Közös tulajdon fele használatlan fele használt


ObudaFan # 2007.03.27. 21:08

Azért van olyan gyakorlat is, ami szerint a - helyesen - többlethasználati díj megállapítására csak akkor van lehetőség, ha a felek a többlethasználat visszterhes jellegében megegyeztek, vagy a kívül maradt tulajdonostárs azért nem tudott beköltözni, mert ebben a bentlakó akadályozta. A tulajdonjogból folyó használati jogosultságot ugyanis, ha lehet, természetben kell gyakorolni.

Anyci # 2007.03.27. 15:50

Értem köszi.
Bár egy bejárat van de azokat a szobákat amibe az ő butorai vannak egyáltalán nem használjuk irtuk hogy nyugodtan zárja le de nem tette ennek ellenére mi nem használjuk egyiket se.

Kenderice # 2007.03.27. 15:24

Szvsz ha gyakorlatilag két részre van osztva az ingatlan, és abba a részbe, ahol ők laktak be sem mentek, akkor nem jár a túlhasználati díj nekik. Csak abban az esetben jár, ha a teljes ingatlant ti használjátok.
Nekem is volt tavaly egy ilyen perem, amit megnyertem, mert a tulaj kijelentette, hogy a teljes ingatlant lakja, nem csak a felét. Ha lezártam volna a felét, hogy abba ő nem tudott volna bemenni, nem lett volna jogos a többlethsználati díj követelése.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.27. 10:25

A túlhasználati díjat - neve mutatja - a túlhasználatért lehet kérni. Pont.

Anyci # 2007.03.27. 10:22

Sziasztok
Lenne egy kérdésem.
A férjem és én egy családi ház 50%-val rendelkezünk a másik 50%-val anyósom és aposom.
Õk elköltöztek a lányukhoz most többlethasználati díj fizetése iránt pereltek be minket.
Elötte levélben kértek tölünk 20-20 ezer forintott.
Akkor válasz levélben megirtuk nincs miböl fizetni amire a rezsit bankot kifizetjük.
Az eladást a bank nem engedélyezi max abban az esetben ha az árbol olyan ingatlant tudok venni ami fedezi a fennálló tartozásom ami lehetettlen igy az eladásról leis mondhatunk.
Akérdésem az ha az ő részük használatlan tehát a ház felét nem használjuk és ők meg nem hajlandok vissza költözni a biroság megitéli-e nekik a kért összeget?
Előre is köszi.

mezga1 # 2006.09.12. 10:49

tegnap volt két vevő: Sajnos "nem ugrott ki a nyul a bokorból", mert a masik felnel csőtörés volt es nem tudott eljonni.

A lakás eleg rendetlen formában volt otthagyva, pedig jeleztem, hogy viszek erdeklodoket. A targyak elosztása mar megtortent es az ő összevissza targyaik vannak szanaszet a lakas minden pontjan kulonbozo formaju kupacokban. (mi mar minden rank eso reszt elszallitottunk onnan)

Szoval nem konnyitik meg a dolgomat, de arulom szorgalmasan a lakast, mar jovo hetre is van 2 erdeklodo akiket Keddre szerveztem meg.

Remelem ezzel a tortenettel nem untatok senkit, de lehet, hogy erdekes szalak kepzodnek kozben, es az is lehet, hogy egy-egy jogi erdekesegrol is kapok infot.
udv
F.Gabor

ObudaFan # 2006.09.11. 20:29

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsôsorban természetben kell megosztani. Ez azonban ingatlanok esetén ritkán járható út.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelô ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerzô tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethetô meg, illetôleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerû használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelôen felosztani. A tulajdonostársakat az elôvásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

mezga1 # 2006.09.08. 08:08

SZiasztok!
koszonom az eddigieket! Azt hittem jobban all a szenam....:(((
Egyebkent en is tegnap napkozben mar elkezdtem hirdetni a lakast, es mar en is arulom. Ezt eleg korulmenyes csinalni 100km-ről, de valoban ki kell ugrasztani a nyulat a bokorbol! KOSZONOM
Kulcsot egyebkent eppen 1 hete kaptam (mas szamara gondolom hihetetlen, de ezert is regota ment a huzavona)
Udv
F.Gabor

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.08. 07:16

Tegyük hozzá, hogy ki-ki csak a saját tulajdonrészét adhatja el. Tehát a lakást - mint dolgot - a tulajdonostárs ellenében - elidegeníteni nem tudja. Persze, egy vevő felhajtása legalább kiugratná a nyulat a bokorból.

