Kamatadó levonása értékpapír öröklése esetén

A témában azért indítottam külön topicot, hogy az érdeklődők/érintettek könnyebben megtalálhassák, és tájékozódhassank a témában.
(Lsd. még Bankszámla öröklése topic.)

Tekintve, hogy az APEH vonatkozó állásfoglalására, és több, az üggyel foglalkozó ügyvéd, jogász egymástól független véleményére figyelemmel álláspontunk szerint egyes bankok megalapozatlanul vonnak le 20 % adót a beváltáskor olyan örökölt értékpapírok forintellenértékéből, amely után az örökös öröklési illetéket fizet, az ügyben többen is PSZÁF eljárást kezdeményeztünk, illetőleg ezen túl - a PSZÁF tanácsára - a jövő hét során több érintett közös beadványt kíván az ügyben előterjeszteni a PSZÁF-nál.

Szóbeli információ szerint az ügyben a PSZÁF eljárást indít az egyik érintett bank ellen.

Ezen túl úgy tűnik, hogy az írott, és az eletronikus média is foglalkozni kíván az üggyel.

Ha valakit érdekelnek az ügy részletei, vagy örökösként nem ért egyet egyes bankok fenti eljárásával, jelezze, és a vonatkozó részletes jogi anyagokat eljuttatom e-mail címére.

Nem árfolyamnyereséget vonnak?

Ha nem is örökösként, de érdekel, ha el tudnád küldeni.

Most bankszámla vagy értékpapír? nem mind1

Sziasztok!!!

Az én problémám is az értékpapirral kezdödött. Apukám anyukája tavaly májusban meghalt. Volt neki az otp banknál kötött kamatozo kincstárjegye amelyen 1 m ft volt lekötve. Minden év februárjában ujabb 1 évre kötötte le. Amikor a hagyatéki tárgyalás volt apu bediktálta a vagyonát és ezt az értékpapirt is. A bank 1 m ft-bol levonta a 20% kamatadot és kezelési költséget, ami 200.000 ft felett volt néhány 1000 ft-al. Azt hittük, hogy ennyivel le van tudva az adozás. De decemberben jött egy levél amiben volt egy 88.000 ft körüli összegről egy csekk. Küldte az apeh az örökösödési adorol a csekket ezt már be kellett volna fizetni, de nem tudják befizetni apuék, mert az 1 m ft-ot lakásfelujitásra költötték. És még ez után jön a java... A könyvelője apunak azt mondta hogy be kell vallani az éves adobevallásban. Tehát apu fizetéséhez csapják és 26% dot kell fizetni utána. Ez igaz???? Van még vmi amit ebből az örökségből adoba kell befizetni? Az 1m ft-nak a fele adoban van visszafizetve az államnak.
Én ugy gondolom nem érdemes igy örökölni. Minden bört vagyis pénzt lehuz az állam az emberekről, azért mert ki rakosgatta a vagyonát évről évre egy kincstárjegybe, akkor inkább a párna alá vagy a kistáska dugdosnám.
Ez az én történetem várom váalszaitokat.
Viki

Értékpapír az szivacs az tény. Bankszámlán örökölni meg ingyenes.
be kell vallani az örökölt pénzt adóbevallásban és fizetni utána miután levonták a 11% örökösödési adót? engem is érdekelne

Ami nem illetékköteles, azután kell szja-t fizetni.

Kamatadó:

http://www.apeh.hu/…orokles.html

Elnézést, hogy csak most tudok reagálni, de hétvébén nem voltam gépközelben.

Az APEH még 2007. márciusában közzétett egy állásfoglalást a témában (részletesen lsd. nandy által behivatkozott anyag). E szerint:

"A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. § (1) bekezdés b) pontja szerint kamatjövedelemnek minősül az értékpapír esetében beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányuló rendelkezések szerint megállapított rész.

