Társasházak jogásza!

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

frozen # 2019.12.16. 13:51

Tisztelt Hozzáértők!

A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítheti-e egy másik tulajdonos, aki a közgyűlésen nem lett megválasztva jegyzőkönyv hitelesítőnek és ráadásul a közgyűlés elején két szavazásnál még ott sem volt?

Az egyik megszavazott jegyzőkönyv hitelesítő kérte a jegyzőkönyv javítását, mivel több hiányosság szerepelt benne (nem valós szavazati arány, név elírás, napirendben nem szereplő kérdés megszavazása) addig nem írta alá, de a javított jegyzőkönyv helyett a javítatlan jegyzőkönyvet kapta meg, a meg nem választott másik tulajdonos aláírásával, mint jegyzőkönyv hitelesítő.

Érvényes ez a jegyzőkönyv?

Köszönöm!

MajorDomus # 2019.12.15. 19:53

Igy útólag már ihattok rá hideg vizet.

forintos # 2019.12.15. 16:02

Kedves Kovács Béla Sándor,ha tőlem kérdezte, hogy mi a jelentősége, akkor elsőként azt mondanám, hogy a társasház és a tulajdonosok szempontjából sem mindegy, hogy törvényes volt-e az eljárás, vagy sem, mert ez akár előre vetítheti azt is, hogy mire számíthatunk az érintett felektől a jövőben.

1Peter # 2019.12.15. 13:49

MajorDomus: köszönöm a választ!

MajorDomus # 2019.12.15. 13:45

Kbs
Szerintem te pontosan tudod mit akart kérdezni a poszt írója.
.
Segitek.
Ki fogja helyreállitani a szétvert fürdőszobát,lehetőleg eredeti állapotában.
.
Természetesen az a fél,akinek érdekében a munka szükségessége felmerült.
.
Esetünkben a társasház szakemberei verték szét a fürdőszobát.

  1. Ebben az esetben alap,hogy megköszönjük a tulajnak a pozitiv együttműködést,és segitőkészséget.
  2. Természetesen a fürdőszoba helyreállitása is követelmény.

Kizárt,hogy pontosan ugyanilyen mintázatu és mérrtű csempe legyen a boltban,ezért a tulajjal megállapodunk,hogy mit szeretne!
3. Együttműködünk a biztositási kárrendezés intézésében.

1Peter # 2019.12.15. 13:45

Kovács_Béla_Sándor: ha a válasz nekem szólt, köszönöm.
Szeretném megkérdezni, hogy a leírtakkal kapcsolatban is van ötlete? Ha van, köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.12.15. 13:29

Ihat egy sört, elmehet moziba, ha még nem házas, megházasodhat, ha már házas, elválhat...

Biztos, hogy ezt akartad kérdezni?

1Peter # 2019.12.15. 08:28

Kedves Jogtudók!

Az alábbi történetről szeretném a véleményüket kérni. Társasház, az alsó szintek áznak, csőtörés miatt. A társasház kiküldi a vízszerelő brigádját a csőtörést bejelentő lakók tippje/sejtése alapján ahhoz a tulajdonoshoz, akinél a csőtörést gyanítják. Ez a tulajdonos beengedi a vízszerelőket (hiszen fontos a probléma gyors megoldása és a kár enyhítése), akik hozzálátnak lebontani a fürdőszobát. Fél napnyi munka és a fürdőszoba szétverése után kiderül, hogy a hiba egy szinttel lentebb van (az egyik tippet adó tulajdonosnál, aki szintén ázott).

Kiderült, hogy a hiba a tippet adó lakástulajdonos korábbi felújítása miatt következett be (aki felett a szétvert fürdőszobájú tulajdonos lakik), amikor is nem megfelelően illesztette a "mester" a stranghoz a csövet, ami szétnyílt/elvált egymástól, így a felette lakók szennyvíze nem tudott a csőbe lefolyni, hanem a szétcsúszás miatt el kezdte áztatni először az alatta lakókat, majd a saját lakását.

Ilyen esetben a szétvert fürdőszobájú tulajdonos mit tehet?

Köszönöm a válaszokat.

MajorDomus # 2019.12.14. 23:26

Fából vaskarika

Kovács_Béla_Sándor # 2019.12.14. 09:49

Mi a jelentősége?

forintos # 2019.12.14. 08:35

Kedves Fórumozók!

