„Az apa tehát elviszi pénteken, de mikor kell visszavinnie? Az ünnep első napja mikortól meddig az anyáé? Mert mondjuk úgy van meghatározva, hogy az apáé a második nap 9-19-ig. Az ünnep első napja az anyának is ilyen terjedelemben jár?”
Hát ez az! Ha nem pontos a határozat, akkor egyszerűen nem lehet elkerülni a vitákat. Ebben az esetben pont ez van. Ahol pontosíttattuk, ott az az érdekes helyzet állt elő, hogy a változtatásba azt írták, ilyenkor a gondozóhoz már előző, azaz szombaton este vissza kell vinni a gyereket, és mivel a különélő ünnepnapja pontosan meg van határozva, az marad, így csak a második napon 9-re mehet újra érte. És itt egyes gondozók nyilván azt mondják, így igazságos, míg azért ha összevetjük, nagyon nem. Ugyanis, gondozó 1. ünnepnapja így 38 órás, kapcsolattartó 2.-ja 9. De, hogy pontosítás nélkül mit is akarna egy hivatal ilyenkor végrehajtani, na, azt nem tudom, mert tényleg semmi nincs konkretizálva. (Jut eszembe, az túlszabályozás.:) )Mondjuk, a konkrétumok hiánya nem mindig akadályozza meg a hivatalokat az ötletelésben.
Gnapocska,
„nem tölthettem a gyerekekkel se karácsonykor, se húsvétkor egyetlen ünnepnapot sem, a(z átlagban egy hétnyi) tavaszi és őszi szünetekből volt, hogy egy nap sem, vagy legfeljebb egy nap járt nekem, a (nagyjából két hétnyi) téliből mondjuk három nap összesen, a nyári szünetben is a gyh szerint apukának járt több, mint a szünet fele és nem tudtam még két hétre sem elutazni a gyerekekkel,”
Volt egy zavartalan nyári hónapod. Miért nem tudtál két hétre sem elutazni? Bocsáss meg, de attól, hogy ott meg másik irányba hajlik rosszul a hivatal, az nem a jogszabályok hibája.
Ha apának a szünet fele jár, akkor a másik fele a tied ugyanis, és ha apának nyáron volt 30 zavartalan napja, ennyi neked is járt. Hiszen láthatod, a Gyer-ből ez következik. Téged is ugyanolyan időtartam illet zavartalanul. Ha ezt a gyh. nem bírta értelmezni és betartatni, az ott is az ő hibája. Azért az ne legyen vita tárgya, hogy az egyenlő itt kevés, ott meg sok.
Sehol nem írtam, hogy egész évben jár a folyamatos kapcsolattartás, csak azt, hogy az egyébként is a gyerekkel élő gondozónak sem jár több a gyerek szabadon tölthető szünideiből folyamatostól mentesen, mint a különélőnek. Ez azért egészen más. Nem érezhető?
„még igazad is lehetne, ha egy-egy nyári szüneti ítélet úgy nézne ki, ahogy írod, de szerintem amit írsz (feltehetően akaratlan) csúsztatás. A nyári szünetben két hetet kb. az óvodásoknál szoktak megítélni, ahol a szünet hat hét, nem tizenegy. Iskolásoknál, ahol a szünet tizenegy hét, jellemzőbb a 30 napnyi kapcsolattartás megítélése ”
Látod, ez is egy nagy gond. Az általánosítás. Bár elismered,hogy úgy érzed, csak jellemzőbb, mégis eltételezed, hogy csúsztatást olvasol, mert mindenkinél az van, ami nálad? Sok esetben bizony csak két hetet ítélnek meg a különélőnek, és nem óvodással. Van, hogy mondjuk nem pont elsőre, csak majd a sok kapcsolattartási csatározás után. Miután a gyh. belefáradva a vh. kérelmekbe, simán újraszabályozás keretében így leszűkíti a lehetőségeidet. Gondolod, hogy ilyen nincs, vagy csak kevés?
Egyébként, most a heteket is megszámoltam, tehát valóban 11 hétről van szó. Ez 2,5 hónap. Ha nálatok 30 napot kap apa, akkor ez – helyesen végrehajtva – azt jelenti, hogy apának van 30 zavartalan napja. Neked van 30 zavartalan napod. Eddig egál. Ezen túl, neked van még két heted, apának abból a pluszból egy hétvégéje. Erre mondod, hogy nem volt fer, mert téged hátrányosan érintett?
Egy film jut eszembe, ahol Terence Hill azt mondja Bud Spencernek: Fogadjunk! Ha én nyerek, enyém a pénz. Ha te nyersz, felezünk.