Öröklés esetén az értékpapír szerzési értéke (megszerzésre fordított összeg) az az összeg, amely után az örökös illetéket fizetett, tehát az illeték alapja. Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés bb) pontja szerint kamatjövedelem megállapításánál a bevételből levonható a megszerzésre fordított összeg és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek (így a megfizetett illeték is), ezért az ezen felüli rész tekinthető kamatjövedelemnek."

A fentiekből (illetőleg a vonatkozó törvényből) teljesen egyértelműen következik, hogyha pl. örököl valaki 100.000 Ft értékű értékpapírt, amely után megfizeti az öröklési illetéket, akkor nem kell a teljes 100.000 Ft után "kamatadót" fizetnie.

Sajnos ezt néhány bank nem így gondolja, és örökölt értékpapír eladása esetén automatikusan le kívánja vonni a kamatadót. Az ügy szubjektív része, hogy az eljáró banki alkalmazottak nem tudnak szakszerű, részletes tájékoztatást adni ennek okáról, az örökös teendőiről, ha az ügyfél nem háborog, lényegében "szó nélkül" leveszik a 20 %-ot. (Esetemben pl. fel sem merült, hogy megkérdezzék, hogy fizettem-e már illetéket, vagy nem, ha fizettem, hány %-ot, stb.)

Úgy tűnik, hogy a bankok ezt az eljárást ugyanúgy alkalmazzák az ügyvéddel eljáró ügyfelekkel szemben, mint a laikusokkal. (Csak a laikusok nem tudják, hogy nem kell adót fizetni olyan összeg után, ami után már fizetett illetéket az ember.)

Jómagam csak múlt héten csöppentem az ügybe, de az interneten hamar kiderült, hogy többek már hónapok óta harcolnak a bankokkal, PSZÁF-hoz fordultak, stb., de nem történt érdemben semmi.

Hasznos információ lehet az érintetteknek, hogy múlt heti szóbeli információ szerint a PSZÁF végre megelégelte a helyzetet, és eljárást indított az egyik bank ellen.

Több, korábban egyénileg is a PSZÁF-hoz forduló ügyfél e mellett úgy döntött, hogy egy közös bejelentést is előterjeszt az ügyben a PSZÁF-nál, mivel a PSZÁF tájékoztatása szerint ez is elősegíti sz ügy meggyorsítását.

Jól értelemezem, hogy ha öröklök 100.000 Ft értékpapírt és azt leilletékeztem akkor azt az 5000 Ft-nyi kamatát amit kapok mikor hagyatéki leltár szerint lkiváltom akkor be kell vallanom, mint jövedelem?

Jól értelemezem, hogy ha öröklök 100.000 Ft értékpapírt és azt leilletékeztem akkor azt az 5000 Ft-nyi kamatát amit kapok mikor hagyatéki leltár szerint lkiváltom akkor be kell vallanom, mint jövedelem?

Jól értelemezem, hogy ha öröklök 100.000 Ft értékpapírt és azt leilletékeztem akkor azt az 5000 Ft-nyi kamatát amit kapok mikor hagyatéki leltár szerint lkiváltom akkor be kell vallanom, mint jövedelem?

bocs 1x akartam csak sz@rakszik a net vagy mi

Az értékpapír örökléskori (az örökhagyó halálakori) és a kiváltáskori értéke közötti különbözet nem örökség, hanem már az örökös kamatjövedelme, ami után meg kell fizetni a kamatadót, ezen nincs is vita.
(Bevallani szerintem külön nem kell, ezt a bank ugyanúgy automatikusan levonja, mint minden más kamatjövedelmet.)

A gond az, hogy a bankok az értékpapír örökléskori értékű tőkeösszegéből is vonják a 20 % kamatadót. (Meg sem kérdezik,hogy az után fizettél-e illetéket, vagy nem.)

