nanemaaa
2010.03.16. 11:50
Bocs. Most vettem észre, hogy megfordult a lista, így nem az utolsó, hanem az első (topic indító) kérdésre válaszoltam. Meee nem figyeltem a dátumot. :(((((
osztatlan közös tulajdon
nanemaaa
#
2010.03.16. 11:48
Ha a telek méretei és beépítettsége a tervezett telakílakítás után is megfelelnek a helyi építési szabályzat előírásainak, valamint mindkét kialakuló földrészlet közútról, vagy közhasználatra átadott magánútról megközelíthető lesz, s mindkét telek önálló közműbekötésekkel ellátható, akkor természetben is megszüntethető a közös tulajdon a telek felosztásával. Ha bármelyik feltételnek nem felelsz meg, akkor nem. Ez utóbbi esetben szóba jöhet a használati megosztás, vagy az ingatlan társasházzá alakítása. Ezek által nem fogsz teljesen elkülönülni a társtulajdonostól, de egyértelműbbek lesznek a használati és a tulajdonviszonyok.
MajorDomus
#
2010.03.15. 16:09
Nem szorgalmi hanem ,,szolgalmi,, utról van szó amit köteles biztositani. Először beszéljetek vele, barátságosan,de határozottan,hogy legyen ideje mondjuk 3 hónap az akadályokat megszüntetni.
Ha elzárkózik akkor először a Jegyzőnél kell birtokvédelmet kérni, ha ez nem hatásos akkor biróság, az ottani itéletre ugyanis végrehajtás kérhető,vagyis a birósági végrehajtó lebontatja a garázsát, s a keritését is.
zoltán80
#
2010.03.15. 13:51
Tisztelt Fórum!
A menyasszonyomnak van egy osztatlan közös telken egy családi háza. A bejárati kaputól (az utcától) távolabb. A másik tulajdonos, hiába van az adásvételi szerződésben, hogy biztosítani kell szorgalmi utat a telek déli részén, nem tesz eleget. Kerítést állított, csak gyalogosan lehet eljutni a házhoz, és a telek déli részén, a szorgalmi útra még egy garázst is épített (illegálisan). Ameddíg ott lakott a menyasszonyom, nem akartunk konfrontálódni a másik tulajdonossal. Most eggyütt lakunk, és szeretnénk elindítani ellene pert(?). A kérdésem a következő lenne: Hova kell fordulni? Bírósághoz? Önkormányzathoz? Előbb fel kell szólítani a tulajdonost? Mi a teendő?
MajorDomus
#
2010.03.05. 19:38
Itt teraszról van szó és nem a lakás elötti terület leburkolásáról,mert az ellen valószinűleg nem tiltakoznának a szomszédok. Mala elbontásról beszélt és nem (szem) felszedésről,tehát itt épitményről van szó ami az előzetes engedélyben nem szerepelt,tehát eltérés miatt elutasitható a h.engedély.
nanemaaa
#
2010.03.04. 23:11
Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. Vannak munkák amik nem engedély köteles eltérések. Ha ilyen eltérés van, akkor simán megkapják a használatbavételit. A terasz pl ilyen eltérés is lehet. A lényeg a szsrekezeti kialakításában van. Ha csak kiburkolja az udvart és úgy csinál teraszt az biztosan nem engedély köteles.
MajorDomus
#
2010.03.04. 22:56
Mala (mszp)
A helyzet nem most érdekes,most csak vitatott.
Arról homályositsad fel a t.társaidat,hogy a háznak még használatbavételi engedélye sincs,s ha nem az ép.engedély szerint épül meg a sz.hatoság nem fogja kiadni !
A társaházatokat nem fogja a földhivatal bejegyezni,mivel ahhoz a h.vételi engedély, a minden tulajdonos által aláirt Alapitó Okirat, s a szintenkénti alaprajz az alapdokumentuma, s a földmérő vázrajza a térképen. Enélkül. Nem lesz társasház,aminek sok kellemetlen következménye lesz. Ne épűljön meg a terasz, ha megépül- ne ird alá az Alapitó Okiratot amig vissza nem bontja.
