ObudaFan
2008.02.28. 13:35
Az élet, mint olyan nem éri meg. :)
Lakáscsalás áldozata
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.28. 07:14
„Hát ezt így sem az elmélet, sem a gyakorlat nem fogadja el.”
A meg nem értett zseni esete. :) (Nem magamról beszélek!)
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.02.28. 07:14
Most nem azért, de úgy látszik, hogy ezekben a perekben sorozatos rossz bírói döntések születtek. Az elsőben, amikor az eladó visszakapta a lakást, aztán a vevő kapta vissza a lakást, aztán nem vették figyelembe az első vevő mulasztását a perfeljegyzés miatt, ez eddig 3.
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.02.28. 07:09
Bocs. Visszaolvastam, most látom csak, hogy felülvizsgálati kérelem volt.
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.02.28. 07:02
:) Kár.
Már csak azt nem értem, ha az első vevő kifizette a vételárat, akkor mi okból kapta vissza az eladó jogerősen a lakást. Ezt a "jogerősenet" sem értem, mert egy jogerős ítélet ellen, hogy lehet ellenkeresettel élni, amikor ugyan azon felek között, ugyan azon per tárgya folyik.
ObudaFan
#
2008.02.27. 22:03
„hogy hogyan kerülhető el az, hogy mások is így járjanak? ”
Egy olyan bírói gyakorlattal, amelyik figyelembe veszi, hogy az első vevőnek lehetősége lett volna perfeljegyzést kérni, és az ő terhére ítél ezért. Vagy: a jogalkotóra, aki konkrétan rendelkezhetne így.
„A Wasp féle felvetés félbemaradt, pedig abból is lehetne kihozni valamit, egy teljes tulajdoni lapból kiderülhetett volna a többszörös törlés, módosítás és az, hogy ítélet alapján kapta vissza Kovács úr a lakást, ez a dolog felkelthette volna az ügyvéd figyelmét.”
Kizárt dolognak tartom, hogy bíróság megállapítaná az okiratszerkesztő ügyvéd felelősségét. A tulajdoni lap rendben levőnek tűnt, az látszott rajta, hogy a per jogerősen befejeződött, nem volt rajta nyoma újabb jogvitának. Egyébként a kamarai szabályok szerint szemle tullappal is lehet szerződést szerkeszteni.
„Ebben a kérdésben mereven ragaszkodom a Grosschmid Benőtől tanultakhoz: az ilyen szerződés nem irányul lehetetlen szolgáltatásra mindaddig, amíg az eladni vállalt dolog létezik, vagyis nem kizárt, hogy az eladó megszerezze, és szerződésszerűen átruházza a tulajdonjogát. A nagy öreg odáig elment, hogy kijelentette, még akkor is aggályos a lehetetlenség megállapítása, ha jogszabályba ütközik az adásvétel (pl. kizárólagos állami tulajdonú dologra irányul). Mint mondja: a hatályos jogszabály nem lehetetlenné teszi, hanem csak akadályozza a teljesedésbe menést.”
Ezzel a gondolatmenettel a jogi lehetetlenség (és a jogi lehetetlenülés) nem létezik, mert mindig megvan a lehetőség arra, hogy a jogszabály meg fog változni. Sőt, ez az elmélet a lehetetlenülést gyakorlatilag csak valamilyen helyreállíthatatlan végleges pusztulás folytán ismerheti el. Hát ezt így sem az elmélet, sem a gyakorlat nem fogadja el.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.27. 09:53
„A felperes ügyvédjének miért nem kötelessége perfeljegyzést rakatni az ingatlanra? ”
Mert esetleg ügyvédje sincs. Másrészt azért, mert főszabályként az ő tulajdonjoga a per lezárultával fog bejegyzésre kerülni - tehát ha ezt megelőzően adják el az ingatlant, akkor a vevő tulajdonjogát a per eredménye nem fogja érinteni.
Mint már mondtam, a Mirella esete rendkívül szerencsétlen volt, több ritkán előforduló körülmény egybeesése idézte elő.