Látom ez a téma sokakat érint, v.színűleg mindenkit, aki értékpapírt örökölt a közelmúltban. Bennem alapvetően az a kérdés merül fel, hogy mi lesz azzal a sok laikussal, aki nem ért a joghoz, nincs internetje, a bank pedig levonja neki a 20 % adót, és megfizeti az öröklési illetéket is?? Az ő pénzükkel mi lesz???
A bank ugyanis baromira nem segít, tapasztalataim szerint az ügyintézőknek (legalább is annak a 4-nak akivel én beszéltem, lövése sincs a dologról, nem hogy, teljes körű, megnyugtató tájékoztatást adjanak az ügyben.

Na a lényeg:

Ma végre sikerült egy hozzáértő ügyintézővel beszélnem az APEH-nél, aki képben volt, és viszonylag jól elmagyarázta az ügyben az APEH álláspontját.

E szerint, ha az örökölt értékpapír készpénzre váltása az öröklési illetéket kiszabó határozat készhez vétele előtt történik (azaz a banknak nem tudod okiratilag igazolni, hogy illetéket fizettél), ilyen esetben a bank jogszerűen von le 20 % adót a teljes összegből.

Így a pénzfelvételnél ebből a szempontból nem elég a közjegyzői végzés (ill., hogy majd ez alapján illetéket kell fizetni az örökölt értékpapír után), nekem az jött le, hogy ennek az az oka, hogy te hiába bizonygatod, hogy tisztességgel be fogod fizetni az illetéket, lényegében az értékpapírt tekintik az illeték fedezetének, azaz nehogy olyan előfordulhasson az, hogy felveszed az értékpapírt adólevonás nélkül, a pénzt elköltöd, aztán meg beintesz az APEH-nek, hogy nincs miből megfizetni az illetéket.

Ha viszont a tranzakciónál már bemutatásra kerül az APEH illeték kiszabó határozata, és az illeték befizetését igazoló bizonylat, akkor ezt a banknak figyelembe kell vennie, és a teljes tőkeösszegből le kell vonnia azt az összeget, ami után illetékfizetés történt, ill. az illeték összegét is, és csak ez után számíthat fel adót.

Ha a fentiek szerint levonásra került a 20 % adó, de utóbb az érintett igazolja az illeték kiszabását, akkor a rendelkezésére bocsátott határozat, illetve az illetékfizetés igazolása alapján a banknál kezdeményezhető a túlvont adó rendezése. (Na most az megint más kérdés, hogy ehhez meg hogy áll hozzá a bank, mert több "sorstárs" szerint a bankban meg azt mondják, hogy csak az adóbevallásban lehet visszaigényelni....)

Ez sem a legjobb megoldás. Az adóhatóság illetékügyekben mutatott gyorsaságát is tekintve így elég sokáig csak áll az az értékpapír akkor is, ha az örökös már szeretne valamit kezdeni vele.

Ezen a blogon minden rajta van!

http://www.piribogyo.nolblog.hu/
http://piribogyo.nolblog.hu/

Az említett PSZÁF eljárás részletei érdekelnének, megköszönném, ha a mail címemre elküldené.
Nekem ma, 2009. január 29-én vonták le a 20% kamatadót befektetési jegy visszaváltásnál OTP Pesterzsébeti fiókjában, és azt mondták, hogy ha majd az illetéket rendeztem, akkor az APEH-től kell visszakérnem a levont összeget... (nem náluk).
Annyi még az érdekessége a dolognak, hogy a befektetési jegyet apám a kamatadó bevezetése előtt vette, és a hozam kamatadómentes.

A PSZÁF azt erősítette meg később, amit tavaly februárban már leírtam. (Azt egyébként én már eldöntöttem, hogy én a PSZÁF-hoz többet nem fordulok, a PSZÁF eljárása ugyanis lényegében annyi volt, hogy megkérdezte az OTP-t, hogy mi az álláspontja, aztán közölte, hogy ő ezzel szemben nem tehet semmit, ha nem tetszik az OTP eljárása, forduljak bírósághoz...)

VISZONT: Az Szja. törvény vonatkozó rendelkezése változott!

