Segítséget szeretnék kérni, hogy amennyiben adott telken irodaépület áll, ami helyére társasházat kívánnak építeni, jogszerű- e az az eljárás, hogy beadja az építési engedély kérelmet, majd csak ezután a még meglévő irodaépületre a bontásit? Lehet-e az ingatlan nyilvántartási átvezetés nélkül hiteles és pontos az építési tervdokumentáció?
Előre is köszönöm
építési engedély kérelem, bontási engedély előtt?
Nem is biztos, hogy kell bontási engedély.
Egyébként maga a kérdés sem világos; mi a gondod?
Próbálom érthetőbben. Esetünkben a szomszédban egy szép irodaépület helyére 24 lakásos társasházat szeretnének építeni. Megkérték rá a bontási vmint. építési engedélyt. A bontási engedélyt a bíróság hatályon kívül helyezte jogszabály sértés miatt mert állapot felmérést a szomszédos ingatlanon nem végezték el. Az építési engedélyt viszont jogerős bontási engedély nélkül kiadták, mintha foghíj telek lenne, pedig még nem volt az. Alkalmazható- e 46/1997.. (XII. 29.§ (7). bek. erre az esetre, vagyis a bontási munkák befejezése esetén az építtetőnek-ingatlan nyílvántartási átvezetés céljából- változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalnak benyújtania...., vagyis hitelesnek és szabályszerűnek tekinthető e a fentiek alapján az átvezetés előtt engedélyezett építési engedély? Köszi
Segítsetek, Légyszi.... Ezek szerint még mindig nem vagyok érthető, vagy mindenki passzol és Ti sem tudjátok rá a választ?
Amit itt a "hajánál fogva" előrángatsz, az nem alkalmas a kívánt célra.
Ha sérelmezed az építési engedélyt, akkor fellebbezz!
Továbbra sem világos, hogy mi a problémád. A helyzetet már - nagyjából - érthetően vázoltad, azonban miért sérelmes neked az építés?
Megjegyzem, hogy az említett 46/1997. KTM rendeletet felváltotta a 37/2007. ÖTM rendelet, 2008. január 1-e után indult ügyekben már ez utóbbit kell alkalmazni.
E szerint az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és 9 m-nél nagyobb magasságú épületre kell bontási engedélyt kérni. Továbbra is azt gondolom, hogy esetleg már - az új szabályok figyelembevételével - engedély nélkül elvégezhető az irodaépület bontása.
Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés nincs szoros összefüggésben az építésügyi hatósági eljárással/engedélyezéssel.
Köszönöm a reagálásodat. Fellebbeztünk. 2005.-ben indult az ügy. Kellett rá bontási engedélyt kérni és kellett volna állapot felmérést is végezni a szomszédos épületen, mert zártsorú beépítés volt. Építtető nem tett eleget, változtatási tilalom alatt+ szakszerűtlenül elbontotta az alap nélküli szomszéd mellől az irodaépületet ennek következtében (amit a hatóság is elismert) leomlott a szomszédos épület tüzfala. Az építési engedélyt is változtatási tilalom alatt adták ki, a bíróság ezért hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezték a másod és első fokú hatóságot.Itt tartunk most. A bibi az, hogy mikor az eljárás indult még akár lehetett is volna ekkora társasházat felépíteni a családiházas környéken, most viszont már az új szabályozási rend erre a nem egészen 1200 m2 nagyságú telekre max. 6 lakást engedélyezne.Van rengeteg hiba a beadott tervekben,( nem kért ki hivatalos helyszínrajzot és a tervezett épület kisebb mint a valós telekméretek telekhatártól telekhatárig)stb.de ezzel azt mondják csak max. az időt lehet húzni, ezért kellene eljárásjogi hiba is, még ha az a "hajánál előrángatott" is, csak állná meg a helyét.
Ne haragudj, de tényleg nem értem, hogy mit szeretnél elérni?
Egyáltalán ne épüljön semmi a szomszéd telken?
Ha jól értem a változtatási tilalom megszűnt. Tehát van szabályozás (említed is). Amit az építésügyi szabályok lehetővé tesznek, arra építési engedélyt kell adni. Az tényleg egy másik kérdés - bár egyáltalán nem lényegtelen -, hogy a terveknek is és az engedélynek is szabályosnak kell lenniük.
Még annyi, hogy ez az építkezés a mi hátsókertünket érintené telekhatártól- telekhatárig pinceszint, földszint, 2 emelet + magastető magasságig oldalfallal. A területre zártsorú beépítést irtak elő amihez egy későbbi építkezés esetén még csak csatlakozni sem tudnánk. És a telektömbben nincs is olyan felépítmény amit ide terveztek, hogy utcafronton 1 épület + hátsókertben hátra léptetve egy különálló magasabb épület.
Talán a második hozzászólás világosabbá tette a dolgokat, a hátsókertben lévő épület nem tetszik. Természetesen jobb, ha rendezett a környezetünk,de az legyen csak utcafronton, ami nem érinti a hátsókertünket.Igen van új szabályozás, de a folyamatban levő ügyekben az eljárás megindításakor érvényben levő szabályozás szerint járnak el.Ami viszont még megengedett ekkora épületet.Tipp?
Hogyan lehetett egyszerre változtatási tilalom is, meg beépítést megengedő szabály is?
Mivel építtető jó kapcsolatot ápol az Önkormányzattal, a változtatási tilalom hatályba léptetése előtt kb. 1 hónappal beadta az engedély kérelmeket, majd változtatási tilalmat rendeltek el ami hatálya alatt kiadták az engedélyeket. A bontásra azért kapta meg később az engedélyt mert az már az említett okok miatt egyszer megjárta a bíróságot és hatályon kívül helyezték.Most megint hatályon kívül helyezték, csak közben elbontotta az épületet.
A kérelmet a benyújtásakor hatályos szabályok alapján kell elbírálni. Tényleg csak az időt tudod húzni.
Na most, amennyiben nem szabályosak a tervek, mert nem azok, mit lehet elérni? Pl. illeszkedési szabályokat figyelmen kívül hagyta és a bíróság helyt ad, átdolgoztathatják vele a terveket?
OkÉ! Köszönöm a segítségedet, Jó éjszakát.