Véleményeteket szeretném kérni az alábbiakról.

A közös képviselő leváltása és új közös képviselő megválasztása ugyanazon a társasházi közgyűlésen történt.
A közgyűlés első szakaszának a levezető elnöke az akkor még regnáló közös képviselő volt, majd a leváltását követő szavazás után, a közgyűlés második szakaszára új levezető elnököt választott a közgyűlés.
A teljes közgyűlés jegyzőkönyv vezetője és egyben a közgyűlés második szakaszának a levezető elnöke, az általa elkészített közgyűlési jegyzőkönyvet elküldte aláírásra az első szakasz levezető elnökének.
Mivel a jegyzőkönyvben leírtak több ponton sem azt és úgy tartalmazták ahogy az a közgyűlésen elhangzott, vagy történt, ezért ezeknek a tisztázása érdekében az első szakasz levezető elnöke kérte a közgyűlés hangfelvételének meghallgatási lehetőségét (a hangfelvételt a jegyzőkönyvvezető készítette), melyet a jegyzőkönyvvezető többszöri kérés ellenére sem biztosított a részére.

Ehelyett azokat a jegyzőkönyvi oldalakat is ő írta alá levezető elnökként is, amelyek a közgyűlés első felén történtekről és ott meghozott határozatokról szóltak.
Majd az új közös képviselet az így aláírt jegyzőkönyvvel regisztrált be a társasház számláját vezető bankban.

Véleményetek szerint a jegyzőkönyv ilyen aláírása és felhasználása szabályos?

Üdvözlettel
Forintosi

MajorDomus # 2019.12.07. 21:15

Amit irtam.

Karkera # 2019.12.07. 20:11

Értem, ezek szerint eléggé nem egyértelmű a felvetett szcenárió kimenetele, és akár további költségeket is jelenthet. Akkor marad a közös költség behajtás.(Egy-két év és meg lesz.)

drbjozsef # 2019.12.07. 12:29

Karkera,

Szerintem rosszul gondolod. Ha a kötelezett ugyanazt csinálja (beadványok, kérelmek, ellentmondás, fellebbezés, vagyon kivonása a végrehajtás alól), akkor semmivel sem gyorsabb egy perköltség behajtása, mint egy közös költségé. Ugyanaz a végrehajtó (már nem biztos, hogy személy szerint, de hogy ugyanaz a "típus" : önálló bírósági végrehajtó) viszi az ügyeket, ugyanazon törvény szerint, ugyanazzal az eljárással. Nincs különbség.

Mondjuk az igaz, hogy a perköltségre van végzésed, az rögtön végrehajtható. A közös költségre pedig ha még FMH sem lett indítva, akkor igen, végig kell menni, hogy végrehajtható okiratod legyen, az több idő. Ilyen szempontból az gyorsabb lenne.

De én a helyedben nem kavarnám. Még ha határeset, és a közlemény hiánya miatt akár indokolható is lehetne.

Karkera # 2019.12.07. 12:01

"ha életszerű hogy a perköltségre fizette, és az összegből ez egyértelmű"
Igen, életszerű és az összeg is erre utal.

"Nem értem, mi értelme a perköltségre indítandó végrehajtáson rugózni."
Az, az értelme, hogy egy jogerős ítélet utáni perköltséget hamar végrehajtják (gondolom én) és a ház hozzájut.
Míg egy közös költségre indított fizetési meghagyás, mely perré alakul sokkal tovább fog tartani és költségesebb. És közben az illető eladja a lakását. A fene tudja hogy lehet majd behajtani rajta az elmaradt befizetéseit. Sokkal bizonytalanabb és távolibb kimenetel.

Egy példával:
Jogerős perköltség: 50 ezer
Közös ktsg. tartozása: 100 ezer

Befizetett 50 ezret.

