Végrehajtás alatt árverés előtt ingatlant vásárolni

„érezhető volt a lehúzás”
Ne állíts valótlant!!! Amit a végrehajtó közölt veled, az az ingatlan hivatalos becsértéke, amit rajtad kívül még senki nem vitatott! A végrehajtót pedig nem lehet felszámolni.
„Mivel több adós is van az ingatlanon”
Az ingatlannak több tulajdonosa is van, és ezek közül többen is adósok. Úgy-e? És az összes tulajdonos adós, vagy csak több?
Tehát engedményezéssel megszerezted a fő végrehajtást kérő követelését, és kérted az árverés kitűzését? Más is így csinálja.
„válaszra sem méltatott (...) Sőt még az évek óta halmozódó költségeit is meg akarta fizettetni”
Ha nem válaszolt, akkor honnan ismered a költségekre vonatkozó szándékát?
„Mivel én vagyok az első a követelések sorában, hogy tudom az ingatlant a kivásárolt érték fejében megvásárolni?”
Nincs összefüggés. Az ingatlant bárki megvásárolhatja, a feltételek ugyanazok. A végrehajtást kérők egy kicsivel beljebb vannak, mert ők átvételi eljárásban is megvehetik az ingatlant, kedvezőbb feltételekkel.
„ Természetesen a reális költségeit megtérítem"
Marhaság. Az majd a vételárból fog megtérülni. Amit tőled kérhet a végrehajtó, az a szünetelés utáni újraindításkor megfizetendő költségelőleg. De ha te nem akarod, akkor nem lesz itt semmi.
”Hogy tudom elintézni, hogy az ingatlan a nevemre kerüljön?„
Megveszed árverés hatályával. Javasoltan átvételi eljárásban.
”Lesznek többletköltségem az új végrehajtó felé?„
Nem "felé"!!! És nem lesz.
”Tehát mi a folyamata
Kéred az árverés kitűzését. Előtte megkérdezed a végrehajtót, volt-e már árverés, és ha igen, mennyi. És ha már volt legalább kettő, az újabb sikertelen árverést követően lesz-e átvételi eljárás. Azt is megígéred neki, hogy átvételi eljárásban át fogod venni az ingatlant. És tartózkodsz minden valótlan állításától.
Ha a végrehajtó nem elérhető, nem reagál, stb., akkor a Végrehajtói Karhoz célszerű panasszal fordulni. (Az előbbi "stb." között nem szerepelhet az, hogy költséget kér előlegezni.)
A követelésed ugye meghaladja az ingatlan becsértékének a felét?

Üdvözlök mindenkit a Fórumon!
Rálátásotokat, véleményeteket kérem az ügyemben.
Az ingatlanom mellett van egy régi ház (tartófalak repedtek, omladozó) kis telekkel ami több éve lakatlan volt. Az ingatlan bontása után az építésügyi hatóság nem adhat ki új épületre engedélyt. Tehát ezért nem kell senkinek. Nekem viszont ez jól jött.
Megkerestem a végrehajtót aki kapásból olyan összeget mondott ami irreális volt, érezhető volt a lehúzás (azóta a végrehajtó felszámolás alatt van). Mivel több adós is van az ingatlanon, felkerestem és megegyeztem az első ranghelyi zálogjogosultat és a követelését kivásároltam. Azóta felszámolás alá került végrehajtónál kezdeményeztem az értékesítést de válaszra sem méltatott az árverezést nem írta ki. Sőt még az évek óta halmozódó költségeit is meg akarta fizettetni. Természetesen a reális költségeit megtérítem de ez nem az a kategória volt. Mivel én vagyok az első a követelések sorában, hogy tudom az ingatlant a kivásárolt érték fejében megvásárolni? Hogy tudom elintézni, hogy az ingatlan a nevemre kerüljön? Lesznek többletköltségem az új végrehajtó felé? Tehát mi a folyamata, hogy rendeződjön az ingatlan sorsa és nevemre kerüljön.

Válaszotokat előre is köszönöm.

