Szeretném a segítségeket, ill. a ti tapasztalataitok megosztását kérni az alábbiakkal kapcsolatban.
Párom (aki különélő apuka) 13 éves kislányát az édesanya fél éves időtartamú munkavégzése céljából külföldre akarja vinni magával.
Nem lehetünk biztosak abban, hogy a fél év leteltével nem tervezi-e meghosszabbítani a munkavállalást.
Párom a külföldi körülmények (ennek pontosabb részleteit inkább priviben, a lényeg, hogy a nyelvtanulást nem szolgálná a kintlét, mert a kislány olyan osztályba járna, ahol általa nem beszélt nyelven folyik az oktatás), az esetleges hosszabbítás esélye miatt (meg egyébként is: itt lenne a ragyogó alkalom, hogy apa és lánya ne csak "vasárnapi", hanem hétköznapi szinten is megismerjék és szerethessék egymást:)) azt szeretné, ha ezalatt inkább velünk élne a kislány, így az iskolai tanulmányaiban sem maradna le. Bár más városban élünk, de itt mégiscsak tudna haladni a tananyagban. A kislány egyébként érdeklődéssel fogadta ezt a felvetést.
A kérdéseim:
Ha a párom nem adja jóváhagyását a külföldre vitelhez, akkor:
- mennyi az esélye annak, hogy a gyámhatóság pótolja azt?,
- mennyi időbe telik a gyámhatóság eljárása?,
- meg lehet-e támadni a döntését, és kb. mennyi idő a fellebbviteli eljárás?; és a hozott gyh. döntés alapján már kiviheti-e külföldre akkor, ha annak a kiutazás időpontja előtt fellebbezés kerül benyújtásra?,
- milyen érvek alapján döntenek a gyámügyisek?, és ! hogyan döntenek túlnyomórészt?
abban az esetben, ha gyh. pótolja a hozzájárulást, és az anyuka kiviszi a kislányt:
- kinek a költségén utazik a kislány a láthatásra?,
és végül, de nem utolsó sorban:
- az irányadó jogszabály függ -e attól, hogy melyik külföldi államról van szó?
nagyon köszönök minden véleményt, javaslatot, tapasztalatot!