A.
Lekönyvelem közös költségre.
tartozása: 50 ezer lesz
És végrahajtatom a perköltséget, amely után ha az sikeres volt, már csak 50 ezerért perelem.

vagy

B.
Lekönyvelem perköltségre.
tartozása továbbra is 100 ezer, melyért perelem.

drbjozsef # 2019.12.07. 09:29

„ A szóban forgó közös költséget nem fizető tulajdonostárs...”

oligaliga # 2019.12.07. 08:32

Karkera

Nem értem, mi értelme a perköltségre indítandó végrehajtáson rugózni. Fizetett? A közös költséget is fizeti?

drbjozsef # 2019.12.07. 07:13

Karkera,

Ha pedig teljesen közlemény nélkül küldte, akkor magára vessen, jogod van a tartozásai közül arra lekönyvelni, amelyikre akarod - de ha életszerű hogy a perköltségre fizette, és az összegből ez egyértelmű, akkor azért érdemes oda.

Karkera # 2019.12.06. 17:42

Köszönöm, erre voltam kiváncsi.
Maga a tény, hogy forintra megegyezik a perköltséggel elég, hogy annak is tekintsék.

ragyasdezso # 2019.12.06. 17:08

Karkera

Nem tekintheted közös költségnek, mivel ha egyezik perköltséggel, akkor arra fizette! Kifogással él, vesztett pered lesz és a társasház fog neki fizetni.

Karkera # 2019.12.06. 08:45

"Az hogy mire fizette be,és te hogyan könyveled le."
De itt a kettő ellentmondásban van. Én azt mondom, hogy közös költséget, ő azt mondja hogy perköltséget fizetett be.

A célom az lenne, hogy eredményesen végrehajtást kérhessek a perköltségekre, mondván még nem fizette be azokat. (Ugyanis így sokkal hamarabb jutnánk a tartozáshoz.)
És itt merül fel a kérdés, hogy nem fogják -e visszutasítani/megtagadni a végrehajtást, azzal, hogy már befizette azt.
A fő kérdés, hogy a végrehajtó mi alapján dönti el, hogy a perköltséget befizette, vagy sem? Laikusként gondolom ezt valahogy ellenőríznie kell, mielőtt végrehajt.

MajorDomus # 2019.12.05. 20:06

Az hogy mire fizette be,és te hogyan könyveled le.
Ebben az esetben az itéletet lemásolod,az lesz a bizonylata a befizetésnek,a könyvelési tétel pedig „ perköltség megtéritése”
Természetesen ezt nem könyveled rá a közös költség folyószámlájára,hanem egyéb bevétel cimen.
Két év múlva ha pereled,ezt a csekket fogja lobogtatni,hogy ő befizette a közös költséget.

Karkera # 2019.12.05. 16:05

Tisztelt fórumozók!

Az előző kérdésemhez kapcsolódóan szeretnék feltenni még egy kérdést. A szóban forgó közös költséget nem fizető tulajdonostárs az utóbbi évek során több pert is indított a ház ellen (közgyűlési határozat megsemmisítése céljából). Az elvesztett perek perköltségeinek megfelelő összegeket mindig befizette, de a postai befizetéseiben sosem tüntette fel (legalábbis közleményként nem látszik), hogy ez perköltség (noha az összeg minden esetben pontosan annyi volt, mint amit megítéltek perköltségként).
[Korábban, amikor még fizetett közös költséget ott közleményként feltüntette, hogy melyik hónapra vonatkozik.]

A kérdésem, hogy ezeket a befizetéseit nem tekinthetjük közös költségnek?
És ez esetben nem tudunk végrehajtást kérni az ítéletek alapján a perköltségekre?
Mi határozza meg, hogy egy adott befizetése perköltségnek vagy közös költségnek minősült?

Köszönöm.

Hapciusz # 2019.12.05. 05:59

Majordomus,
Abban szabályozzák pl.a közösktg kifizetésének határidejét, de az már hatálytalan, hogy pl.a szomszéd hozzájárulása kell hogy állatot tarts.. A közös meg külön tulajdont az AO szabályozza, az SZMSZ be sok olyan van beemelve amit a th tv tartalmaz. De alapvetően csak egy etikai kódex, olyan mint a közösképviselők etikai kódexe, sokan azt sem tartják be.
És ezért fizettetnek ki több 10 ezret ügyvédnek

MajorDomus # 2019.12.04. 18:46

azért kell szmsz-ben szabályozni,mert a tht és a ptk. tényleg erősebbek,de minden esetre és mindenkire vonatkoznak,az szmsz viszont az adott társasházra,ami minden tulajdonosra kötelező. Az új tulaj ennek ismeretében és kockázatával veszi meg a lakást.