A végrehajtó, hacsak lehet, egész ingatlanra, beköltözhetően tűz ki árverést. Akkor is, ha az adósoknak több ügyük több végrehajtónál van. Ezt diktálja a Vht. 5. § (1)-ben megfogalmazott alapelv, és ezt kívánja a végrehajtást kérő érdeke, de nem utolsó sorban a végrehajtó érdeke is. Megjegyzem, az adósé is.
Kivéve, amikor valami stróman (családtag vagy egyéb jótevő) szerezné meg az ingatlant azzal a céllal, hogy hogy az ingatlan használatát továbbra is meghagyja az adósnak. Világos, hogy ilyenkor az olcsó szerzésre kell törekedni.
Csakhogy sem a végrehajtást kérő, és pláne nem a végrehajtó, nem hülyék. Az adós pedig - mivel nem ura a végrehajtásnak - nem rendelkezhet úgy, hogy a végrehajtó külön-külön, lakottan árverezze el a tulajdoni illetőségeket. Az adós (illetve a strómanja) csak úgy válhat az ügy urává (és csak így fűződhet hozzá anyagi érdeke is, hiszen a visszatérülésnek jelentősnek kell lennie), ha engedményezéssel megszerzi az első ranghelyi zálogjogosult követelését, és mint végrehajtást kérő, így kéri az értékesítést. De még ebbe is beleszólhatnak a többi végrehajtást kérők.
Egyéb praktikák, utólag keletkeztetett haszonélvezet, utólag kötött bérleti szerződések nem segítenek - az effélék a sikerét a Vht. 138. § (6) zárja ki.

Gerbera - Igen, pont ez lenne a kérdés, hogyan lehet úgy terelgetni a szálakat. Erre lennék kíváncsi, hogy jelen esetben kivel érdemes beszélnie? Végrehajtó, MNV, a végrehajtást kérővel? Esetleg azzal aki az első helyen van a rangsorba meg lehet egyezni, hogy a lakást X érték fejében megvennék?

drbjozsef - értem, valóban azt a részt nem olvastam el, hogy mire hivatkozik. Esetleg azért, hogy lakottan kerüljön kiírásra(141(3)a), lehetséges egy bérleti szerződést kötni a lányával? Ez közjegyző álltal hitelesített bérleti szerződés kell legyen?

gerbera,

azon gondolkodtam, hogy lehetne ezt adósi oldalról egyáltalán elérni, hisz tudjuk, hogy a vh. kérő az ügy ura, és azt is tudjuk, hogy az MNV nem fizet banknak, így ha az adós tultárs csepegtet egy kis pénzt a vh. kérőknek, akkor a vh. kérőnél elérhető szted, hogy a saját érdekével ellentétes módon csak az állam tulajdonát képező 1/2 illetőségre "kéri" az árverést, mert a másik adósa fizetget? És ugye ehhez még rá kellene bólintania a rangsorban következő többi vh. kérőnek is, akként - ahogy te is írod - hogy nem nyújtanak be vh. kifogást....Ez nekem igencsak elméletinek tűnik, persze Te ebben sokkal jártasabb vagy.

Ja, hogy családtag venné meg? Akkor úgy kell terelgetni a végrehajtásokat, hogy így legyen. De bármelyik végrehajtást kérő megtámadhatja a félingatlanos-lakottas hirdetményt, és akkor tényleg egyben kell kitűzni.

„Az örökségről azért lett lemondva, mert nagyjából 100 millió forint körül volt az össz tartozás”
... És ezzel olyan személy lett az örökös, aki egyetlen épkézláb kérelmet sem tud előterjeszteni, és az ingatlan közös eladásához sem lehet tőle szándéknyilatkozatot beszerezni.

„Ezzel csak az a probléma, hogy 3 ingatlan kerül árverezésre és gondolom ebben az esetben az egész követelést meg kellene venni.”

Hogy mit kell megvenni? Kinek?

„miért jó ha beköltözhetően kerül kiírásra?”

Nem jó, de ez speciel nem választás kérdése. A haszonélvezeti jog a Vht. 137§(2) alapján törölve lesz árverés után, az ingatlant beköltözhetően (ez egy végrehajtási fogalom, nem azt jelenti, hogy a vevő odamegy és beköltözik, olvass utána) KELL kiírni.

Sajnos itt kicsit bonyolultabb az ügy és így nem hiszem, hogy direktbe meg lehetne a követelést vásárolni, töménytelen bejegyzés van az ingatlanon. Habár... a rangsor első helyén a lízingtársaság áll és a követelés kb. 50 millió forint. Ezzel csak az a probléma, hogy 3 ingatlan kerül árverezésre és gondolom ebben az esetben az egész követelést meg kellene venni.

Az örökségről azért lett lemondva, mert nagyjából 100 millió forint körül volt az össz tartozás, ezzel szemben kb. 60-70 millió az örökség.

„El kell érni, hogy a végrehajtó árverésre bocsássa az ingatlant 2/2 tul.hányadban, beköltözhetően, az érdeklődő pedig vegyen részt az árverésen.” Gerbebra - miért jó ha beköltözhetően kerül kiírásra? Ha jól tudom úgy a becsült ár is sokkal magasabb lesz és ahogy mások is írták sokkal valószínűbb, hogy másnak is szimpatikus lesz és felnyomják az árat.
Mivel ugyebár családtag szeretné megvenni, nem egyszerűbb, hogy külön-külön megveszi árverés keretén belül 1/2 tul.hányadokat. Vélhetően erre nagyon kevés érdeklődő lenne. Saját véleményem, semmi tapasztalatom benne.