Mirella
#
2008.02.27. 09:39
Ezekre a kérdésekre én is várom a válaszokat....
OKIRSCH
#
2008.02.27. 09:36
Én még mindig azt szeretném tudni, hogy hogyan kerülhető el az, hogy mások is így járjanak? Mi van akkor, ha per alatt van a lakás, de nincs rajta perfeljegyzés, és mivel még nem volt ítélet nem látszik a teljes tulajdoni lapon? A felperes ügyvédjének miért nem kötelessége perfeljegyzést rakatni az ingatlanra? Vagy a bíróságnak? (sok joghoz nem értő ember azt sem tudja mi a perfeljegyzés)
Utána lehet nézni valahol, hogy adott ingatlan per alatt áll-e?
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.02.27. 08:36
Kovácsékat mindenképpen, egyértelműen olyan lakást adtak el, amit egyszer már értékesítettek, per alatt állt az ügy, alperesként vett részt a perben, tehát tudta, hogy bizonytalan lesz az ingatlan kimenetele amikor eladta neked.
Biztosan megítélik neked a vételárat kamataival együtt. Ha ítélet van a kezedben, végrehajtást kérhetsz, talán sikerül a pénzedhez jutni, de ítélet nélkül semmiképpen.
A Wasp féle felvetés félbemaradt, pedig abból is lehetne kihozni valamit, egy teljes tulajdoni lapból kiderülhetett volna a többszörös törlés, módosítás és az, hogy ítélet alapján kapta vissza Kovács úr a lakást, ez a dolog felkelthette volna az ügyvéd figyelmét.
Mirella
#
2008.02.27. 08:17
Az lenne a kérdésem,hogy szerintetek mi a jogorvoslati lehetőségem?Érdemes-e perelni a Kovácsékat,mikor tudva tudjuk hogy vagyontalanok,mindenkinek tartoznak,és egy büdös vasat nem látunk tőlük?És hogy mi fán terem a sikerdíjas ügyvéd?Kb.mennyi pénz a honoráriuma egy ilyen ügyben??Nem nyugszom bele a lakásom elvesztésébe,mert ez az eljárás és ez az ítélet elfogadhatatlan!Ha kell elviszem az ügyem az Emberi Jogok Bíróságához!
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.26. 18:28
Ebben a kérdésben mereven ragaszkodom a Grosschmid Benőtől tanultakhoz: az ilyen szerződés nem irányul lehetetlen szolgáltatásra mindaddig, amíg az eladni vállalt dolog létezik, vagyis nem kizárt, hogy az eladó megszerezze, és szerződésszerűen átruházza a tulajdonjogát. A nagy öreg odáig elment, hogy kijelentette, még akkor is aggályos a lehetetlenség megállapítása, ha jogszabályba ütközik az adásvétel (pl. kizárólagos állami tulajdonú dologra irányul). Mint mondja: a hatályos jogszabály nem lehetetlenné teszi, hanem csak akadályozza a teljesedésbe menést.
Más kérdés, hogy ha a vevő megfelelő határidővel felszólítja az eladót a teljesítésre, és az nem képes kézre keríteni a dolgot, akkor a vevő jogosult elállni.
Csakhát, ugye, épp a szóban forgó volt az az eset, amelyben ezen álláspont szerint a szerződések érvényessége-érvénytelensége alapján nem lehetett volna eldönteni, ki a tulajdonos.
ObudaFan
#
2008.02.26. 18:10
Ha valaki olyan dolog eladására köt szerződést, aminek nem tulajdonosa, az általában lehetetlen szerződést köt. A Ptk-ban írt két kivétel ingatlan esetén nem játszik. :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.26. 18:02
És még az a kevés se volt szép egyáltalán. Hogy ne mondjam csúnya volt. Az a kategorikus kijelentés, hogy ha valaki olyan dolog eladására köt szerződést, amelynek nem tulajdonosa, akkor az a szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul... Mintha előbb döntötték volna el, hogy a szerződés érvénytelen, és utólag kerestek volna hozzá indokot.
