Alá kell - e írni kötelezően az Alapító Okiratot?

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2007.10.30. 15:25

Ha joggal való visszaélés sincs, és szerződés sem kötelezné ezt a lakót az aláírásra, akkor nem jött létre az alapító okirat (vagy a módosítása), kivéve, ha a lakók 4/5-e megszavazta, és a maradék sem nem szavazott, sem nem támadta meg bíróságon a határozatot.

lawkötő # 2007.10.30. 12:39

sziasztok,

visszatérve az aláírás dologhoz, nekem az is probléma, hogy mi van akkor, ha valaki nem írja alá, azt a bíróság ítélete tudja vajon pótolni? szerintem csak akkor, ha a megtagadás joggal való visszaélés, de ez nem biztos, hogy megáll... és akkor vajon mi történik? :)

Bocs,
lawkötő

xita # 2007.10.28. 13:21

A per tulajdonképpen azért van, mert a néni és édesanyám ellenezte azt, hogy a saját tulajdonát képező ingatlanban - a panelprogram kapcsán - kicseréljék a szintén saját tulajdonát képező nyílászárót és a radiátort. Azt, hogy a közös tulajdonban végrehajtsák a panelprogramot (hőszigetelés, közös helyiségek nyílászáróinak cseréje - nem kifogásolták, annak a költségeit vállalják is.
Ugyanakkor mindketten nyugdíjasok, és havi 6-8 ezer forint plusz költséget 5 éven át nem tudnak vállalni.
Én azt gondolom, hogy a tulajdonosok saját tulajdonát képező nyílászárók és radiátorok vonatkozásában a közgyűlés nem rendelkezhet, itt joghézag van, erre nem gondoltak a panelprogram kitalálói.

ObudaFan # 2007.10.28. 13:11

űaz tény, hogy azóta a társasháznak már kellett volna új alapító okiratot elfogadnia. Ennek elmaradása viszont aligha befolyásolhatja ezt a pert.

xita # 2007.10.28. 12:08

De, addig tiszta a dolog, hogy a VGV írta anno alá az alapító okiratot.
Abban már nem vagyok biztos, hogy az eltelt 18 évben másoknak, mondjuk a tulajdonosoknak ezt nem-e kellett volna megtenni, csakúgy, mint az SZMSZ esetében.

A néni valóban elveszítette első fokon a pert, de megfellebeztük. Azért jövök most ismét én a képbe, mert most édesanyám ellen is megindították a pert.
Nézd, a néninél első fokon sikerült kiütni a székből a közös képviselő kft-t, azt a bíróság is ítéletében elismerte, hogy ők nem rendelkeznek képviseleti jogosultsággal. A néni és az édesanyám közötti perben az lesz a különbség, hogy a néni, mint a süketnéma volt kénytelen végigülni a tárgyalást, mert ügyvédje nem volt, képviselője nem volt, joghoz nem értett. Én csak írásban tudtam neki segíteni a beadványokkal.
Most fordul a helyzet, mert a tárgyaláson én már édesanyám képviseletében aktívan beavatkozhatok. S mivel a társasház működésében balkáni viszonyok vannak, így nem lesz nehéz dolgom, kivéve, ha a bíró a tényeket figyelmen kívül hagyva akar dönteni.

Szóval néha azért teszek fel hülyének tűnő kérdésket, mert ennél a társasháznál semmi nem a jogszabályok szerint történik.

A néni tárgyalásán is folyton az történt, hogy mi a keresetünkben leírtuk azt, hogy pl. itt meg itt hiányzik a társasház döntése, mire a következő tárgyalási fordulóra az ügyvéd utólag legyártotta azokat a dokumentumokat, amiket hiányoltunk.
Elég nehéz úgy a perben normálisan játszani, hogy elindítanak ellened egy pert, az elején becsatolnak mondjuk 4 dokumetumot, majd amikor rájössz, hogy egy csomó minden hiányzik, akkor utólag mindig minden előkerül. Most sem engedik, hogy a per előtt a társasház dokumentumaiba belenézzek, ezt le is írták, nyilván azért, mert akkor utólag nem tudnának anyagokat gyártani. Ez is persze nonszensz, hogy ehhez joguk van-e, pláne úgy, hogy már nem is közös képviselők.

Nem lesz könnyű csata, de nem adom fel. Minden kétkedő gondolatotok segítség.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.10.27. 22:15

Arra nem gondolsz, hogy a városgazdálkodási vállalat volt az egyetlen tulajdonos? Akkor meg ki más írhatta volna még alá az alapító okiratot?

Milyen perről kérdezel? Mert a néniét tudtommal már elvesztetted.

xita # 2007.10.27. 19:42

Ha hiszitek, ha nem, de én kikértem a Társasházunk Alapító okiratát, azon kettő darab aláírás volt: az egyik az 1989-ben társasházat alapító városgazdálkodási vállalat vezetőjéé, a másik az ezt ellenjegyző ügyvédé. Tulajdonos egy darab se. Megjegyzem, 1989 után, 1992-ben kerültek az ingatlanok állami tulajdonból magántulajdonba.
De ettől még az akkor keletkezett alapító okiraton csak ez a két aláírás szerepel, azóta pedig semmi.

A helyzet az SZMSZ-szel sem jobb, mert azon az 58 tulajdonos (vagy több is) helyett kettő tulajdonos aláírása szerepel. Nem tudom, hogy a társasházi perben ezzel mit tudhatok kezdeni?

ObudaFan # 2007.10.27. 13:06

A földhivatalok azt is elfogadják, ha sok tulajdonos van, akkor ezek néhány tulajdonost az aláírásra külön okiraton meghatalmaznak, így az AO minden oldalát már csak ennek a néhánynak kell aláírnia.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.10.26. 21:16

Természetesen eljárhat képviselő, de az is a tulajdonos nevében és képviseletében ír alá.

ObudaFan # 2007.10.26. 19:21

Thtv. 5. § (2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.

xita # 2007.10.26. 04:30

Átolvastam már többször a társasházakról szóló törvényt, de olyan részt nem találtam benne, hogy a társasházi alapító okiratot a tulajdonosoknak alá kellene írni.
Van ilyen kötelezettség, és ha igen, hol található?