Még az jutott eszembe, hogy az 1/1 bekoltozheto ingatlan árverési ára nagyon fel tud szaladni, főleg kiemelt lokaciokban, ezért ha van keszpenzetek akkor érdemes lenne futni egy kört a banknál a követelés megvétele érdekében. Ennek bizonyos arányok fennallta eseten van értelme, illetve akkor javasolt ha nincs más bejegyzett tartozás.

Mint jelzálog jog jogosult már tudsz egyeztetni az MNV-vel és a követelést be tudod számítani az ő 1/2 tulajdoni illetőség saját rendszerben történő elarverezesenek vételárába.

gerberanak van igaza, tehermentesen szerez az árverési vevő, mivel a hélv. jogosult is benne volt a kötelemben.

A valós tényállás az itt előadottnál lényegesen egyszerűbb: Van egy fele-fele tulajdonú ingatlan: 1/2 az elhunyt adós törvényes örököséé (Magyar Állam), a másik 1/2 az adóstársé (merthogy "a lízinszerződést a feleség is aláírta"). Az adóstársnak haszonélvezeti joga van a másik 1/2-eden.
Árverés esetén az ingatlan 1/1-ben kerül kiírásra, az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát pedig nem terheli a haszonélvezeti jog a Vht. 137. (2) erejénél fogva.
A Magyar Államot képviselő MNV-t nem lehet rávenni sem a 157. § szerinti értékesítés kérésére, sem adásvételhez nem adja a beleegyezését, úgyhogy csak árverés útján értékesíthető az ingatlan.
El kell érni, hogy a végrehajtó árverésre bocsássa az ingatlant 2/2 tul.hányadban, beköltözhetően, az érdeklődő pedig vegyen részt az árverésen.
Megjegyzem, hiba volt lemondani az örökségről, de most már mindegy.

„Blackjack21”

Magam is ezt próbálom most kideríteni, sajnos még nem tudom. Jól értem, hogy kettő árverés lesz ebben az esetben az 1/2 tulajdonjogokra(MNV és normál)?

Köszönöm,
Dávid

Dávid₉₁

Az államot az MNV Zrt. képviseli, velük szinte képtelenség lenne megegyezni, saját külön arverezesi rendszerük van, ahova terhelt ingatlanhanyadot csak a jelzálogjog jogosultjanak a bevonásával tesznek fel. Tehát árverésen kívüli végrehajtó által szervezett vétel kiesik.

Árverés lesz a megoldás, haszonélvezeti joggal terhelten!

Milyen stádiumban van a végrehajtasi eljárás?

Tisztelt fórumozók!

Segítségeteket szeretném kérni egy igen érdekes témában, bonyolultsága miatt nem biztos, hogy tudtok segíteni.

Röviden a történet három személyről fog szólni, egy férj és feleség illetve a gyerekük(aki már egy felnőtt nő szintén). Az édesapa pár évvel korábbal elhalálozott, azonban a nagyon sok tartozás miatt az "örökségről" lemondott a gyerekük. Mivel a feleséggel fele-fele arányban voltak tulajdonosok, így a fele arányt az állam örökölte. A feleségnek továbbá haszonélvezeti joga is lett az ingatlanon.

Namár most a lízinszerződést a feleség is aláírta, így érthető okok miatt a tartozás megmaradt az Ő nevén (tehát gyakorlatilag a másik fele arány is a tartozás miatt végrehajtás alatt van). Amennyiben jól tudom, a haszonélvezeti jog miatt a teljes tulajdoni jog elvesztése esetén is jogosult az ingatlant használni, ha az még az állam tulajdonába is kerülne teljesen.

Azonban, szeretnék a hercehurcát elkerülni és ezért a lányuk megvásárolná az ingatlant. Érdeklődnék, hogy erre is csak elektronikus árverés útján van lehetőség vagy esetleg van valamilyen egyéb módja arra, hogy az ingatlant megvásárolja?

Kérem ha valami butaságot írtam esetleg korábban, azt nézzétek el nekem. Nem vagyok jogász és pont ezért is van szükségem a tanácsra.

Üdv.,
Dávid

várni kell. Az adós kifogását elutasították, de az még nem jogerős (a te szavaiddal: "a rendszerbe már benne van ,hogy a tulajt elutasították de majd telefonáljunk vissza").
Azt, hogy hogyan jutsz majd birtokon belülre, a "vevő jogai" topikban tudhatod meg. A kérdésednek semmi köze ehhez a topikhoz.