MajorDomus
#
2010.03.04. 22:47
Zsolt !
A közjegyző által kiadott hitelesitett másolatra irja rá-a - közjegyző,hogy azért készült mert a szerződés csak egy eredeti példányban létezík az ügyfélnél. Pont. M,országon a közjegyzői okiratot mindenhol kőtelesek elfogadni.
Inez !
Szép szemeid vannak !
InezRanhis
#
2010.03.04. 22:25
Én csak lesek, pislogok és tanulok...
:)
nanemaaa
#
2010.03.04. 16:21
OK. No para, irány a bank.
Ha szereted a dolgokat túlbiztosítani, akkor vigyél magaddal sísapkát. Ha máskor akadékoskodnak is, de a sísapka láttán sokkal adakozóbbak. :DDD
Zsolt77
#
2010.03.04. 16:14
Bocs, nem tudtam hogy jogász vagy-e vagy csak műkedvelő:) nem olvastam vissza olyan alaposan.
Ez érdekes amit mondasz hogy szerinted -illetve a paragrafusok szerint- nem kérheti be a bank (már úgy hogy el is rakja) az eredetit.
Jó lenne ha így lenne.
Megkérdeztem egy közjegyzői irodát, a közjegyző-jelölt hölgy válaszolt és ő azt mondta az eredetire nem kerül semmi feljegyzés.
Nyilván nem lényeges, csak annyira féltem a dokumentumot hogy nem örültem volna ha rákerül valami újabb szöveg.
Bár gondolom ennek semmi negatív következménye nem lenne a szerződésre és annak használhatóságára nézve.
Ez már inkább már paranoia részemről:). Szeretem túlbiztosítani a dolgokat.
nanemaaa
#
2010.03.04. 15:52
Nem bonyolítottad túl, láttam már használati megosztási szerződést. :)
Az általam beollózottak alapján a bank nem kérheti az eredeti szerződés becsatolását. A közjegyző által hitelesített másolat azonosként értendő az eredetivel. Max a bank nem akarta ilyen részletesen leírni. Hiába sokba kerül a ténta, a pénz meg kevés. ;)
Most megfogtál! Nem lehetetlen, hogy rávezetik az eredetire, hogy másolatot állítottak ki róla. Közokirat esetében biztosan így van, de a magánokirat esetében nem vagyok benne biztos. Miért? Lényeges?
Zsolt77
#
2010.03.04. 14:05
Nanemaaa köszönöm szépen hogy segítesz!
Húúú ez kicsit bonyolult volt nekem így elsőre:). Majd megkeresem ezeket a paragrafusokat hogy értsem jobban.
Nekem egy magánokiratom van. Használatmegosztási szerződés.
Ennek 3 oldalas "szöveges" része ügyvéd által ellenjegyzett, és van egy vázlatraz az ingatlanról amin nincs ellenjegyzés csak a szerződő felek aláírása illetve az ügyvéd aláírása és tintás bélyegzője, és ezt a szerződés szöveges része, mint a szerződés elválaszthatatlan mellékletét határozza meg.
Ezt csak azért mondtam hogy még jobban bonyolítsam a dolgot:).
Az igazából nem lenne baj ha a bíróság kérhetné bemutatásra az eredetit per esetén. Persze jobb lenne ha nem:).
A nagyobb probléma abból lehet, ha a bankok ragaszkod(hat)nak az eredeti szerződéshez.
Mert akkor kevés lehet a két eredeti.
Plusz kérdés:
Azt ugye jól tudom hogy a közjegyzői hiteles másolat készítésekor az eredeti szerződésre nem kerül semmi feljegyzés (pl másolati példány készült róla stb..).