A 2009. január 1-től hatályos adójogszabályok értelmében illeték-kötelezettség hatálya alá tartozó (azaz adott esetben örökölt) értékpapír átruházásakor a kamatjövedelem megállapításakor az illetékekről szóló törvény szerinti forgalmi értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy mikor és milyen mértékben történik az illeték kiszabása.

Így 2009. január 1. napjától nem előfeltétele, hogy az örökölt és értékesített értékpapír öröklési illetékének tényleges kiszabása megtörténjen, a forgalmi értékből le kell vonni azt az értéket, amit a közjegyző az értékpapír forgalmi értékeként a hagyatékátadó végzésben feltüntetett.

Úgy látszik a jogszabályváltozásról az OTP-nél még nem tudnak. Viszont azt saját tapasztalatból mondhatom, hogy ezt egy OTP ügyintézőnek elmagyarázni az nagy menet lesz:))

Köszönöm a tájékoztatást, egyre érdekesebb adolog.
Valószínű, nem is az ügyintőzőnél, és nem fiók szinten kell kezdeni vitatkozni, egyrészt ők a banki belső szabályozás szerint járnak el, amit a számítógépes program támogat, másrészt ha egyáltalán ismerik a teljes szabályozást, nem naprakészek, valószínűleg még maga a fiókvezető sem. A belső szabályozásokat központilag az adott szakterület (jelen esetben vélhetően az értékpapír) készíti el, természetesen a jogászok hagyják jóvá, és ebben a témában biztosan az APEH –hel is egyeztethettek (azért ilyen magabiztosak, és a PSZÁF is emiatt nem tör lándzsát az ügyfél mellett). Tehát véleményem szerint meg kell találni azokat, akik ezt a szabályozást készítették az OTP-ben, és náluk lehet bármilyen eredményt elérni. Ugyanolyan emberek ők is mint mi, és egy másik intézményben –mondjuk egy önkormányzatnál – személyes ügyeikben ugyanúgy szenvednek a bürokráciától, mint mi szenvedünk most tőlük. Csak hát sajnos tipikusan lélektelenül, csinovnyik módra és a saját ügyfeleik érdekeinek figyelmen kívül hagyásával jártak el (nem az ügyfél, hanem a bank érdeke az első, pedig az ügyfeleikből élnek és végső soron azok tartják fenn őket).
Több oldalról hibádzik ez az eljárás. A 20% kamatadó a hozamra, kamatra vonatkozik, és nem a tőkére. Ezen az sem változtat, hogy öröklött értékpapírról van szó. Teljesen abszurd és önkényes a teljes összeget hozamnak tekinteni, és ezen a címen kamatadót levonni utána. Az én esetemben pedig ráadásul kamatadó mentes befektetési jegyről volt szó, amelyből nem lehet kamatadót levonni, csak ha majd átkerülve az én értékpapírszámlámra, arról ténylegesen felveszek pénzt, de ekkor is a hozam 20%-át vonhatják le.
Ha pedig attól félnek, hogy az ügyfél felveszi a teljes összeget, majd annak fenekére ver, és nem marad pénze az illeték fizetésére, arra is lehetett volna ügyfélbarát megoldást találni. Zárolni lehet az örökölt értékpapírból egy részt, akár 20%-ot, és a zárolás feloldására akkor kerülne sor, amikor az ügyfél bemutatja, hogy mennyi az illeték, a bank a zárolt összegből utalhatna az APEH-nek, és az eltelt időben a zárolt értékpapír miatt nem érné az ügyfelet veszteség, mert az közben addig kamatozhatna, növekedhetne hozammal.
Szóval én a központ felé szeretnék lépni, és azon keresztül utasíttatni a fiókot a normális eljárásra. Ehhez jó munició a PM állásfoglalás (2008.02.20), és nagy segítség lenne, ha megkaphatnám a 2009.01.01-től változott ide vonatkozó adójogszabály módosulás hivatkozásait (melyik paragrafus, pont, stb.), vagy akár annak teljes szövegét. Ha sikerülne valamit elérni, akkor az a jelenlegi belső szabályozás módosítását jelentené, és minden hasonló problémával küzdő OTP-s ügyfélnek segíthetne, természetesen remélem nekem is.