Vadalma # 2006.09.08. 07:10
  1. a mi rokonságunkban volt fizetős albérlet, igaz, nem közeli rokonok és tulajdonostársak között. nem volt kellemetlen.
  2. hát ezt Te tudod, hogy örülsz-e :)
  3. miért nem próbálja a vidéki tulaj is értékesíteni? szemmel láthatóan nem lelkes a másik fél, szerintem örül, hogy a gyereket ilyen szuperül és ingyen elhelyezte valahol, kár rá várni. ha ott egy kész vevő, nehezebb lesz kifogásokat találni.
  4. a jogi megoldás mindig körülményesebb és drágább és szerintem egyelőre- amíg a másik fél nem hajtott föl maga is vevőket, akiket esetleg elutasított a helyben lévő fél- nem is indokolt.
Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.08. 07:02

lehet-e jogi lepesek nelkul rendezni ezt az ugyet?
Azt, hogy a konkrét esetben van-e jogon kívüli lehetőség - neked kell tudnod. Bérleti díjat a tulajdonostárstól nem lehet kérni, ún. túlhasználati díjat viszont igen. Sajnos, az általad vázoltak alapján ebben az esetben ez semmiképpen nem lenne nagy összegű, hiszen kérdéses a túlhasználat megvalósulása és mértéke is.

A közös tulajdon megszüntetését végső soron bíróságtól is lehet kérni.

mezga1 # 2006.09.07. 23:31

Meg az 1-es tulaj allaspontjat elfelejtettem leirni:
Az 1-es tulaj tehát azt mondja, hogy o csak a fele lakast hasznalja, a 2.es tulaj pedig hasznalja kedvere a "sajat" (kisebbik szoba van meg üresen) részét.

Ez az egész annak ellenére van igy, hogy többszori szobeli megallapodas hanzott el a lakas mielobbi eladasarol, akar a piaci ár alatt is.

mezga1 # 2006.09.07. 23:26

Sziasztok!
Egy számomra elég egyértelmű helyzetbe keveredtem, de szeretném mások véleményét is megtudni az ügyemről.
Ime a történet:
Meghaltak a nagyszulok, a lakás amiben laktak a 2 gyermekuk orokli meg. Az egyik, mivel helyben van bevallalja az ingatlan árulását, de idokozben a saját fiát "ideiglenesen" ott helyezi el (addig sem kell alberletet fizetni a fiunak jelmondattal)
Idokozben mar 1 év eltellik, nincs erdeklodes a lakasra.
A 2. (a videken lako) tulaj kezd egyre jobban erdeklodni és nyomozasba kezd. 1-2 ingatlankozvetitotol megtudja, hogy a lakas eladhatatlan a magas ár miatt is, de fokepp a tulaj hozzaalasa miatt.
a 2-es szamu tulaj javasolja 1-esnek, hogy legalabb alberletbe adjak, ki, de erre az 1-es teljessen ellensegesen elutasitja azt.
A viszony kisse elmergesedett, 2.es tulaj tehetetlennek latszik

ettol a ponttol szeretnek valaszt kapni 1-2 kerdesre:

  1. lehet-e/illik-e alberleti dijat kerni a rokontol
  2. Most Nekem (2-es sz. tulaj) valoban orulnom kell, hogy nem kell rezsit fizetnem mar 1 eve (azt azert fizeti a bennt lako)
  3. Kinek milyen tapasztalata van, lehet-e jogi lepesek nelkul rendezni ezt az ugyet?
  4. Ha csak jogi megoldas van, az mennyire hosszu vagy korulmenyes? Megeri?

elore is koszonom a rekciokat!
Udvozlettel
F.Gabor