az alapító okirat rendelkezése ez esetben?
Segítsetek! ”
Lili
Friedvalszky Ferenc
#
2003.07.16. 13:49
Érvényben maradt e az alapító okirat szigorúbb rendelkezése a társasházi törvény hatálybalépése után? Úgy gondolom, hogy a társasház tulajdonostársainak a szerzödése az alapító okirat, melynek szigorúbb rendelkezéseit kell alkalmazni pl. rendkívüli közgyülés meghirdetése esetén. A társasház törvény szerint a tulajdonihányad 1/10-ével rendelkezö tulajdonostársak által megbízott személy már összehívhatja a rendkívüli közgyülést, amennyiben a közös képviselö az erre vonatkozó kérést nem teljesíti.
Az alapító okirat erre az esetre szigorúbb feltételt szab, a tulajdonostársak 2/3-ának kérésére hívható össze a rendkívüli közgyülés, a megbízott tulajdonostárs által.
Érvényes az alapító okirat rendelkezése ez esetben?
Segítsetek!