Mala fides
#
2010.03.04. 13:54
Na,végre egy élő topik.Nyitottam már egy topikot ilyen címmel,de az nem működik.Problémám
Tisztelt Fórumozók!
Egy vidéki városban vásároltam egy többlakásos társasházban egy lakást, hozzá tartozóan egy gépkocsibeállót.
A szerződés szerint a gépkocsibeállókon kívüli rész-udvar osztatlan közös tulajdonban van.
Az építési engedélyben az szerepel,hogy az egyik -földszinti- lakás tulajdonoságnak a lakásához 6 nm terasz tartozik.Ezen lakásnak -még nem is a tulajdonosa,hanem jövőbeli vevője- megegyezett az építtetővel,aki neki jó barátja,hogy a 6 nm helyett 16 nm-es teraszt épít neki.
De az építési engedélyben ugye 6 nm szerepel,vagyis 10 nm-el megkárosítja a többi 4 lakás tulajdonosát.
Én a magam részéről a terasz lebontását kérem.A többi tulajdonos vagy hezitál,vagy azon az állásponton van,hogy jó,engedjük neki a 16 nm-er teraszt,de akkor már nem engedjük majd a gépkocsiját beállni,hiszen a teraszban benne van a gépkocsibeálló is?De kérdem én,hogyan is tilthanánk ki az egyik lakót az osztatlan közös tulajdonból.Nyilván,használni fogja és joga is van-a gépkocsi-beállóhoz és ott marad neki a 16 nm terasz is.
Mi ebben a helyzetben a teendő?
Válaszaikat előre is köszönöm!
ui: a társasház alapatíó okirata még nincs aláírva
Zsolt77
#
2010.03.04. 13:51
Még az előzőhöz.
Írod is, hogy per esetén kötelezhet a bíróság az eredeti szerződés bemutatására.
Namármost ha a bank tulajdonába kerül az ingatlanrész(nem fizet a hitelfelvevő) akkor a bíróság a bankot is kötelezheti az eredeti szerződés bemutatására adott esetben ugyanúgy mint engem.
Magyarán a banknak is érdeke hogy az eredeti szerződés legyen a kezében, mert nem csak ellenőrizni akarja hogy létezik-e ilyen használati megállapodás, hanem ha nem fizet a hitelfelvevő akkor "használni" is akarja a szerződést-el akarja adni az ingatlanrészt.
Vagy tévedek?
De ha a gyakorlati tapasztalat az hogy elfogadják akkor jó.
Zsolt77
#
2010.03.04. 13:44
Immaculata, köszönöm a választ!
"A banknak el kell fogadnia a hiteles másolatot." - írod.
Egy banknak előírja a törvény hogy milyen kockázatot vállal? Ezt nem igen hiszem.
Erről hogy a bank elfogadja-e vagy sem, eddig olyan infokat kaptam (szintén fórumokban, jogászoktól) hogy : "bankfügő", "elvileg elfogadják", "nagyobb értéknél ragaszkodnak az eredetihez".
Szóval ennyi a problémám, hogy a bank -ha nem Neked van igazad- akkor esélyes hogy egy hitelfelvétel esetén elviszi az eredeti példányt.
Mert szerintem semmi sem kötelezi arra hogy elfogadjon egy hiteles másolatot és ezzel felvállaljon egy bármilyen szintű plusz kockázatot.
De javítsatok ki ha tévedek, én laikus vagyok.
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2010.03.04. 11:22
:) Nini, tényleg, ráncos bőröm kezd hamvasodni.
golybli
#
2010.03.04. 11:22
Pedig mégis belémkostoltál párszor ügyvédúr :D
nanemaaa
#
2010.03.04. 11:12
Ne értékeld túl magad, nem vagy olyan jó ízű, vagy étvágygerjesztő hogy érdemes lenne kóstolgatni. :D
golybli
#
2010.03.04. 11:08
Legalább vittem egy kis színt az " izgalmas" életetkbe:)))
Köszönöm azoknak akik segítettek és nem kostolgattak!!
nanemaaa
#
2010.03.04. 08:35
Imma
Hagyd, nincs értelme. Durcás kisfiúkkal nem lehet és nincs is értelme vitatkozni. ;)
nanemaaa
#
2010.03.04. 08:28
Zsolt
Azt hiszem, téged félreinformáltak. A közjegyző által hitelesített okirat azonos bizonyító erővel bír, mint az eredeti okirat.