ObudaFan
#
2008.02.26. 17:54
Egyébként az LB azért nem vitte túlzásba az indoklást.
ObudaFan
#
2008.02.26. 17:53
Az eladónál volt nyilván, de aligha van még meg.
Itt egyvalakit érdemes perelni: az eladót a vételárra és kamataira.
Pjotr
#
2008.02.26. 15:45
Az első vevő ki is fizette a lakást?
Az a vételár hol van?
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.25. 20:37
A bíróság egyébként sincs könnyű helyzetben (nála már csak a vevők vannak nehezebben). Hiszen akárhogy dönt, az egyik jóhiszemű vevőt mindenképpen meg kell fosztania a tulajdonjogtól. (Pontosabban ki kell mondania róla, hogy nem is szerzett tulajdont.) A jelek szerint a bíróságok az időbeliséget tekintik döntőnek.
ObudaFan
#
2008.02.25. 20:26
Nekem is az tűnne helyesnek, de tény, hogy az Inytv. nem igazán segíti a jogalkalmazó helyzetét. Tulajdonképpen a törvényszövegből mindkét ellentétes döntés egész jól megindokolható.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.25. 20:22
Én nem ezt az ítéletet hoztam volna, az is biztos. Felróttam volna az első vevőnek a perfeljegyzés elmulasztását.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.25. 20:19
Hát, immár több bíróság álláspontja szerint lehet.
Szerencsétlen ügy, az biztos.
Egy tanulsága kétségkívül van: nem elég a szemle tulajdoni lap, teljeset kell kérni. Abból legalább az látszott volna, hogy korábban már eladták az ingatlant valakim másnak, és perrel szerezték vissza.
Nem nagyon tudok mit mondani, nyilván követelni kell az eladóktól a vételárat kamattal.
ObudaFan
#
2008.02.25. 20:13
„II. Csakhogy a házaspár 2002-ben (amikor épp törölték az első vevő tulajdonjogát) Mirellának is eladta az ingatlant. Mirella tulajdonjogát az első vevő tulajdonjogának visszaállításakor törölték. Sajnos, az általam ismert harmadik per ítéletéből nem derül ki, milyen indoklással. Mindenesetre ebből lett a második per, amelyben Mirella felperesként tulajdonjoga megállapítását kérte, és megfellebbezte a földhivatali határozatot. A földhivatal helyt adott a fellebbezésnek, és törölte az első vevő tulajdonjogát, és visszajegyezte a Mirelláét.
Így ez a második per csak azért nem vált okafogyottá, mert az alperes ellenkeresettel élt, kérve, hogy töröljék Mirella visszajegyzett tulajdonjogát, és Mirella bocsássa birtokába az ingatlant.”
És ez a per, amiről most beszélünk, egy közig. per, vagy egy törlési per, vagy egy sima tulajdonjogi per? Mert nem mindegy, hogy arról beszélünk, hogy a földhivatal hibázott-e, amikor az LB ítélet alapján törölte Mirellát (nem hibázott), vagy arról, hogy Mirella tulajdonjogát kell megállapítani polgári perben, vagy a másik vevőét? Mert az lényegesen nehezebb kérdés.
A törlési pert azért nem elsősorban ilyren helyzetekre találták ki, azt hiszem, ebben megegyezhetünk. Kérdés, hogy lehet-e ebben az esetben a lehetetlenségre, mint a törlési per indításához szükséges érvénytelenségi okra hivatkozni a jóhiszemű, ellenérték fejében szerzővel szemben, arra is tekintettel, hogy az I. per alperesének lehetősége lett volna a per feljegyzését kérni a felülvizsgálati kérelmében is.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.25. 19:19
Nem véletlenül folyt a vita a második perben a "60 nap" körül. Azon múlott ugyanis Mirella tulajdonjog szerzése, hogy az első vevő határidőben indította-e a törlési keresetet.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.25. 18:59
Csakhogy azt a pert is befejezték időközben.
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.02.25. 18:57
Hát, azért volt mit csinálni.