Személyi jövedelemadóról szóló törvény

65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:

2. a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében

bb)a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;

67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni-

(6) A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.1294

(9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

1. az értékpapír megszerzésére fordított érték:

ak) olyan értékpapír esetében, amelynek megszerzése illetékköteles - akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg -, az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

2. az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:

ba)az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,
bb)az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),

Köszönöm a segítséget, már vissza is utalták központilag a számlámra a tévesen levont összeget, csak a tényleges kamatadó került levonásra. Működik a dolog, az Szja 2009. január 1-től hatályos változása egyértelmű helyzetet teremt, az OTP-ben hasonló probléma ezen túl már nem lehet.
Kérdés, mi lett volna, ha nem reklamálok.

Kedves Mindenki!

Segítséget szeretnék kérni.
Én is hasonló helyzetben vagyok, innen és egyéb fórumokról "kiokosodva" elmentem az OTP-be, hogy visszaszerezzem a kamatadóm, miután ma 3 év várakozás után megkaptam az illetékről a határozatot, ami 0 Ft befizetéséről szól. Természetesen az OTP-ben hallani sem akartak róla, hogy ezt ők visszafizessék nekem. Szerettem volna beszélni a jogászukkal, aki nincs, a fiókvezető is csak annyit mondott, hogy nem ért hozzá, tegyek panaszt. Megtettem.... Mondták, majd kivizsgálják..... De azt én tudom, hogy ez hosszú idő lesz, nekem meg mihamarabb szükségem lenne arra a pénzre.
Minden jó ötletre vevő vagyok, hogyan lehetne ezt kicsit meggyorsítani, hogy ne kelljen még további hónapokat várnom.
Látom, már régóta nem írt senki erre a fórumra, de hátha.....

Előre is köszönettel.

Edoxia

Nem a fiókba kell menni - nem napi rutinügy, így az ügyintézők, tisztelet a kivételnek, ebben nincsenek otthon (a fiókvezető azért már kicsit furcsább, de én fiókvezetőkkel már nem is beszélek, rossz tapasztalataim vennek...) - , hanem az OTP Területi regionális igazgatóságának kell írni (csatolva az illetékkiszabási határozatot), és kérni a visszafizetést.

Szerintem az ügy spéci jellegére figyelemmel egy egyszerű ügyintéző ebben nem is dönthet, hanem magasabb szinten engedélyezik.

Nekem már visszautalták, az tény, hogy kellett hozzá pár hét.

Kedves Sorstársak.

Édesanyám 2008 nyarán hunyt el. Az OTP-nél kb. 1,3 millió forint értékben értékpapírba fektette a család pénzét. 2008 nyarán született meg a hagyatéki végzés. Az Illeték Hivatal 0% illetéket állapított meg. A hagyatéki papírral és az Illeték Hivataltól kapott papírral bementünk az OTP-be a hagyatékin szereplő kamatokkal növelt pénzösszeget felvenni, ott szembesültünk azzal, hogy nem hajlandóak a teljes összeget kifízetni, hanem 20%-ot akartak levonni a teljes összegből. Maximálisan felháborodtunk és nem voltunk hajlandóak az OTP "lopását" elfogadni a pénzt nem vettük fel. Utána érdeklődtünk különböző bankoknál, hogy nekik mi erről a véleményük és nevetségesnek tartották ezt az eljárást.
Ha valaki tud valamilyen Jó ötlettel szolgálni azzal kapcsolatban, hogy kihez, vagy milyen hívatalhoz forduljak ennek a viszáságnak az orvoslására azt szívesen venném.

Kis Mihály

Helysbítés!!!

Nem 2008, hanem 2009-ben született meg a hagyatéki végzés.