Részeletek a Polgári Perrendtartásban:
"191. § (1) Az eredeti okirat helyett annak hiteles vagy egyszerű másolatban való bemutatása is elegendő, ha ezt az ellenfél nem kifogásolja, és az eredeti okirat bemutatását a bíróság sem tartja szükségesnek. Ha azonban az eredeti okiratról készített okirat (másolat, felvétel, adathordozó útján készített okirat) a 195. vagy 196. §-ban meghatározott bizonyító erővel rendelkezik, az eredeti okirat bemutatására a felet az ellenbizonyítás keretén belül a 190. § (2) bekezdése szerint lehet kötelezni.
A Pp. 191. §-ának a másolat helyett az eredeti okirat bemutatására vonatkozó rendelkezésének módosítására azért van szükség, mert a hatályos szabályozás nem tulajdonít jelentőséget a teljes bizonyító erővel rendelkező másolatok esetében érvényesülő szabályoknak. Ha ugyanis egy másolat közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati bizonyító erővel bír (például a közjegyző által közokiratról készített hiteles másolat, vagy a gazdálkodó szervezet által az általa kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat), az eredeti okirat bemutatására csak a másolati vélelem megdöntése céljából, ellenbizonyítás keretében kerülhet sor. Ebben az esetben pedig a másolat hamísítatlan voltát megkérdőjelező fél ellenfele csak a 190. § (2) bekezdése szerint kötelezhető az eredeti okirat bemutatására - feltéve ha az nála van. Ha például ugyanis a papíralapú okiratról az illető a 196. § rendelkezései szerint elektronikus okiratot készített, és ezek után a papíralapú okiratot megsemmisítette, vagy az más okból nincs a birtokában, akkor az ellenbizonyítás sikertelensége az ellenbizonyító felet terheli.
195. § (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
45/2007. BK vélemény
a hatályon kívül helyezett BK 134. számú állásfoglalás felülvizsgálatáról
(2) Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról - általában műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak.
(3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást, valamint - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít."
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2010.03.04. 08:16
Hmm.
Összetévesztesz az edződdel, aki minden kívánságodat teljesíti és elviseli a természetedet.
Én is jól akarom érezni magam itt a fórumon, úgyhogy tartsuk távol magunkat egymástól.
golybli
#
2010.03.04. 07:42
„Amióta egy meztelen álmodell hallatán felcsillant a szemem, azóta kísértve vagyok:))
Derék dolog:), azt tudod úgye, hogy a sportolók mennyire meg vannak kímélve az élet dolgaitól, gondjaitól. Mondhatnám burokban tartják őket, hogy kizárólag a sportra és a teljesítményre koncentrálhassanak”
Te sem lehetsz több 20 nál...Egyetemista vagyok a sport mellett..
Veled nincs értelme vitatkozni...Vagy irigy vagy ,vagy ennyi agyvelőd van..Mikor te a homokózban játszottál a társaiddal én akkor keményen edzettem ...MIkor te irtad a házit akkor én is azt csináltam de utána edzettem...Gondolom az fáj hogy én 15x körbeutaztam a földet míg te az iskolapadban csücsültél;)
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2010.03.04. 07:30
Zsolt!
Nem értem a problémádat. A banknak el kell fogadnia a hiteles másolatot. Per esetén pedig a bíróság kötelezhet, hogy mutasd be az eredetit, de ő sem ragaszkodik az eredeti becsatolásához.