Üdv!Szeptember 4.-én licitáltunk egy házra amit sikeresen megnyertünk az árverésen.Az árverési jegyzőkönyve fel volt tüntetve,hogy beköltözhető 1/1 tulajdonjog.Amikor sor került az árverési jegyzőkönyv aláírására közölték,hogy a tulajdonos végrahajtási kifogást nyújtott be.Várjunk 2 hónapot míg a bíróság ítéletet hoz.Az ingatlanba 3 éve nem lakik senki.Négy napja sikerült utolérnünk a végrehajtót aki közölte,hogy a rendszerbe már benne van ,hogy a tulajt elutasították de majd telefonáljunk vissza 2 hét múlva.Azt kérdezném ,hogy ilyenkor mit tudunk mi tenni a várakozáson kívül? Nem tudjuk ezt meggyorsítani vagy milyen jogaink vannak?Előre is köszönöm a választ.

@Kovax17: Ez nem végrehajtási, sőt, nem is jogi kérdés. Kérdezd meg a bankot.

Köszönöm a választ.
Még egy kérdés felmerült bennem. Remélem valaki tudja. Ha már mondjuk az én nevemen van az ingatlan, akkor az általam felvett gyorkölcsönt, ki tudom váltani jelzálogalapú szabadfelhadználásu kölcsönnel. Elvileg. A kérdés, hogyha nem költözik ki az előző tulaj akár moratorium miatt, akár nem,akkor a szükséges becslést el tudják végezni? Tudok felvenni addig, amíg a lakok ott vannak jelzaloghitelt?

@Kovax17: Az első („Pl. 8:00 a vége 7:58-kor tesznek licitet, és 8:03-ra változtatják a végét”) szerint történik a hosszabbítás.

De menj fel az arveres.mbvk.hu weboldalra, nézz ki egy mostanában záruló árverést ahol már van licit és ha a zárás idején is megnézed, jó eséllyel végig tudod majd követni a licitálást, hosszabbításokkal együtt.

Amikor az licitösszeg beírása után "leokézod", rögtön megteszed az ajánlatot, nincs megerősítés.

Még egy kérdés...Ha lenyomom a licitálok gombot, az már abban a pillanatban oké vagy van utána még biztosnsági kérdés, hogy biztos, elfogadom vagy hasonló, mint a piros iksznél, hogy kiszállok az árverésből. Szerencsére ott volt. De nem szeretnék próbából egy licitet leadni, hogy ezt is megtudjam.

Köszönöm

Sziasztok,

Két helyen találtam azt, hogy hogyan is hosszabbítják meg öt perccel az árverést a vége előtti öt percben tett licit miatt, és máshogy értelmeztem mindegyiket.

• Az ajánlattételtől hosszabbítják meg 5 perccel

Pl. 8:00 a vége 7:58-kor tesznek licitet, és 8:03-ra változtatják a végét???

Vagy

• Az eredeti véghez adnak még öt percet, mindegy mikor tették az ajánlatot

Pl 8:00 a vége 7:58-kor tesznek licitet, és 8:05-re változtatják a végét???

Köszönöm

Mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a végrehajtás célja nem az, hogy kívülálló személy olcsón szerezhessen meg vagyontárgyat. A fő cél annak kikényszerítése, hogy az adós teljesítsen. És ha ez elmarad, vagy belátható időn belül nem várható, akkor kerül sor a vagyontárgy kényszerértékesítésére, akár olyan áron is, hogy az a piaci érték alatt talál új gazdára.
A kérdésedre: Ezek szerint nem érted az "érdemes" jelentését. Ebben a kontextusban akkor érdemes, ha olcsóbban tudod megszerezni az ingatlant, mintha az ingatlanpiacon vásárolnád meg. Mivel az árverésen történő szerzés kockázatokat rejthet magában (ld. vevő jogai c. topik), ezért semmiképpen nem "ajánlott", legfeljebb csak "érdemes lehet". Az, hogy valóban érdemes volt-e, csak utólag derül ki, amikor az árverési vevő végre birtokba veszi a vagyontárgyat.

Kedves Mindenki!
Köszönöm az előző választ. A következő kérdésem az lenne, hogy mennyire érdemes vagy inkább ajánlatos végrehajtás alatt álló ingatlant megvárolni? Sikeres licitálás után a megadott időpontban kézpénzben egyenlítenénk ki az összeget.

Az árverés útján történő szerzést nem a kölcsönből teljesítőknek, és főleg nem eltépéseknek találták ki. Nem a végrehajtó, hanem az eltépé fog kismillió akadályt gördíteni a dolog elé, kezdve azzal, mi az, hogy nem a tulajdonos az eladó, és mi az, hogy nem ő kapja a vételárat. És mire mégis megoldódik, eltelik minden fizetési határidő, te meg buktad az árverési előleget.